Hírek (IJ, 2011/2. (43.), 70-72. o.)

A Microsoft panaszt tett az Európai Bizottságnál a Google ellen: a szoftvercég szerint riválisa visszaél az internetes keresők piacán elért monopol helyzetével, és nem megengedett eszközökkel akadályozza a rivális keresők működését. A szoftvercég szerint a Google aktív tevékenységet folytat annak érdekében, hogy akadályozza a Microsoft Bing nevű keresőjének hatékony működését. A Microsoft azt is problémásnak tartja, hogy a Google könyvdigitalizálási projektje keretében a szerzői jogok által már nem védett könyvek tartalmában csak saját keresőjén keresztül biztosítana keresési lehetőséget. A Microsoft szerint a Google korlátozza a hirdetők azon lehetőségeit, hogy korlátlanul hozzáférjenek keresőcégnél lebonyolított reklámkampány során keletkező adatokhoz. Végül a szoftveróriás azzal is vádolja a Google-t, hogy az ismert webszájtokra nyomást gyakorol, hogy azok Google-keresőfelületet helyezzenek el oldalaikon. Az Európai Bizottság egyébként már tavaly novemberben vizsgálatot indított a Google ellen azt követően, hogy a Ciao nevű - egyébként a Microsoft tulajdonában lévő - e-kereskedelmi szájt versenyellenes tevékenységgel vádolta meg a keresőcéget. Ha a Microsoft mostani panaszát jóváhagyják, jó eséllyel a korábbi vizsgálat részeként fogják kivizsgálni az abban foglaltakat. (Origó)

Az amerikai bíróság szerint a Google Books Agreement monopolhelyzetbe hozná a Google-t, keretei pedig túl széles mozgásteret biztosítottak volna. Az Amazon, a Microsoft és más versenytársak szerint a Google kezében túl nagy információmennyiség összpontosult volna, amelyet ráadásul pénzzé is tehetett volna a keresőóriás. A bíróság ezzel összhangban megállapította, hogy a megállapodás jóváhagyása de facto monopóliumot eredményezne a Google részére, és a megállapodás egyébként sem volt "fair, adekvát és ésszerű", és összességében "túl messzire ment". A bírói döntés nyomán a 125 millió dolláros Books Megállapodás érvényét veszíti, így amennyiben a Google tovább akarja folytatni a projektet, kénytelen lesz újra asztalhoz ülni a kiadókkal és jogtulajdonosokkal. (HWSW, eszerint.blog.hu)

Öt évvel ezelőtt, 2006. április 7-én kezdődött meg az .eu legfelső szintű domain alá tartozó címek regisztrációja. A regisztráció megnyitását követő első hónapban 1,7 millió domain-név kelt el, mostanáig pedig összesen 3,4 millió, amivel ez az országkód a kilencedik legnagyobb legfelső szintű végződés a világon. A legtöbb .eu-s domain-nevet Németországból, Hollandiából, az Egyesült Királyágból, Franciaországból és Lengyelországból jegyezték be, a regisztrációk bővülése pedig Litvániában (249%), a Cseh Köztársaságban (264%), Ausztriában (108%), Belgiumban (79%) és Németországban (65%) volt a legnagyobb mértékű az öt évvel ezelőtti kezdeti rohamot követően - közölte az EURid. (IT Café)

Az internetes domain-neveket ellenőrző, a kiosztott nevekkel és számokkal foglalkozó internetes társaság (ICANN) hároméves vita után tavaly nyáron döntött arról, hogy elfogadja az .xxx végződés regisztrálását. A testület azonban a végleges döntés előtt a kormányszintű nemzetközi tanácsadói testület véleményét is ki akarta kérni, így az internetes "türelmi zóna" létrehozásáról csak pénteken sikerült megállapodni. Ez alapján fognak szerződést kötni az új tartományi kódot kezelő ICM Registry LLC-vel, amely az új honlapcímek árusításával jelentős bevételre számíthat. Stuart Lawley, az ICM vezérigazgatója idén nyáron már mintegy félmillió .xxx végződésű, szexuális tartalmú oldal bejegyzésére számít, miután eddig több mint 200 ezren kérték előzetes regisztrációjukat. Az új tartománykódot tartalmazó domain-nevek kiosztásából évi több tízmillió dollár bevétellel számolnak úgy, hogy minden 60 dollárért eladott címből 10 dollárt a gyermekek internetes védelmére létrehozott International Foundation for Online Responsibility (IFFOR) elnevezésű nonprofit szervezet javára ajánlanak. A pornográf témájú netes tartalmak külön kóddal való jelölésének ötlete először 2000-ben látott napvilágot. A támogatók szerint a .xxx kóddal könnyebb lesz a webes tartalmak témák szerinti szűrése, lehetővé téve, hogy az óvatlan netezők vagy a kiskorúak véletlenül se tévedhessenek olyan oldalakra, amelyek nem nekik valók. A felnőtt-tartalmakra vágyók pedig sokkal nagyobb biztonságban lehetnek, mert az új kiterjesztéssel már nem fordulhat elő, hogy internetes bűnözők szexuális tartalommal csalogatva szerezzenek személyes adatokat, hitelkártyaszámokat. Szkeptikusok szerint az új címekkel a .com végződésű pornóoldalak sem fognak eltűnni a világhálóról, és így csak tovább növelik a 370 millió, felnőtteknek szóló oldal számát. (JogiFórum)

Tizenhat tagállamnál érdeklődött levélben az Európai Bizottság az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtása kapcsán. Az információ-kérés mögött a Bizottság azzal kapcsolatos kételye húzódik meg, hogy a tagországok korrektül végrehajtották-e az irányelvet. A levelek kiküldésére azt követően kerül sor, hogy Brüsszel végzett a 16 ország által lejelentett végrehajtási intézkedések kiértékelésével. A Bizottság többek között a származási ország elvének, a termékelhelyezésnek és más reklámfogásoknak, a gyűlöletre való uszításnak, a kiegyensúlyozott tájékoztatásnak, a lehívható online szolgáltatások regisztrálásának, a válaszadás jogának, a fiatalkorúak védelmének, az európai gyártású művek támogatásának és a nagy jelentőségű események közvetítésének tagállami átvételével és érvényesülésével kapcsolatban kérdez rá a tizenhat uniós tagország hatóságainál. Három tagállam, Lengyelország, Portugália és Szlovénia ugyanakkor még mindig nem tett eleget bejelentési kötelezettségének az audiovizuális irányelv nemzeti átültetéséről, amiért a Bizottság jogsértési eljárást indított. Brüsszel a fennmaradó nyolc tagállam által notifikált intézkedéseket jelenleg vizsgálja, köztük az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv magyarországi átvételéről és ezzel összefüggésben 2011 második negyedévében küldhet ki újabb tájékoztatást kérő leveleket a kormányoknak. (JogiFórum)

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület a középiskolások szellemi tulajdonnal, különösen a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak online felhasználásával, valamint a termékhamisítással kapcsolatos ismereteit, attitűdjét vizsgálja. A felmérés kezdeményezői hangsúlyozzák, hogy az internet rendszeres használata mellett elengedhetetlen, hogy a diákok a számítástechnikai ismereteken kívül a kreatív alkotó tevékenység eredményeként megszülető szellemi alkotások (pl. zene, film, szoftver, könyv, fotóművészeti alkotás) értékével és védelmével kapcsolatos alapvető ismeretekkel rendelkezzenek, és - mint a jelen és a jövő szerzői, alkotói, vállalkozói - az ezzel összefüggő jogaikkal és kötelezettségeikkel tisztában legyenek. A középiskolások tájékozottságának felmérése érdekében a kérdőív olyan témákat érint, mint pl. az idézés módja egy interneten található anyagból, a szerzői jog által védett tartalmak (zene, film, könyv) megosztása az interneten, a szerzőket megillető jogdíj, valamint a szellemi tulajdonjogok megsértésének (hamisítás, kalózkodás) következményei. A felmérés célja az is, hogy a kérdések által felkeltse a fiatalok érdeklődését és növelje érzékenységüket a hamisítás, kalózkodás problémája iránt. A kérdőív kitöltésének végén ezért a felmérés kérdései által érintett, szellemi tulajdonra - beleértve a szerzői jogokat - vonatkozó alapvető információkhoz jutnak a diákok. A felmérés eredményei egyúttal alapul szolgálhatnak a rendszeres szellemitulajdon-védelmi oktatás kialakításához és elindításához.