Klein Tamás Sajtószabadság és demokrácia. A sajtószabadság alkotmányos tartalmának jelentésmódosulásai, különös tekintettel a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatára című könyvének - amely a Gondolat Kiadó és Dialóg Campus kiadásában jelent meg 2020-ban - recenzense a következő előkérdést javasolja feltenni: az olvasó szerint mi a sajtószabadság? A kérdés a maga egyszerűségében rendkívüli komplexitást hordoz magában.
A jogtörténet iránt érdeklődő olvasó 1848-ra gondolhat, felidézheti a "censura eltörlésének" történeti és jogi jelentőségét, súlyos jelzőkkel illetheti a neoabszolutizmus és a XX. század szabályozásának sajtó-, illetve utóbbi esetben már médiafelfogását, fölelevenítheti a XVIII. törvénycikket a sajtószabadságról vagy a kiemelkedő jelentőséggel bíró 1914. évi XIV. törvénycikket a sajtóról.[1] A bölcselkedés iránt érdeklődők elméleti perspektívák felől közelíthetik meg a választ; vizsgálódhatnak hol kezdődik és végződik a sajtószabadság, előkérdése-e a sajtószabadság egy "jó" demokráciának, milyen filozófiai és jogelméleti ívet követnek olyan kiemelkedő jogtudósok és filozófusok szabadságelméletei, mint John Milton, Jeremy Bentham vagy John Stuart Mill, illetve milyen összefüggés fedezhető föl a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság között.[2] A gyakorlati jogászok szempontjai is teret nyerhetnek - e helyütt a szakértő olvasó hivatkozhat az Alaptörvény IX. cikkére, az Emberi Jogok Európai Egyezményére vagy a 2010. évi CIV. törvényre a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól, alkotmányjog iránt érdeklődő kollégák pedig felemlegethetik a kommunikációs jogok alkotmányjogi relevanciáját, idézve a 1990-es évek alkotmánybírósági gyakorlatának meghatározó passzusait.
A(z új)média iránt fogékony olvasók kitérhetnek arra, hogy a sajtószabadság e körben jelenthet újságírói jogokat és kötelezettségeket, a szabad sajtóról történő gondolkozásra vagy a digitális kor hatásaira a sajtótermékekre. A sajtószabadság ugyanis éppen annyira társadalmi jelenség, mint jogi szabályozás, és a sajtószabadság és annak helyzete, megítélése és védelme számtalan társadalmi faktorra kimagasló hatással van, legyen szó tömegkommunikációról, az internet okozta kommunikációs aggályokról, kapuőrökről és tényellenőrökről, dezinformációról és jogellenes tartalmakról.
Klein Tamás monográfiája a fenti nézőpontok, szerepek és perspektívák mindegyikére alaposan kidolgozott, részletes, közérthető választ és reakciót kíván nyújtani. Grandiózus vállalás eredményét tartja a kezében az olvasó, a szerző ugyanis a sajtószabadság hazai fejlődése kapcsán beható áttekintést nyújt a XVI. századi kezdetektől a szabályozás terén különösen szignifikáns 1848-as országgyűlési fejleményeken át egészen a modern korig ívelően.
A szerző a kötet első tematikus részben áttekinti a magyarországi sajtószabadság történetének fejlődését és alakulását. A fejezetre jellemző az impozáns szakirodalom-használat, illetve a korszakok következetes tény- és tárgyszerű bemutatása. A kötet a sajtószabadság történeti ismertetését a közismert 1848-as törvénycikk előttről kezdi, kitér az 1574-es rendelkezésre, amely szerint a király felségjogként gyakorolja a cenzúrát, az 1781-es II. József-féle sajtórendeletre, továbbá a fentebb említett '48-as rendelkezést megelőző, a magyar "sajtószabadság" születéséhez vezető eseményeket is bemutatja.[3] A történeti fejezet szakaszai részletesebben a XIX-XX. századi magyar szabályozást tekintik át. E helyütt két kiemelkedően értékes áttekintésre szeretnék rámutatni. Az 1848-as sajtótörvény tekintetében az elemzés során bevezeti az olvasót a történelmi események folyamatába a Landerer-nyomdától Szemere saját kézírásával készített sajtórendeletéig, másfelől kiemeli a törvény kritikus, és - ahogy a szerző fogalmaz - "berzenkedéssel" fogadott részeit is, így többek között a sajtóvétségek súlyos büntetését és a magas kauciós összegeket.[4] Ez utóbbi különösen fontos és érdekes a később részleteiben bemutatott 1914. évi XIV. törvénycikk kapcsán is, amelyet Klein Tamás egyes rendelkezéseiben előremutató, és a korábbi szabályozást orvosolni kívánó törvényként ír le, ám figyelmeztet arra is, hogy egyes rendelkezései "lehetővé tették a sajtó szabad mozgásának szorosabb határok közé szorítását".[5] Emellett a szerző körbejárja a Horthy-korszak sajtó- és rádiójogát, s így az olvasó végigkísérheti az időszakot átható elnyomás-enyhülés cenzúradinamikát: az 1920-as évek elejének szigorú és a politikai szempontokat szem előtt tartó sajtócenzúra uralmát, majd 1922 utáni "jog-
- 521/522 -
történi rekvizitummá szelídülését", eljutva a sajtószabadság sorsát megpecsételő 1938-as sajtónovelláig, amely egyben előfutára és gyújtópontja volt a sajtószabadság megszűnésének.[6] Kissé szokatlan módon a szerző a történeti ismertetés végén taglalja a sajtószabadság előkérdéseit és elméleti megközelítését. Bár a szerző sokszínű forrásanyagot mutat be, a recenzens véleménye szerint érdemesebb lett volna a premisszákat a történeti bevezetés elé helyezni; ez jobban lehetővé tette volna, hogy az olvasó a történeti áttekintést a már megismert teoretikus keretekben tudja értelmezni, adott esetben az elmélet adta háttértudással tudjon kritikus attitűdöt gyakorolni a történelmi események iránt.
A második nagy egységben a szerző a sajtószabadság tartalmát tárgyalja az Alkotmánybíróság gyakorlatában. Kifejezetten üdítő a módszertani ismertetés a gyakorlatelemzés kapcsán, amely felvázolja a szerző metodikai megfontolásait az esetek kiválasztása és elemzése tekintetében. A recenzens szerint e fejezetben "él és nemesedik" a szerző; az alapjogi ismertetések és elhatárolások a Koltay András és Révész Tamás munkásságát ismerő és olvasó érdeklődőknek is tartogathat újdonságokat. Klein írása remekül készíti elő a harmadik részben tárgyalandó gyakorlatot - ez mindenképpen előnyös megoldás, hiszen az olvasó képes átlátni a gondolatvezetés ívét -, emellett a szerző a vonatkozó fogalmakat több aspektusból közelíti meg,[7] és a véleménynyilvánítás szabadságának egyes elemeit kutatói, objektív szemmel tekinti át. Talán - egyben visszacsatolva az előző bekezdésben tett javaslatra - fontos lett volna a rész végén bemutatott szólás- és sajtószabadság elhatárolását a metodika bemutatása után elhelyezni a szövegben. Ez lehetőséget teremtett volna a nem szakértő, illetve nem jogász olvasónak arra, hogy e két alapjog közti alapvető különbségeket megértse, és ennek fényében tájékozódjon az alkotmánybírósági gyakorlat kapcsán. Külön kiemelésre érdemes ugyanakkor az a precíz, módszertani következetességgel végigvitt elhatárolás, amellyel a kötet feltárja a sajtószabadság sajátosságait a szólásszabadsággal összefüggésében.[8]
A harmadik egységben Klein Tamás a sajtószabadság klasszikus szelvényjogairól az AB-gyakorlaton keresztül értekezik: az alapítás és a szerkesztés szabadságát, az előzetes vizsgálat - cenzúra - kérdését és az újságírói szabadság megközelítéseit írja le. A szelvényjogok részletezése rendkívül hasznos tudásanyagot kínál a téma iránt érdeklődő jogtudósoknak, a gyakorló jogászoknak, illetve a joghallgatóknak is: a szerző az elméletet alátámasztva elemzi a gyakorlatot. Az újságírók jogáról értekező részben a szerző - helyesen - az újságírók jogállását és többek között a forrásvédelem jogát nem az alkotmánybírósági határozatok részletes taglalásán keresztül veszi át, hanem a döntések lényeges szegmenseit, állításait emeli ki, ezzel a vonatkozó jogtudományi és bölcseleti gondolatokat a "valós" környezetbe helyezi. Az újságírói szabadságnál a szerző talán részletesebben kitérhetett volna az objektivitás és a függetlenség kurrens témájára is, mindenesetre az újságírói jogok és feladatok jól kidolgozottan kerültek bemutatásra. Ugyan a fogvatartottak nyilatkozattételi joga előzetes korlátozhatóságát bemutató alfejezet igen rövid, érdemeként említhető, hogy egy kevésbé feldolgozott témába enged izgalmas betekintést, amely az alapjogi érdeklődést kitágítja a büntetőjogi szabályok referenciarendszerébe is.[9]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
