Az Alkotmánybíróság határozatában a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 9. § (2) bekezdés g) pontja, 9. § (2a) bekezdése és 24. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 11/B. és 11/D. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt pedig visszautasította.
Ügyszám: 3518/2023. (XII. 14.) AB határozat
Címszavak: önkormányzás; önkormányzatiság; véleményezési jog; építésügyi hatósági eljárás; településképi véleményezési eljárás
Egy települési önkormányzat az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése szerinti panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben azon törvényi és kormányrendeleti rendelkezések alaptörvény-ellenességét állította, amelyek nagyberuházások esetében a beruházás műszaki dokumentációjának véleményezési jogát az Országos Építészeti Tervtanács hatáskörébe utalta [az Ngtv. 11/B. és 11/D. §-a; valamint a Kormányrendelet 9. § (2) bekezdés g) pontja, 9. § (2a) bekezdése és 24. §-a]. Az önkormányzat azt állította, hogy ezzel amellett, hogy sem ügyfélként, sem hatóságként nem vehetnek részt ezekben az építési engedély kiadására irányuló eljárásokban, még az egyébként Alaptörvényben biztosított véleményezési (alap)-jogukat is elvonta a jogalkotó, holott ezek az építkezések közvetlen és közvetett módon is érintik az önkormányzatokat [vö.: Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés j) pontja].
Az indítvány számtalan alapjogot sérelmesként jelölt meg: B) cikk (1) bekezdését, Q) cikkét, az I. cikk (3) bekezdését, a XXIV. cikk (1) bekezdését, a XXVIII. cikk (1) bekezdését, a 15. cikk (1) és (4) bekezdését, a 28. cikkét, a 31. cikk (1) bekezdését, valamint a 32. cikk (1) bekezdés j) és l) pontját, plusz megjelöli a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról (a továbbiakban: Charta) szóló egyezmény 3. cikkét is.
Az Alkotmánybíróság bár elutasította a panaszt, ugyanakkor az Alaptörvény hatálya alatt először értelmezte az 32. cikk (1) bekezdés j) pontját. Ezzel összefüggésben megállapította, hogy a vélemény kinyilvánításának lehetősége alaptörvényi védelemmel rendelkezik, konkretizálása és a konkrét eseteinek meghatározása viszont a törvényhozó feladata; ez a jogosultság a helyi önkormányzatot nem a saját hatáskörbe tartozó (helyi) közügyre vonatkozóan illeti meg, hanem az annak ellátásához szorosan kapcsolódó országos közügyekben. A határozat szerint az Alaptörvény 32. cikk (1) bek. j) pontjának alkotmányos tartalma: hogy a helyi közügyek ellátásához szorosan kapcsolódó, annak ellátását befolyásoló, de nem az önkormány-
- 110/111 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
