A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 2013 november 25. napján két év kihagyás után, hatodik alkalommal rendezte meg a hagyományos kari könyvbemutatót a Kar oktatóinak újonnan megjelent alkotásaiból. A rendezvényen - amelynek a Molnár Kálmán előadóterem adott helyet - a hazai jogtudomány más karokról érkezett képviselőinek tolmácsolásában kilenc kötettel ismerkedhetett meg közelebbről az érdeklődő közönség.
Dr. Herke Csongor oktatási és tudományos dékánhelyettes a rendezvény megnyitását követően köszönetét fejezte ki a szervezőnek, Dr. Pókecz Kovács Attila tanszékvezető egyetemi docensnek, amiért vállalta a könyvbemutató megszervezését, üdvözölte továbbá a hagyomány folytatását, és hangsúlyozta, hogy Karunk publikációs tevékenysége egyetemi és országos szinten is - nemcsak a jogtudományi karok között - kiemelkedő.
A dékánhelyettes köszöntője után Dr. Pókecz Kovács Attila tanszékvezető egyetemi docens tájékoztatta az érdeklődő közönséget arról, hogy a 2011 január 1. - 2013 október 15. között kiadott monográfiák, tankönyvek, gyűjteményes kötetek és folyóiratok rendkívül nagy számára tekintettel szervezési nehézségek okán az a döntés született, hogy a tankönyvek, gyűjteményes kötetek és folyóiratok ismertetésére a 2014 tavaszán tervezett külön könyvbemutatón lesz lehetőség, így ezen a rendezvényen csak a Kar oktatói által készített monográfiák vehetnek részt. A szervező leszögezte, hogy a bemutatásra kerülő kilenc mű teljesítette azt a kritériumot, hogy azokat a Karral jogviszonyban nem álló, tudományos fokozattal rendelkező recenzensek mutassák be.
A kari könyvbemutatón elsőként Király Lilla "A szegényjogtól a jogi segítségnyújtásig"[1] címmel megjelent monográfiájába nyerhettünk bepillantást Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi és Európai Jogi Tanszék, kúriai bíró) recenziójában. Recenzens egyfajta történelmi utazásként jellemezte a kötetet, amely többek között a joghoz jutás és az esélyegyenlőség kérdéseit, a perköltség mértéke és a joghoz jutás összefüggéseit, továbbá az akadályok leküzdésére ajánlott eljárásjogi eszközöket vizsgálja. A szegényjog intézménye kapcsán a recenzens külön kiemelte a témában Mauro Cappelletti Access to Justice project-jét, felmerül továbbá a kérdés, hogy a szegényjog intézményének valóban "poor justice"-nak, szegényjogon alapuló szegény igazságszolgáltatásnak kell-e lennie? A könyv a szegényjog történetétől kezdődően egészen napjainkig, a hatékony jogi segítségnyújtás feltételeinek megteremtéséig beutazza, bejárja egész Európát és az Amerikai Egyesült Államokat is, továbbá szakszerű összegzést ad arról, hogy az egyes korokban melyek a lényegi problémák, és melyek azok, amelyeken a modern korban már tovább kell lépnünk.
A monográfia öt részből tevődik össze: elsőként vizsgálja a joghoz jutás alapját, majd a jogi segítségnyújtás történetének kétezer éves római hagyományokkal rendelkező európai gyökereit, ezt követi a joghoz jutás XIX-XXI. századi jogintézményeinek bemutatása, majd a jogi segítségnyújtás Európai Unió jogában betöltött szerepének vizsgálata, végül a hazai szegényjog fejlődéstörténetéről is külön részben olvashatunk. A mű egyik legértékesebb részének a recenzens a Befejezést tartja, amelyben az öt részen keresztül feldolgozott gondolatok összefoglalását találhatjuk, és amelyben a szerző fontos következtetéseket, és de lege ferenda javaslatokat is megfogalmaz a jogalkotás számára. A javaslatok, kritikai észrevételek körében a recenzens felveti továbbá a 2003/8/EK tanácsi irányelvet, amely csupán a határon átlépő jogviták esetére fogalmazott meg minimumsztenderdet, továbbá az irányelv nélkülözi a tárgyi hatályának, a "polgári és kereskedelmi ügy" fogalmának meghatározását.
Következőként Korsósné Delacasse Krisztina "Az ügyvédi kamarák megszületése Magyarországon"[2] címmel megjelent kötetét Dr. Mázi András vezető kutató (Századvég Politikai Iskola Alapítvány) tolmácsolásában ismerhették meg az érdeklődők. A gyakorlati tapasztalatokra is alapozó mű négy részből tevődik össze, amelynek középpontjában a törvény áll, az azonban mégsem csupán a jogszabály-ismertetésre és az elmélet-bemutatásra fókuszál. Az első egységben történik meg a téma felütése, az ügyvédség hivatásszerű magyarországi történetének rövid áttekintése, a perbeli képviseletre vonatkozó szabályoknak és a polgári átalakulás kísérleteinek bemutatása. Ennek keretében a szerző ismerteti a reformkor ügyvédi törekvéseit, az 1848 körüli álláspontokat és a neoabszolutizmus ügyvédségre vonatkozó szabályozását. Az első fejezet az Országbírói Értekezletet követő visszarendeződéssel, az ügyvédegyleteket, azon belül különösen a Pécsi Ügyvédegyletet tárgyaló résszel zárul. Míg a második egység az ügyvédi kamarák létrehozása, az ügyvédi rendtartás és az önszerveződő ügyvédség témakörét elméleti oldalról dolgozza fel, addig a harmadik egység a gyakorlati kérdésekre
- 278/279 -
fókuszál, az ügyvédi kamarák felállítását, az ügyvédi kamarák feletti felügyeletet és a pécsi kamara példáján keresztül a kamara ügyrendjét mutatja be. A záró fejezet az ügyvédi kamarák hatásköreit és a fegyelmi felelősség szabályrendszerét ismerteti meg az olvasóval. A recenzens felveti ugyan a gyakorlati példák hiányát a műben, de rögtön hozzáteszi azt is, hogy ezek bemutatására feltehetőleg azért nem került sor, mert ezáltal a mű íve is megtörhetne.
A kötetet a bemutatott könyvek sorában Pókecz Kovács Attila "A szerződéstől való elállás az adásvétel mellékegyezményeinél a római jogban és a továbbélés során"[3] c. tudományos monográfiája követte, amelyet Dr. Pozsonyi Norbert adjunktus (SZTE ÁJTK, Római Jogi Tanszék) előadásában ismerhetett meg a közönség. Recenzens leszögezte, hogy mind az antik, mind pedig napjaink forgalmi életében talán leggyakrabban előforduló szerződési típus az adásvételi szerződés, ezért a jog története folyamán mindig is a jogászi érdeklődés középpontjában állt ez a szerződési forma. A hazai romanisztikában is számos szerző foglalkozott már az adásvételi jogügylethez kapcsolódó jogi kérdésekkel (pl. Pólay Elemér, Éles Gyula, Molnár Imre, Jakab Éva, Földi András vagy Jusztinger János), azonban e jogintézmény körében a jogtörténészek, illetőleg a hatályos joggal foglalkozó civilisták mindig találhatnak olyan részterületeket, amelyek mélyebb elemzése mind a gyakorlat, mind dogmatikai, illetőleg dogmatörténeti szempontból lényeges eredményekre vezet. A kötet szerzője a témakörben megjelent előpublikációival[4] is összhangban vizsgálatait azokra a forrásokra korlátozta, amelyek olyan szerződési kikötésekről tudósítanak, amelyben a felek által meghatározott feltétel bekövetkezésének esetén szerződéstől való elállási jog illeti meg az eladót vagy a vevőt. A recenzens kiemelte, hogy a hazai jogirodalomban ez idáig nem jelent meg olyan összegző monográfia, amely ezt a kérdéskört a maga egészében bemutatta volna. A szerző a mű vizsgálódási alapjául szolgáló témakört ad fontem, azaz a római források mély szövegexegézisén keresztül közelíti meg, s ezen túlmenően szemléletes áttekintést nyújt e szerződési kikötések kontinentális európai magánjogban való továbbéléséről egészen a hatályos törvénykönyvekig. Az ókori Róma szerződési gyakorlatában a legelterjedtebb elállási jogot rögzítő szerződési kikötések az adásvételi szerződés mellett alkalmazott lex commissoria, az in diem addictio és a pactum displicentiae voltak. A szerző a négy fejezetre tagolódó művet e három tipizált lex contractus köré építi fel, az első két fejezet az adásvételi szerződés esetén alkalmazandó lex commissoriát tárgyalja akként, hogy az első fejezet a Corpus Iuris Civilis szövege alapján rekonstruálható klasszikus kori szerződési gyakorlatot mutatja be, míg a második fejezet szemléletesen elénk tárja a lex commissoriának az európai magánjogban való hagyományozódásának fejlődéstörténetét egészen napjainkig. A szerző a téma általános bevezetését követően a források alapján részletesen ismerteti a lex commissoria kauteláris praxisban kialakult ügyleti formuláját. A harmadik fejezetben a szerző az in diem addictio formuláját ismerteti meg az olvasóval, a negyedikben pedig a szerző próbára szóló vételre vonatkozó szerződési kikötést (pactum displicentiae) tárgyalja. Recenzens hangsúlyozta, hogy a római jog XXI. században betöltött szerepe nem elhanyagolható, az egyrészt a jogtudományban a tisztán jogtörténeti és intézménytörténeti alapkutatások folytatásában, valamint az oktatásban a joghallgatóknak a hatályos jogi szabályozásba történő bevezetésében ragadható meg. Recenzens a monográfiát nemcsak a római jogászok, hanem a magánjogászok és a jogtudó értelmiség számára egyaránt ajánlja.
Nemessányi Zoltán és Bán Dániel "A bizományi és a szállítmányozási szerződés"[5] c. monográfiáját Dr. Nótári Tamás egyetemi docens (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi és Római Jogi Tanszék) mutatta be, aki vázolva a könyvbemutatás módjának két lehetséges útját a recenzens személyének függvényében, magát nem a téma avatott szakembereként, hanem mintegy laikusként jellemezte. A könyvbemutatók szinte kötelező elemeként - a mű hiánypótló jellegét hangsúlyozandó - a recenzens kiemelte, hogy a témában magyar nyelven monográfia legutóbb 1905-ben Nagyváradon jelent meg.[6] A monográfiában az egyes szerződések elméleti, jogtörténeti felvezetéssel kezdődnek, majd ezt követi minden, amit a szerződésekről tudni kell: a definíciók, a szerződés megkötésére, megszűnésére, a felek jogaira, kötelezettségeire, felelősségére vonatkozó szabályok és több de lege ferenda javaslat is.
A bizományi szerződés témakörét részletesen kifejtő első fejezet a szerződés elméleti hátteréből, történeti gyökereiből indul ki, így ennek keretében kitér például a közvetett képviselet intézményére is. A folytatásban a szerződés egyes fogalmi elemeit ismertetik és magyarázzák a szerzők, majd ezt logikus rendben a szerződés megkötése és a felek jogainak, kötelezettségeinek áttekintése követi. A fejezetnek fontos részeit képezik még a limitártól való eltérésre vonatkozó szabályok, a közvetlen igényérvényesítés hiánya és a szerződések összefüggése, a del credere felelősségről értekező egység, továbbá külön cím alatt szerepel a bizományos önszerződése, akárcsak a díjak és költségek témaköre.
A szállítmányozás intézményét feldolgozó második fejezet hasonló szerkezetet követ: a szerzők kitérnek a szerződés gazdasági tartalmára, jogi formájára, sorra veszik a téma alapvető jogforrásait,
- 279/280 -
majd a fogalom-meghatározás és más szerződésektől való elhatárolás elvégzését követően értekeznek a szállítmányozási szerződés létrejöttéről, a lényeges tartalmi elemekről, a felek jogairól és kötelezettségeiről. További érdekes problémák merülnek fel mind a szerződésszegéssel okozott károk, mind a szállítmányozási szerződés módosításának sajátos esete, az utólagos rendelkezés, valamint a rendhagyó (atipikus) szállítmányozás kérdésében.
Recenzens értékelése szerint a műben szereplő gazdag jegyzet-apparátus és pontos hivatkozási rendszer, tárgymutató és irodalomjegyzék magáért beszél, a monográfiát minden civilista és nem civilista számára rendkívül hasznosnak gondolja.
A kötetet a bemutatott könyvek sorában Nemessányi Zoltán "Általános szerződési feltételek, tisztességtelen szerződési feltételek (Bírói gyakorlat füzetek 7)"[7] c. műve követte ugyancsak Dr. Nótári Tamás tolmácsolásában. A recenzens hangsúlyozta, hogy az általános szerződési feltételek jelensége jogilag ugyan nem sok port kavar, azonban aktualitása miatt mégis az érdeklődés fókuszába került. Dr. Nótári Tamás a téma gyakorlatra irányuló feldolgozását római jogiasnak, Szerző gondolkodásmódját pedig római jogászinak látja, hiszen a műben huszonnyolc eset, illetve kérdés részletes elemzését követheti nyomon az olvasó. A kérdések az általános szerződési feltétel fogalma, az általános szerződési feltételnek a szerződés részévé válása, a tisztességtelen szerződési feltétel és a közérdekű kereset témaköre köré csoportosulnak. A vizsgálat minden esetben több részből áll: a kérdés felvetésével indul, majd Szerző az ügy tényállását és a vonatkozó bírósági döntéseket ismerteti, az egység az ügy Szerző általi értékelésével folytatódik, végül pedig egy adatlapnak nevezett résszel zárul, amely megjelöli a bírósági döntést, a kapcsolódó fogalmakat és a vonatkozó jogszabály(oka)t. Szerző tehát - akárcsak a responsumokban történt - a megfelelő indoklás mellett állást foglal, és helyesli, avagy vitatja a bíróság által hozott döntéseket a konkrét esetben. A mű hézagosan, billegősen szabályozott kérdéskört közelít meg, és olyan elméleti konstrukciót próbál feltárni, kidolgozni, amely a felmerült problémákra reflektálni tud, és a jogrendszerbe beilleszthető. Recenzens a művet a benne foglalt rengeteg hasznos információ által a bírák és a joghallgatók számára, olvasmányossága folytán pedig a jogtudó értelmiség számára egyaránt jó szívvel ajánlja.
Ezt követően Mohay Ágoston "Az Európai Parlament a Bíróság előtt"[8] c. monográfiájába (alcím: Az Európai Unió Bírósága gyakorlatának hatása az Európai Parlament intézményi pozíciójára) nyerhettünk bepillantást Dr. Tóth Norbert egyetemi adjunktus (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nemzetközi Intézet, Nemzetközi Jogi és Európai Jogi Tanszék) recenziójában. A monográfia célja két európai integrációs intézmény, az Európai Unió Bírósága és az Európai Parlament közötti kapcsolatrendszer feltárása, továbbá annak összefoglaló vizsgálata, hogy a luxemburgi bíróság ítéletei miként hatottak az értekezés középpontjába állított Parlamentre. A műben az alcímmel (Az Európai Unió Bírósága gyakorlatának hatása az Európai Parlament intézményi pozíciójára) is összhangban a szerző három tematikus fejezetben tárgyalja a Bíróság esetjogának az Európai Parlament perképességére, majd annak összetételére, szervezetére és működésére, végül a hatásköreire gyakorolt hatását.
A monográfia nagyjából 130 jogesetet említ, amelyek túlnyomó többsége az Európai Unió valamely bíróságával hozható kapcsolatba. A második fejezetben található esetek az európai parlamenti választójog jogosulti körének értelmezése; a mandátumvizsgálat; az önigazgatási-önszervezési jog; a szervezeti felépítés: a közös politikai meggyőződés, mint a frakcióalapítás feltétele; az ülésszak értelmezése és a képviselők mentelmi joga; a székhely és működési hely kérdései köré csoportosíthatók. Az Európai Unió Bírósága esetjogának a Parlament hatásköreire gyakorolt hatása témakörére felfűzhető jogesetek a véleményező-konzultatív; az ellenőrző; a költségvetési; a jogalkotási hatáskörhöz, továbbá a Bíróság előtti keresetindítás lehetősége kérdéséhez kapcsolhatók. A műben központi kérdésként jelenik meg az intézményi egyensúly elvének biztosítása, illetve a képviseleti demokrácia megvalósulása. A recenzens a mű egyetlen fogyatékosságát a kötet idegen nyelven való hozzáférhetőségének hiányában látja, és a kötetet az Európai Parlamenti képviselőjelöltek számára kötelező olvasmánnyá tenné, míg a választások aktualitása okán a szakma számára is kifejezetten ajánlja.
Mohay Ágoston monográfiáján felül Csapó Zsuzsanna "Fegyverekkel szemben, fegyverekkel kézben"[9] c. művét (alcím: Nemzetközi jogi védőháló a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekek oltalmára) ugyancsak Dr. Tóth Norbert mutatta be, és kalauzolta át a közönséget a nemzetközi jog világába. Recenzens a Magyarországon kuriózumnak számító, egészében még soha nem kutatott témát jogászi szemmel unikumnak tekinti. Szerző a műben a "fegyver mindkét oldalának" vizsgálatára vállalkozott: azaz a harcosok célpontjaivá, áldozataivá váló gyermekek, illetve a maguk is fegyvert ragadó, maguk is a frontvonalon küzdő gyermekkatonák kérdéskörének nemzetközi jogi vonatkozású bemutatására. Szerző ennek megfelelően a témát két gondolati egységre bontja, elsőként a passzív oldal: a háborúk áldozataivá váló gyermekek helyzetét rendezni hivatott nemzetközi jogi megoldások, majd az aktív oldal: a gyermekkatonák
- 280/281 -
jelenségét felszámolni szándékolt nemzetközi jogi megoldások analízisére kerül sor. Mindkét fejezeten belül ugyanazon rendszerben történik meg a téma feldolgozása: a bevezetést a releváns nemzetközi jogi normák bemutatása, majd a releváns nemzetközi szervezetek és szervek számbavétele követi, végül a nemzetközi bíróságok kapcsolódó döntéseinek ismertetésével zárul. A nemzetközi jogi megoldások fejlődési ívének felrajzolása mellett nem maradnak el azonban Szerző által a nemzetközi hálóval szemben kifejtett kritikai észrevételek, és az előrehaladás reményében a jövőre nézve megfogalmazott de lege ferenda javaslatok sem.
Recenzens érdekesnek tartja, hogy a téma aktív oldalának, a gyermekkatonáskodás intézményének területi eloszlása a térképen hasonló képet mutat a kalózkodás által érintett országokéval, azzal a különbséggel természetesen, hogy a gyermekkatonáskodás szárazföldi területeken is előfordul. Külön kiemeli továbbá a gyermekkatonaság lehetséges okait, közöttük találhatjuk például az életkori sajátosságból fakadó manipulálhatóságot, az érintettek többszörösen terhelt életét, továbbá a tudatmódosító szerek alkalmazását is. A nemzetközi jog viszonylag későn kezdett el foglalkozni a problémával. A könyv olvasmányos stílusa és a kiválóan alkalmazott szépirodalmi betétek ellenére olyannyira szakmai, hogy ezáltal főként a jogász közönség számára fogyasztható, a jogvégzett diplomaták számára pedig kifejezetten javasolt.
A bemutatott kötetek sorában Halász Vendel - Kecskés András "Társaságok a tőzsdén"[10] c. kötete következett Dr. Barcsi Tamás adjunktus (Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar) tolmácsolásában. A nagyjából 2000 lábjegyzettel tarkított több mint 500 oldalas művet a recenzens egyfajta gyakorlati kézikönyvként jellemezte. Szerzők a témát három gondolati egységre osztották: az első végigvezeti az olvasót a tőzsdére lépés állomásain, a második a felelős vállalatirányítás (corporate governance) elméleti és gyakorlati oldalát mutatja be, végül a harmadikban a részvénytársaságok felvásárlásának kérdéseit követhetjük nyomon. A tőzsdére lépésről értekező rész az elsődleges nyilvános kibocsátás előkészítésétől az elemzői és marketing tevékenységen, az ajánlati struktúra rendszerén, a tőzsdei bevezetés, továbbá az árazás és forgalomba hozatal kérdésén át kalauzolja el az olvasót egészen a másodlagos piaci forgalmazással kapcsolatos ismeretekig. Recenzens az egyes fejezetek közül a felelős társaságirányítást emeli ki, és ezt tartja a leginkább figyelemfelkeltő résznek, hiszen gazdaságetikai kérdéseket is felvet. Szerzők a felelős társaságirányításhoz kapcsolódó fogalmi rendszer megalapozását követően bontják ki a témát mélységeiben: meghatározzák az érdekeket és az érdekelteket a nyilvánosan működő részvénytársaságok világában, vizsgálják a modell Egyesült Államokban való érvényesülését, az Európai Unió felelős társaságirányítás és a társaságijog-alkotás területén való szerepvállalását, a corporate governance jelenségét az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, végül bemutatják a nyilvánosan működő részvénytársaságok irányítási struktúráit és a vállalati vezetők javadalmazásának kérdését. A recenzens a művet mind az üzleti etikával foglalkozóknak, mind a jogi és a gazdasági képzésben részt vevő egyetemi hallgatóknak jó szívvel ajánlotta.
Szintén Dr. Barcsi Tamás mutatta be Szabó Gábor "Modern politikai eszmék, ideológiák"[11] c. kötetét. Recenzens kiemelte, hogy a mű oktatási segédanyag lévén érthetőségre törekszik, de ez nem akadályozza abban, hogy a szakmai igényesség követelményeinek is megfeleljen. A mű logikus felépítésű: Szerző elsőként az alapfogalmakból indul ki, majd az ideológia és politikai gyakorlat, továbbá a modern tudományok, filozófia és politikai eszmék bemutatásán keresztül jut el a politikai ideológiák csoportosításának kérdéséig.
Az alapfogalmak körében kerül sor az érték, az ideológia meghatározására, az eszméken alapuló értékválasztás politikában elkerülhetetlen szerepének hangsúlyozására, továbbá a "hatékony kormányzás" által előrevetített két út, a technokrácia és a populizmus bemutatására. A modern tudományok, filozófia és a politikai eszmék című egységben a szerző a modern tudományok eredményei politikai gondolkodásra gyakorolt hatását elemzi, így például a szociológia, a pszichológia, a politikai eszmék világától elválaszthatatlan közgazdaságtudomány, a modern természettudományok, történettudomány, filozófiai gondolkodás politikában betöltött szerepét, kitér továbbá a politikai irányok megértéséhez hasznos támpontot nyújtó, felvilágosodás és romantika közötti vitára. Recenzens a művet nemcsak egyetemistáknak ajánlja, hanem mindenkinek, aki a politikai eszmék világában szeretne eligazodni.
A rendezvény záró mozzanataként a szervező, Dr. Pókecz Kovács Attila tanszékvezető egyetemi docens tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy Andrássy György "Nyelvszabadság (Egy egyetemes elismerésre váró egyetemes emberi jog)"[12] c. művének bemutatására Szerző nagy sajnálatára nem kerülhetett sor jelen keretei között. A kötet azonban 2013 november 19-én, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán megrendezett könyvbemutató keretében már bemutatásra került. A monográfiát Takács Péter jogász, filozófus, egyetemi tanár; Kovács Péter nemzetközi jogász, egyetemi tanár, alkotmánybíró; és Kontra Miklós nyelvész, egyetemi tanár tolmácsolásában ismerhették meg az
- 281/282 -
érdeklődők, melyhez a kari rendezvény szervezője ezúton is gratulált a szerzőnek.
Végül rendhagyó módon sor került Karunk egykori oktatója, Vargha László "Kézírásvizsgálat"[13] c. kötetének ünnepi bemutatására, mely a professzor születésének 100. évfordulója alkalmából jelent meg.
A pécsi Jogi Kar az eddigi könyvbemutatók alkalmával már több mint hatvan kötetet ismertetett meg az érdeklődőkkel, az idei rendezvény palettáján oktatóink kiemelkedő kutatói tevékenysége okán, az általuk megjelentetett művek nagy számára tekintettel ugyan csak a monográfiák kaptak helyet, azonban a tervek szerint egy következő rendezvényen a tankönyvek, folyóiratok és gyűjteményes kötetek bemutatására kínálkozik majd alkalom. ■
JEGYZETEK
[1] Király Lilla: A szegényjogtól a jogi segítségnyújtásig, Dialóg Campus, PTE ÁJK, Budapest-Pécs 2012
[2] Korsósné Delacasse Krisztina: Az ügyvédi kamarák megszületése Magyarországon, Dialóg Campus - PTE ÁJK, Pécs 2012
[3] Pókecz Kovács Attila: A szerződéstől való elállás az adásvétel mellékegyezményeinél a római jogban és továbbélése során, PTE ÁJK, Pécs 2012
[4] Pókecz Kovács Attila:Lex commissoria in Roman law and in modern civil law, In: Erik Stenpien (szerk.), Kúpna Zmluva - História a Súcasnost I., Kosice: Univerzita Pavla Jozefa Safárika, 2013. 261-283. o.; Pókecz Kovács Attila: Advantages and Disadvantages by the in diem addictio, In: Fritz Sturm, Philip Thomas, Jochen Otto, Hikaru Mori (szerk.) Liber Amicorum Guido Tsuno, Vico Verlag, Frankfurt am Main 2013. 317-334. o.; Pókecz Kovács Attila: Rücktrittsvorbehalt und pactum displicentiae (Ulp.D.19.5.20pr.), REVUE INTERNATIONALE DES DROITS DE L ANTIQUITE 58 (2011), 315-338. o.; Pókecz Kovács Attila: In diem addictio a római jogban, JURA 2012. 1. sz., 100-114. o.; Pókecz Kovács Attila: Az elállási jog gyakorlása próbára vételnél (D. 19, 5, 20 pr. Ulp.), In: Jakab Éva (szerk.) Római jog és magánjog fejlődése Európában: Tanulmányok Molnár Imre 75. születésnapjára, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Szeged 2011. 141-156. o.
[5] Nemessányi Zoltán - Bán Dániel: A bizományi és a szállítmányozási szerződés, Complex Kiadó Kft., Budapest 2011
[6] Bozóky Géza: A bizományi ügylet. Nagyvárad 1905
[7] Nemessányi Zoltán: Általános szerződési feltételek, tisztességtelen szerződési feltételek (Bírói gyakorlat füzetek 7), OPTEN Informatikai Kft., Budapest 2013
[8] Mohay Ágoston: Az Európai Parlament a Bíróság előtt. Az Európai Unió Bírósága gyakorlatának hatása az Európai Parlament intézményi pozíciójára, PTE ÁJK Európa Központ, Publikon Kiadó, Pécs 2012
[9] Csapó Zsuzsanna: FEGYVEREKKEL SZEMBEN, FEGYVEREKKEL KÉZBEN. Nemzetközi jogi védőháló a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekek oltalmára, Publikon Kiadó, Pécs 2011
[10] Halász Vendel - Kecskés András: Társaságok a tőzsdén, HVG-ORAC, Budapest 2011
[11] Szabó Gábor: Modern politikai eszmék, ideológiák, Publikon Kiadó, Pécs 2011
[12] Andrássy György: Nyelvszabadság. Egy egyetemes elismerésre váró egyetemes ember jog
[13] Vargha László: Kézírásvizsgálat. Kandidátusi disszertáció a kriminalisztika köréből (1959), PTE ÁJK, Pécs 2013
Lábjegyzetek:
[1] A szerző tanársegéd.
Visszaugrás
