E lapszámunk összeállításakor is az a cél lebegett előttünk, hogy törekedjünk annak a sokrétűségnek, annak a változatosságnak a bemutatására, amilyen hatások napjaink jogrendszereit érik. Első két tanulmányunk a közjog és a magánjog határán álló egyes szerződésekkel kapcsolatos kérdéseket elemzi. Auer Ádám munkája a közbeszerzések mögött lévő közérdekkel összefüggő kérdéseket abból a szempontból vizsgálja, hogy azok a közbeszerzési szerződés semmisségével milyen kapcsolatban lehetnek. A Szerző azokat a helyzeteket állítja középpontba, amelyekben a közbeszerzési eljárás során a közérdekek összemérésére kerül sor.
Fézer Tamás műve annak a kérdésnek a megválaszolására koncentrál, hogy mennyiben tekinthetők a magánjog szerződési jogi rezsimjének intézményei az állam által kötött szerződések körében szubszidiárius normáknak. Ezt a koncessziós és a közbeszerzési szerződéseket előtérbe helyezve teszi meg, bemutatva a szerződések lényegét, a szerződések létrehozásának és a szerződésszegésért való felelősség alapvető kérdéseit, valamint a két szerződés egy-egy speciális szeletével illusztrálja a leírtakat.
A papíralapú anyakönyvezés főbb szabályait foglalja össze e lapszámunk jogtörténeti kapcsolódású tanulmánya. A Szerző az állami anyakönyvezés előzményeit, valamint annak 1894-es bevezetését követően a jogintézmény főbb csomópontjait, jelentős változtatásait felvázolva vezet minket a jelenbe, az elektronikus anyakönyvezés világába.
A magyar közszolgálat reformtörekvéseit, változásainak főbb állomásait mutatja be Linder Viktória munkája, a 2010 előtti új közmenedzsment eszméje által áthatott politikától az ez utáni időszakig, amikor deklarált cél volt a neoweberi, hagyományos értékeket valló, és azt a rugalmasság követelményeivel ötvöző rendszer megteremtése. A Szerző meglátása szerint a gyakorlat mind a kommunikált irányok, mind a szabályozás tekintetében eltérni látszik az elvektől, de legalábbis az útkeresés folyamatos.
További közleményeinket is a megfogalmazottak jegyében választottuk ki: az érdeklődők olvashatnak a közszolgálati alkalmazottak sztrájkjogának korlátairól, a közigazgatási bíráskodás mintáinak szakirodalombeli megjelenéséről, az Európai Unió tagállamainak közszolgálati jogáról, a közszolgálati jogviszony keletkezéséről, a magyar és a francia közigazgatási hatósági eljárás általános szabályozásának összehasonlító vizsgálatáról, a 19. században születő klasszikus jogállam és a posztmodern jogállam összevetéséről különböző aspektusokban, valamint a CSR munkajogi és közszolgálati megjelenéséről.
Pro Publico Bono! ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző a szerkesztőbizottság elnöke.
Visszaugrás
