A döntés: a Győri Ítélőtábla Mf.V.30.071/2021/12. számú határozata.
Az alábbiakban ismertetett döntésben a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla Mf.V.30.071/2021/12. számú határozatával - a felperes keresetének helyt adva - a kollektív szerződés felmondásának érvénytelenségét állapította meg az álképviseletre vonatkozó munkajogi szabályokra hivatkozással. A kollektív szerződések - illetve annak felmondásának - érvénytelenségét illetően meglehetősen kevés döntés áll az elméleti és a gyakorló jogászok rendelkezésére. A döntés jelentőségét növeli, hogy nemcsak a munkajogi, hanem a társasági jogi (ál)képviselet formáját illetően vannak értékes és elgondolkodtató megállapításai, amely miatt részletesebb elemzésre is érdemesre tartottuk.
1. A döntés alapjául szolgáló tényállás
2. Az első- és a másodfokú döntés
3. Következtetések
3.1. Az álképviselet szabályai és főbb dilemmái a munkajogban és a polgári jogban
3.2. Az álképviselő által tett nyilatkozat dogmatikai megítélése
3.3 Az álképviselő által tett nyilatkozatok joghatása
3.4. A jogosult jóváhagyására nyitva álló határidő problémája
3.5. A jóváhagyás joghatása
4. Záró gondolatok
A tényállás szerint az alperes munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek és a felperes szakszervezeti szövetség egymással 1993. július 16-án kollektív szerződést kötöttek. A kollektív szerződés rendezte a felmondás lehetőségét is: bármely fél megszüntethette a kollektív szerződést, hat hónapos felmondási idővel. Az ügy szempontjából kiemelkedő jelentőségű az alperes alapszabálya, amely a cégvezető képviseleti jogát illetően az alábbiak szerint rendelkezett: a cégvezető jogosult volt a társaság általános, önálló képviseletére, beleértve a társaság írásban, cégjegyzés útján történő képviseleti jogát is. Az Alapszabály szerint a cégvezető hatáskörébe tartoztak mindazok az ügyek, melyeket az igazgatóság vagy a közgyűlés a cégvezető hatáskörébe delegált. Az Alapszabály kifejezetten előírta azt is, hogy az igazgatóság a cégvezetőre, illetve a társaság egyéb munkavállalójára részben vagy egészben átruházhat minden olyan munkáltatói jogot, ami az igazgatóság hatáskörébe tartozik.
A tényállás szerint a cégvezető megbízatása a társaság 2019. évről szóló konszolidált pénzügyi beszámolót elfogadó közgyűlés dátumáig, de legkésőbb 2020. június 30-ig terjedő időtartamra szólt. Az alperes 2020. június 11-én kelt változásbejegyzési kérelmében a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 102/2020. Korm. rendelet) 6. § (4) bekezdésére és a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésére hivatkozva, a veszélyhelyzetre irányadó jogszabályok alapján kérte a cégvezető megbízatásának lejárati dátumát 2020. szeptember 30-ra megváltoztatni, az igazgatóság elnöke és tagja által írt nyilatkozat alapján. Az illetékes cégbíróság a 2020. június 18-án közzétett végzésében a kérelemnek helyt adott, és bejegyezve a cégvezető megbízatásának lejárati dátumát, azt 2020. szeptember 30-ra változtatta. A cégvezető az alperes nevében 2020. augusztus 14-én kelt, indokolt írásbeli nyilatkozatával a kollektív szerződést felmondta. A felmondását sem az alperes közgyűlése, sem az alperes igazgatósága nem hagyta jóvá.
A felperes keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a kollektív szerződés hatálya változatlanul fennáll, tekintettel arra, hogy az alperes 2020. augusztus 14. napján kelt felmondását tartalmazó nyilatkozata érvénytelen, mivel azt álképviselőként tette. Az alperes ellenkérelmében az eljárás megszüntetését kérte. Érdemben a felperes kereseti kérelmének elutasítását kérte, mivel a cégvezető a cégjegyzék szerint a felmondás időpontjában bejegyzett cégvezető volt.
- 44/45 -
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A bíróság a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 20. § (1) bekezdése alapján rögzítette, hogy a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére, az Mt. 280. § (1) bekezdése szerinti kollektív szerződés felmondására a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. Ha a jognyilatkozat nem a munkáltatói jogkör gyakorlójától származik, akkor az érvénytelen az Mt. 20. § (3) bekezdése alapján, azonban az Mt. kisegítő szabálya szerint a jognyilatkozat érvényessé tehető a jognyilatkozat megtételére jogosult személy jóváhagyásával is. Ezen túl jóváhagyás hiányában is érvényes a nyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára.
Az elsőfokú bíróság elsősorban azt vizsgálta, hogy a cégvezető a felmondás aláírásakor, azaz 2020. augusztus 14-én munkáltatói jogokat gyakorló törvényes képviselő volt-e az alperesnél. Rögzítette, hogy a részvénytársaság formájában működő gazdasági társaságot a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:116. § (1) bekezdése szerint a vezető tisztségviselői és képviseletre feljogosított munkavállalói írásban, cégjegyzés útján képviselik. A Ptk. 3:116. § (2) bekezdése szerint az ügyvezetés a cégvezető számára általános képviseleti jogot biztosíthat. Az Alapszabály rendelkezik cégvezetői tisztségről, a cégvezetőnek általános, önálló, cégjegyzési jogot is magában foglaló képviseleti joga van. Az Alapszabály alapján megállapítható, hogy a cégvezető képviselte 2020. augusztus 14-én az alperest, ezért felmondhatta a kollektív szerződést.
A cégbíróság 2020. június 15-én kelt végzésével a cégvezető megbízatásának lejáratát 2020. szeptember 30-ra módosította, a változásbejegyzési végzést 2020. június 18-án a Cégközlönyben közzétette a megfelelő jogorvoslati tájékoztatóval. Az elsőfokú ítélet rögzítette, hogy a felperes a végzéssel szemben jogorvoslati kérelmet nem terjesztett elő, továbbá nem jelezte a jogsértést az ügyész mint általános perindításra jogosult személy részére sem, azaz e körben a felperes nem tanúsított kellő gondosságot az ügyben. Rögzítette azt is, hogy törvényességi felügyeleti eljárás megindítására sem került sor. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 22. § (1) bekezdésében rögzített közhitelesség elve alapján a cégnyilvántartás - ellenkező bizonyításig - hitelesen tanúsítja, hogy 2020. augusztus 14-én alperes képviselője a cégvezető volt, annak ellenére, hogy a bejegyzés nem konstitutív hatályú, azaz a cégadatok nem a bejegyzéssel jönnek létre. Az elsőfokú ítélet szerint a változásbejegyző végzés elleni jogorvoslat módja nem munkaügyi per megindítása, hanem a Ctv. 65. § (1) bekezdése szerinti, változásbejegyzési végzés hatályon kívül helyezése iránti per megindítása.
A felperes fellebbezésében - elsődlegesen - az ítélet megváltoztatását kérte, és annak megállapítását, hogy a kollektív szerződés hatálya a peres felek vonatkozásában fennáll, tekintettel arra, hogy az alperes 2020. augusztus 14. napján kelt felmondását tartalmazó nyilatkozata érvénytelen, mivel azt mint álképviselő tette. Másodlagosan kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
