Az európai uniós támogatással megvalósuló projektek előrehaladásának és elszámolásának kontrolljában kiemelkedő szerepük van a helyszíni ellenőrzéseknek, szemléknek. Könnyű ezt belátni akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a pályázat benyújtását, majd a támogatási szerződés megkötését követően a lebonyolításban érintett szervezetek (különösen a közreműködő szervezet) tulajdonképpen - leszámítva a formanyomtatványokat, nyilatkozatokat - a projekt megvalósítását igazoló dokumentumok másolataival, illetve - az elektronizáltság egyre magasabb fokán és az ügyfélbarát szemlélet erősödésével - egyre gyakrabban azok elektronikus változatával találkoznak. A jelen cikk ezen helyszíni ellenőrzésekkel kapcsolatos tudnivalók rövid összefoglalására vállalkozik, ebben a körben a folyamatba épített, úgynevezett első szintű ellenőrzések tekintetében.
A projektgazda az eredeti dokumentumokat (is) tartalmazó pályázati dokumentáció benyújtását és a támogatási szerződés megkötését követően a projekt előrehaladásáról a hathavonta benyújtandó projekt előrehaladási jelentésben számol be a közreműködő szervezet számára, a megítélt támogatás lehívása pedig a kifizetési kérelmek benyújtásával történik. Mindkettőre formanyomtatvány került kiadásra a támogató részéről, alátámasztásukra pedig különböző mellékletek szolgálnak. Ezen mellékletek ugyanakkor nem eredetiben, hanem az eredetivel mindenben megegyező másolatként kerülnek csatolásra és megküldésre a közreműködő szervezet részére.
Hasonló a helyzet a projektek keretében lefolytatott közbeszerzési eljárások ellenőrzésével is. Ebben az esetben a megjelent ajánlati felhívásról, a dokumentációról, az eljárásában keletkezett jegyzőkönyvekről, emlékeztetőkről és egyéb dokumentumokról ugyancsak másolati példányok kerülnek megküldésre ellenőrzés céljából. Sőt, utóbbi kapcsán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az eljárásrendi folyamatok gyorsítása, illetve az ügyfeleket középpontba helyező pályázóbarát működés megteremtése keretében 2012. március 1-jétől bevezette a közbeszerzési eljárások iratanyagának teljesen elektronizált vizsgálatát.
Látható tehát, hogy az egyes projektek szakmai/műszaki teljesítésével, elszámolásával, közbeszerzési eljárásaival kapcsolatban született lényeges dokumentumokat a támogató ezen a szinten kizárólag másolati példányok útján vagy elektronikus irat formájában tudja vizsgálni.
Részben ezen tényből fakadó és éppen a későbbi ellenőrzéseket is lehetővé tévő, a támogatási jogviszonyból eredő kötelezettsége a kedvezményezettnek, hogy köteles a projekttel kapcsolatos minden dokumentumot elkülönítetten nyilvántartani és megőrizni 2020. december 31-ig.
Mindezekből következően szükség van egy olyan eljárásra, amelynek során a támogatónak lehetősége nyílik meggyőződni a dokumentációs kötelezettség teljesítéséről, ennek keretében pedig a már benyújtott dokumentumok eredeti példányainak ellenőrzésére, továbbá a projekt előrehaladásának, megvalósítási környezetének helyszínen történő vizsgálatára.
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, a Tanács 1083/2006/EK rendelete 60. cikke az irányító hatóság feladatai között szerepelteti a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások teljesítésének vizsgálatát; annak ellenőrzését, hogy a műveleteknek (projekteknek) a kedvezményezettek által bejelentett költségei valóban felmerültek, és azok a közösségi és a nemzeti szabályokkal összhangban állnak, továbbá a feladatok között szerepel az egyedi műveletek helyszíni vizsgálata. A hazai jogszabályi környezetnek megfelelően, a fentiek alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a közreműködő szervezet (továbbá a kincstár és az NFÜ által megbízott személy) a folyamatba épített ellenőrzés részeként kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel kiválasztott projektek vonatkozásában helyszíni ellenőrzést végez.[1]
Helyszíni ellenőrzésre, szemlére egy pályázat/projekt életútja során három különböző szakaszban kerülhet sor: a pályázat értékelését megelőzően, a támogatási szerződés megkötése előtt, valamint a projekt megvalósításának és fenntartásának időszakában. A téma szempontjából jelen esetben ez utóbbi kerül a fókuszba.
A helyszíni ellenőrzésekre éves ellenőrzési tervek alapján kerül sor. Elkészítésének első lépése egy úgynevezett kockázatelemzési módszertan kidolgozása, amely iránymutatásul szolgál többek között a kockázatelemzés szempontjaira, illetve annak menetére vonatkozóan. Ezen kockázatelemzési módszertan elfogadását követően kerül sor a projektek kockázatelemzésére, amelynek során elsősorban az adott projekt típusát (mennyire összetett - lásd például komplex városrehabilitáció), összköltségét, támogatási arányát, tervezett megvalósítási időtartamát, az elszámolás típusát, továbbá a kedvezményezett típusát (például konzorciumi forma) és az általa megvalósított projektek számát (ide értve a
- 31/32 -
megvalósításhoz nélkülözhetetlen humán erőforrás rendelkezésre állását) szükséges vizsgálni.[2]
A megítélt támogatás alapján a projektek a következő csoportokba sorolhatók:
• A tízmillió forint alatti támogatással megvalósuló projektek esetében a közreműködő szervezet a projektek - kockázatelemzés alapján kiválasztott - legalább 5%-át a projekt befejezését megelőzően a helyszínen ellenőrzi.
• A tízmillió és a huszonötmillió forint közötti támogatással megvalósuló projektek esetében a közreműködő szervezet a projektek - kockázatelemzés alapján kiválasztott - legalább 25%-át a projekt befejezését megelőzően a helyszínen ellenőrzi.
• Ha a projekthez nyújtott támogatás meghaladja a huszonötmillió forintot, a közreműködő szervezet a projektet legalább egyszer - ha kockázatelemzés korábban nem indokolja - a projekt befejezését megelőzően a helyszínen ellenőrzi.
• Ha a projekthez nyújtott támogatás meghaladja a kétszázötvenmillió forintot, a közreműködő szervezet a projektet évente legalább egyszer, és a projekt befejezését megelőzően a helyszínen ellenőrzi.[3]
A fentiek alapján elkészített éves helyszíni ellenőrzési terv tartalmazza többek között a vizsgálandó projektek megnevezését, a lefolytatandó ellenőrzés típusát és az ellenőrzések tervezett ütemezését havi vagy negyedéves bontásban. Az elkészített, következő naptári évre vonatkozó éves helyszíni ellenőrzési tervet a közreműködő szervezet minden év október 31-ig megküldi az irányító hatóságnak jóváhagyásra.
A már említett, megvalósítási és fenntartási időszakban lefolytatandó helyszíni ellenőrzés lehet közbenső, a projektmegvalósítás időszakában végzett helyszíni ellenőrzés, záró helyszíni ellenőrzés, amelyre a projektmegvalósítás zárásakor kerül sor és úgynevezett utánkövetéses helyszíni ellenőrzés, amely a projekt lezárását követően, a fenntartási időszakban végzett ellenőrzés.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
