Közhelynek számít manapság, mennyire átalakítják életünket, munkahelyeinket a tágabb értelemben vett digitalizációhoz kapcsolódó technológiák. A digitális kor kormányzása (közigazgatása) alatt mégsem csupán a sok új eszköz öncélú alkalmazását értjük.
Az új fogalom sokkal inkább a szolgáltatások integrációját, holisztikus szemlélet megjelenését jelenti az állampolgári ügyintézésben, valamint a közigazgatás széles körben értelmezett digitális átalakítását hordozza magában - aminek legnagyobb hatása a munkafolyamatok és módszerek, ennek mentén pedig a szervezeti kultúra változása terén lesz érzékelhető.
Kétségkívül az önkormányzati rendszert érintő legnagyobb kihatású fejlesztés jelenleg az önkormányzati ASP projekt kiterjesztése, melyről a Jegyző újság hasábjain is sok szó esett. Ezen túlmenően az állami - illetve mozgástér és elkötelezettség esetén önkormányzati - szerepvállalás kiterjed a vállalkozások és a lakosság digitális felkészítésére is. Számos kutatás igazolja, hogy versenyképességünk a gyorsan változó világban elképzelhetetlen az új infokommunikációs készségek és ismeretek nélkül. A legtöbb kapcsolódó európai uniós társfinanszírozású forrás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 3. és 6. prioritási tengelyén áll rendelkezésre, amelynek szakpolitikai felelőse a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Ezek közül kiemelnék néhány olyan fejlesztési irányt, amelyek eredményei települési szinten is közvetlenül mutatkozhatnak.
A Nemzeti Szakképzési és Felnőtt-képzési Hivatal (NSZFH), a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) konzorciumi partnerség keretében valósul meg a GINOP-6.1.2-15 Digitális szakadék csökkentése című kiemelt projekt. Az NSZFH konzorciumvezetőként felügyeli a projekt szakmai megvalósítását, valamint a képzések lebonyolításának folyamatát, a KIFÜ feladata a képzési program, oktatási- és segédanyagok kidolgozása, illetve a közel 110 fős mentorhálózat működtetése.
A projekt a konvergencia régiókban felnőttképző intézmények bevonásával 260 ezer fő alapszintű digitális kompetencia-fejlesztését vállalta 2020-ig. A képzési program célja a digitális kulcskompetenciák fejlesztése, a digitális társadalomhoz való tartozással kapcsolatos igények megalapozása, a digitális eszközök irányába a pozitív attitűd kialakítása. A fókusz tehát a hozzájárulás a képzett munkaerő biztosításához a gazdaság számára, növelve a piaci szereplők versenyképességét, egyben bővítve a foglalkoztatottak létszámát. A munkaképes korú felnőtt lakosság körében a digitális kompetenciák fejlesztése bizonyítottan hozzájárul a foglalkoztathatóság javításához, ösztönzi a társadalmi felzárkózást segítő további felnőttkori tanulást, javítja a hozzáférést az infokommunikációs eszközökhöz.
Az úgynevezett "Infokommunikációs Egységes Referenciakeret" (IKER) 1. és 2. szintjére besorolható képzési programok olyan térítésmentes alapfokú informatikai képzéseken sajátíthatók el, amelyeken a résztvevők szintenként 35 óra alatt a számítógép, tablet és okostelefon használatához szükséges alapvető tudáshoz juthatnak. Az IKER 1. szintű képzésben részvevők tudnak az interneten tájékozódni, könnyen hozzáférhető információkat megszerezni, elektronikus levelezést lebonyolítani az alapvető funkciók használatával. A 2. szintű képzés végén a képzettnek már képesnek kell lenni eszköze önálló működtetésére a legfontosabb beállítási lehetőségekkel. A tanfolyam végén az oktatott az interneten gyűjtött információkat fel tudja dolgozni, azokat konkrét problémák megoldására használja fel, alkalmas közösségi portálok és például az önkormányzati honlap önálló használatára is.
A képzéseken mindenki részt vehet, aki elmúlt 16 éves és nincs tanulói vagy hallgatói jogviszonya, de nem múlt el 65 éves, így a megszerzett tudást a munka világában is hasznosítani tudja - valamint nem Pest megyei vagy budapesti lakhellyel rendelkezik.
2017 novemberében a digitális alaptudást biztosító tanfolyamokon a résztvevők száma elérte a 100 ezer főt, így még legalább 160 000 állampolgár oktatására van szükség, hogy a projekt sikeresen záruljon. A képzéseket nagyon sok, korábban külön pályázó vállalkozás folytatja helyi szinten.
Az önkormányzatoknak kiemelt szerepe lehet abban, hogy saját kommunikációs csatornáikon a helyi lakosok számára ingyenes lehetőséget népszerűsítsék, a részvételt ösztönözzék.
A KIFÜ által vezetett GINOP-3.3.1-16 jelű projekt is a digitális szakadék csökkentését célozza meg a közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztésén keresztül. A megújult vagy újonnan létrehozott hozzáférési pontok és az ott tevékenykedő Digitális Jólét Program Mentorok (DJP Mentor) eddiginél aktívabb és szélesebb körű szerepvállalásához szükséges erőforrások biztosításával lehetőség nyílik arra, hogy a lakosság számára a konvergencia régiókban biztosítsuk az informatikai eszközökhöz való hozzáférést, és a mentorokon keresztül a megfelelő szakértő támogatást.
A fejlesztés szakmai pillérei az alábbiak:
- Infrastruktúra fejlesztési pillér, amelynek eredményeként az egyes támogatott közösségi internet hozzáférési pontokon megvalósul a Wifi hálózatok kiépítése, valamint hozzáférhetővé válik a felhasználói informatikai eszközök parkja (notebook, táblagép).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
