A hatékonyan, teljesítményorientáltan működő állam erősíti a nemzetgazdaság versenyképességét. Az "Elefánt összerakásához" azonban egy sikeres államszervezési és közszolgálati-közigazgatási reformra van szükség, amely csak világos, jól átgondolt célok kijelölésével és kellő elszántsággal valósítható meg.
És akkor beúszik a képbe: egy Nagy Szürke Elefánt
Jó sok évvel ezelőtt, még a jogállami közigazgatási rendszer- és modellváltás induló éveiben történt az esemény. A brit Know How Fund által támogatott hazai képzési programok egyikén a vendég előadó írásvetítőjén egy Nagy Szürke Elefánttal harangozta be és indította előadását. Mi csak néztünk, mint Jani abban a bizonyos moziban, s nem egészen értettük azt a jelképes párhuzamot, amely önmagáért beszélt és leginkább ki tudta fejezni mindazt, amit az államról tudunk, illetve nem tudtunk.
Hosszú éveknek kellett eltelnie ahhoz, hogy megértsük akkori vendégelőadónk igazságát, amely máig hat és rendszeresen felötlik bennem. Joggal és okkal mondta ezt, hiszen a '90-es évek elején már derékig benne voltak a brit közigazgatási reformban, tudta miről beszél. Szájtátva hallgattuk a közigazgatási reformfolyamatok egyik híres példáját, a "Next Steps" programot. Ismeretes, hogy 1979-ben Margaret Thatcher újonnan megválasztott miniszterelnökként viharos gyorsasággal hirdette meg a közszféra átalakítását. Máig idézik, hogy az új kormány első kormányülésén sebtében befagyasztották az állami szervek álláshelyeit, s korábban nem ismert mértékű létszámcsökkentésről is döntöttek. A Prime Minister a reform motorjaként Derek Raynert bízta meg és hívta be a pályára, akti a Marks and Spencer áruházlánctól nyert meg (nem is oly könnyen) a közszolgálat fedélzetére. A menedzser fő feladata az állami pazarlás csökkentése és a közszféra hatékonyságának visszaállítása volt. A piaci viszonyokban rendkívül jártas szakértő a probléma megoldásának eszközét a hatékonysági audit bevezetésében vélte, amely azonban nem hozta a remélt számokat és nem eredményezett áttörést. Ezt követően, némi - pár éves - ülepedés után, mintegy végül hét esztendő elteltével, 1985 körül vált általánossá az a vélekedés, hogy a közintézményekkel kapcsolatban inkább egy általános rendszerproblémával állnak szemben, amelyet ily módon kell megközelíteni, illetve kezelni. Mindezt már Peter Kemp bizottsága dolgozta ki és vitte tovább. Fontos rámutatni, hogy az átalakulás fokozatosan ment végbe, és (1979-től) 1996-ra fejeződött be, amikorra már a közszolgáltatások közel 75%-át igen eredményesen sikerült átalakítaniuk.
S persze nem teljes ez a sor, amely leginkább arra szeretné ráirányítani a kultúraváltók közös figyelmét, hogy: a közigazgatás Nagy Szürke Elefántja, csak a "kis lépések-nagy türelem" jelszava mellett, egymásból következő, s szorosan egymásra épülő lépések keretében, valamint igen alapos diagnosztizálást követően állítható új pályára, vagyis szedhető szét, illetve szerelhető össze, tehető működőképessé. Vagyis: alapos diagnosztizálás, s ahhoz rendelt hatásos terápia.
Egyébként: ki és miért foglalkozik a Nagy Szürke Elefánttal?
Napainkban nincs olyan ország, vagy kormányzat a világon, ahol ne lenne a közbeszéd és a közpolitika fókuszába tartozó kérdés az állam. S no persze, az őt jelképesen megtestesítő Nagy Szürke Elefánt (a továbbiakban, ha lehet, legyen angolosan: Public) megreformálásának és átalakításának kihívása. Ennek indoka alapvetően abban keresendő, hogy egyre inkább szűkülnek a költségvetés lehetséges forrásai és jól kitapintható tendencia: nem ugyanannyiból, hanem kevesebből kell - évről évre - többet szolgáltatnia mindenütt a közszektornak.
Mindez azért is kiemelten kezelt kérdés, mivel a legtöbb modern országban, ha szélesebb kontextusban tekintünk erre a rendszerre, akkor a következő emelendő ki.
A közigazgatás, illetve a tágabb értelemben vett közszféra:
• valamennyi Európai Uniós tagállamban a legnagyobb, egységesen működő szektor (általánosan az éves bruttó nemzeti össztermék 45%-ához járul hozzá, s mintegy 50 millió embert alkalmaz, s évente jelentős összegeket fordít a különböző infrastruktúrák fejlesztésére);
• szabályozásával meghatározza az állampolgárok, valamint a vállalkozások számára biztosított mozgásteret, amely alapvetően befolyásolja a gazdaság fejlődését (pl. a felesleges és indokolatlan szabályok mennyire korlátozzák a vállalkozások működését);
• alapvető szolgáltatásokat biztosít (oktatás, egészségügy, szociális ellátások), amelyek közvetett módon hozzájárulhatnak a távlati gazdasági célkitűzések eléréséhez.
Mindezek azt bizonyítják, hogy a közigazgatás, illetve a közszektor valamennyi államban fontos és kiemelt szegmens, illetve meghatározó kulcsterület.
Az előzőek miatt túlzás nélkül kijelenthető tehát az, hogy az állam működése, vagyis Public áramvonalasítása mindenhol közvetlen kihatással van a nemzetgazdaság versenyképességére. Ebből fakadóan a hatékonyan, teljesítményorientáltan működő állam erősíti, míg ennek az ellenkezője mindenképpen rontja egy adott ország, a társadalom és a nemzetgazdaság versenyképességét.
Erre figyelemmel nem véletlenül van napirenden ez a kérdés az Európai Unió és az OECD államok közpolitikájában, jó és hatékony kormányzásra irányuló vitáiban, valamint programjaiban. A kérdések kér-
- 40/41 -
dése éppen ezért mindig az, hogy az állam aktuális funkcióihoz szorosan kapcsolódva milyen legyen az állami felelősségvállalás mértéke, s mekkora legyen annak terjedelme.
Az elkövetkezőkben e nemzetközi tapasztalatokat és tendenciákat kiindulópontként tekintve próbáljuk meg ezt a nem éppen könnyű kérdést - sajátos nézőpontból - a kölcsönös párbeszéd és az előremutató reflexiók jegyében, ha nem is áttekinteni, de legalább érinteni.
Lássunk is neki. Nem lesz egyszerű, de talán érdemes vele ilyen megközelítésben foglalkozni.
Nyugodtan kijelenthető, hogy ma sincs (s nem volt tegnap sem) olyan hivatalba járó ember és olyan hivatalnok az országban, aki ne tartaná szükségesnek a mélyrepülésbe került, s hajszál híján abba bele is ragadó hazai közigazgatás átalakítását. Mindenki érezte, s érzi és tudja, hogy ez így nem maradhat, mert annak valamennyien megisszuk a levét.
Mert miről is szól ez a történet? Milyen is ez a robusztus Nagy Szürke Elefánt, s leginkább annak is középső fertálya?
Ha a hozzáértő és távolbalátó (múltbanéző) korábban rápillantott erre a monstrumra, akkor a területi közigazgatásnak megfelelő jókora mezőn az alábbiakat látta:
- a közigazgatás középszintjén két jelentős - évtizedes - hullámban szinte gomba módra szaporodtak a területi szervek, amelyben a pálmát a földművelési tárca vitte el 7 területi szervezeti rendszerével,
- ebbe a sorba egyébként még olyan tárcák is beiratkoztak (ld. korábbi IM, IRM), akiknek szinte emberemlékezet óta soha nem voltak területi szerveik,
- 2007. január 1-jétől kezdetét vette az állam területi térszerkezetének 2010 elejéig kiható átalakítása, amelyben a szereplők megélték ugyanazt, illetve annak az ellenkezőjét,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
