A kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában, vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősség mellett működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag eltiltására vonatkozó szabályok.
A törvény értelmében abból a tényből, hogy a cég kényszertörlési eljárást követően került törlésre, következik az, hogy a cég működése valamilyen oknál fogva nem felelt meg maradéktalanul a törvényes előírásoknak.
Az új szabályozás értelmében is érintett az a vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, illetve többségi befolyással rendelkező tag, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában, vagy az azt megelőző évben - és itt nem naptári évet kell érteni - ilyen tisztséget töltött be.
A Kúria BH 2017.195. számú határozatában rögzítette, hogy a kényszertörlési eljárás megindításának időpontja és a kényszertörlés kezdő időpontja eltér egymástól. A kényszertörlési eljárás megindításának időpontja a cég kényszertörlését elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja. Ugyanakkor a kényszertörlés kezdő időpontja a Ctv. 117. § (1) bekezdése értelmében a kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzés cégközlönyben történő közzétételének napja. A jogszabályi rendelkezés, mely szerint azt a személyt kell eltiltani, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben rendelkezett-e szakaszban megjelölt tagi minőséggel, illetve a volt vezető tisztségviselő, úgy kell értelmezni, hogy az a kényszertörlési eljárás megindításától számítandó. Ez anyagi jogi határidő, tehát anyagi, jogi rendelkezések az irányadók, nem pedig az eljárásjogi Pp. szabályok. Jelenleg a Ptk. 8:3. §-a tartalmazza az anyagi jogi határidők számítására vonatkozó szabályokat.
Az eltiltásról, ha a Ctv. másként nem rendelkezik, dönteni szükséges, kivéve abban az esetben, ha a kényszertörlési eljárás során nem jelentettek be hitelezői követelést akár kiderült, hogy a kényszertörlés alatt álló cégnek van-e vagyona, akár nincs.
A bírói gyakorlatnak megfelelően, figyelemmel a Ctv. 118. § (2) bekezdésében írtakra, ha a kényszertörlési eljárásban bejelentett követelések maradéktalanul kiegyenlítésre kerültek a kényszertörlési eljárás alatt, akkor nincs helye eltiltásnak. A korábbi szabályozás értelmében egyéb körülmények nem voltak értékelhetők, így például az, hogy az eltiltandó személy közrehatott-e a kényszertörlési eljáráshoz vezető körülmények kialakulásához, vagy hogy a vezető tisztségviselők között mi volt a munkamegosztás, vagy hogy a fennálló követelés pontosan mikor, milyen jogcímen keletkezett. A korábbi törvényi indokolás egyértelműen rögzítette, hogy az eltiltás a Ctv. rendszerében objektív szankció volt, e körben a cégbíróságot mérlegelési jog nem illette meg.
A bíróság a törlővégzést és az eltiltásra vonatkozó rendelkezést egy határozatba foglalja. Ugyanakkor a céget hivatalból törlő végzéssel szemben a Ctv. 118. § (1), (2) és (6) bekezdésében szabályozott esetekben fellebbezésnek van helye, míg az eltiltásról rendelkező végzési rendelkezés minden esetben fellebbezéssel támadható. Ezért a gyakorlatban egy határozatba foglalt két döntésre nézve különböző fellebbezési lehetőségek vannak, ami azt eredményezi, hogy egyéb rendelkezés vonatkozásában eltér a jogerő időpontja. Eltér tehát a kényszertörlésre vonatkozó rendelkezés jogereje és eltérhet az eltiltásra vonatkozó rendelkezés jogereje, mivel azt nem a cég részére elektronikusan küldi meg a bíróság, hanem az eltiltással érintett személy vagy személyek részére papíralapon.
Az Alkotmánybíróság döntése nyomán újraszabályozott Ctv. 9/C. §-a értelmében csak azokban a kényszertörlési (kényszertörlésből felszámolásba indult) ügyekben él a cégbíróság az eltiltás jogintézményével, amelybe a fantomizálódás vagy az adószám törlése miatt kerül sor a cég megszűntnek nyilvánítására és a kényszertörlés elrendelésére, mert ezek azok az ügyek, melyekben a közérdek sérelme már a megszűntnek nyilvánítást eredményező eljárás okán eleve fennáll. Ezen új szabályozáshoz azért nem fűzött átmeneti rendelkezést a jogalkotó, mert az a jogalkotásról szóló törvény szerint a hatályba lépést követően megkezdett eljárási cselekményekre is alkalmazandók (BDT 2019.3996.).
A Ctv. 117. § értelmében kényszertörlési eljárás megindításáról szóló jogerős végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor. A kényszertörlés kezdő időpontja a közzététel napja.
A fentiekkel egyidejűleg cégbíróság felhívást tesz közzé arra vonatkozóan, hogy akinek
a) a céggel szemben követelése van - ideértve a számviteli törvény szerinti függő követelést is -,
b) tudomása van arról, hogy a cég ellen bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás van folyamatban,
c) a cég tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, a cég vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként van bejegyezve, valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, vagy a cég vagyontárgyára tarthatna igényt,
d) tudomása van a kényszertörlés közzétételének a napját megelőző évben a cég vagyonában bekövetkezett változásról, vagy
e) a céggel fennálló munkaviszonyon alapuló bérkövetelése vagy munkaviszonyból származó egyéb követelése van,
- 2/3 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
