Megrendelés

Berke Gyula[1]: Tanévnyitó ünnepi beszéd (JURA, 2008/2., 211-213. o.)

Hölgyeim és Uraim!

Kedves Hallgatók! Tisztelt Vendégeink!

Kedves Kollégák!

Köszöntöm Önöket a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanévnyitó ünnepségén!

Tisztelt Első Szemeszteres Hallgatók!

Önök a mai napon megkezdik jogi tanulmányaikat a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán.

Napjaink - hallgatóinak létszámát tekintve -legnagyobb hazai egyeteme az 1367-ben, 641 évvel ezelőtt, Magyarország első egyetemeként, Lajos király által, Orbán pápa bullája nyomán Pécsett megalapított studium generale örökösének vallja magát. A korabeli egyetemről rendelkezésre álló forrásaink viszonylag szűkösek; professzorairól, diákjairól, sőt helyéről is alig vannak megbízható ismereteink. Az mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy korai magyar nyelvemlékeink egy jelentős része a XIV. század végi pécsi egyetemről származik, mely néhány évtizeden keresztül működött csupán.

Egyetemünk mai székhelye, a majd kétezer éves város, valamikor Traianus császár uralkodása alatt kapta első nevét. Sopianae már a negyedik században püspöki székhely volt, ahol a később Szent István király által létrehozott püspökség fennállásának 1000. évfordulóját jövőre, 2009-ben ünnepeljük. A közeli jövő, a 2010. év újabb jelentős eseményt hoz a város, de az egyetem polgárai számára is. Ekkor kerül sor az Európa Kulturális Fővárosa évre, amelyhez várhatóan számos jogi kari rendezvény kapcsolódik majd, amelyek előkészítése a most következő tanév egyik jelentős feladata, de - egyelőre számos bizonytalansággal terhelt - reményeink szerint ebben a 2010. évben Karunk újabb létesítménnyel is gazdagodik.

A pécsi jogászképzés kezdetei a XIX. század második harmadára mennek vissza. Szepessy Ignác püspök ekkor alapított joglíceumot a városban, amely egészen egyetemünk létrehozásáig, az egyetemi jogászképzés megkezdéséig folytatta tevékenységét. A pécsi egyetem és a jogi fakultás működésének közvetlen előzményeként az 1912. évi XXXVI. törvénycikkel létrehozott Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemet tekinthetjük, amely 1914 októberében kezdte meg működését a pozsonyi jogakadémia Pázmány Péter építtette épületében, és alig fél évtized múltán, az I. világháborút lezáró békeszerződések nyomán be is szüntette működését. Tanárai többségükben Budapestre menekültek, ahol rövid ideig, lényegében egy tanéven keresztül folyt az oktatás. Az 1921. évi XXV. törvénycikk rendelkezett úgy, hogy a pozsonyi egyetemet ideiglenesen Pécsett kell elhelyezni. Pécs városa és a pécsi püspökség is komoly áldozatokat hoztak a pécsi elhelyezés érdekében, egyebek mellett a korabeli főreáliskola épületének átadásával, illetve a könyvtár rendelkezésre bocsátásával. Az első pécsi tanévnyitóra 1923 őszén került sor. A jog- és államtudományi karra a Pozsonyból érkezett professzorokon kívül a joglíceum több volt tanárát is kinevezték. Késmárky István volt a kar dékánja, amikor az 1923/24. tanévben beiratkozott mintegy 200 hallgató Mihályffy Ernő, Schaurek Rafael, Irk Albert, Faluhelyi Ferenc, Bozóky Géza, Kérészy Zoltán és mások, mindösszesen tizenegy professzor előadásait hallgathatták.

Karunk tehát ez év őszén ünnepli 85. születésnapját. Ebből az alkalomból október közepén több kari rendezvényre is sor kerül, amelyekre az első évfolyamos hallgatókat és természetesen vendégeinket is szeretettel várjuk. Őszintén remélem, hogy e rendezvények alkalmat teremtenek hallgatóinknak is arra, hogy már tanulmányaik kezdetén ízelítőt kapjanak a Kar tudományos közéletéből, hagyományaiból, légköréből.

Az elmúlt 85 esztendő években rövid, ám megpróbáltatásokban rendkívül gazdag volt. Az egyik első kari tanácsi ülés azt állapította meg, hogy a karnak nem jár egyetlen folyóirat sem, és a profesz-szorok saját költségükre kénytelenek a legnélkülöz-hetetlenebb könyveket és folyóiratokat meghozatni, ha tudományszakuk fejlődésétől teljesen elmaradni nem akarnak. Klebelsberg kultuszminiszter 1928-ban a szomszédos Maurinum alapkőletételekor éles szavakkal emelt szót a takarékossági okokból bezárásra szánt egyetem megmentése érdekében, ugyanis az 1925-ben életre hívott takarékossági bizottság a három vidéki egyetem bezárásával kívánta az államháztartás egyensúlyát helyreállítani. Az egyetem néhány évtized alatt elveszítette karait és az ötvenes évek elejétől az állam- és jogtudományi karral egykarú egyetemként működött, párhuzamosan az önállósított orvosi egyetemmel.

Rövid idővel ezt követően ismét felmerült a bezárás gondolata, ám a sors és a pécsi felsőoktatás elkötelezett hívei más jövőt szántak a pécsi egye-

- 211/212 -

temnek. Újabb és újabb karok alapítása, illetve a Pécsett működő felsőoktatási intézmények integrációja nyomán napjainkban egyetemünk tíz karával csaknem valamennyi tudományszakban jelentős tevékenységet fejt ki, illetve egyedülálló lehetőségeket kínál mintegy harmincezer hallgatójának. Karunk, a 85 esztendős állam- és jogtudományi kar mintegy ötezer hallgatója számára a nappali és levelező munkarendű jogászképzés mellett igazságügyi igazgatási alapképzést, jogi asszisztens felsőfokú szakképzést, számos szakirányú továbbképzést és doktori képzést is folytat.

Tisztelt Hallgatók!

Az Önök számára a mai napon kezdődik a kari időszámítás: Önök elsősorban és magától értetődően abban érdekeltek, hogy az elkövetkező várhatóan legalább öt évben megfelelő körülmények között folytathassák tanulmányaikat, értékes és versenyképes ismereteket szerezhessenek, nyugodt és fejlődésre inspiráló környezetben élhessenek. Úgy vélem, hogy a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara olyan közeg, amely ezeket az elvárásokat képes kielégíteni. Karunk az elmúlt évtizedben látványos fejlődésen ment keresztül, amelynek eredményei talán a Kar épületében első alkalommal körbetekintők számára is megmutatkoznak.

Az országban kiemelkedően jónak mondható körülmények között nagyhírű és elismert professzorok tartják előadásaikat, előadótermeink és szemináriumi helyiségeink felszereltsége kielégíti napjaink követelményeit. Csaknem valamennyi tantárgyból színvonalas tankönyvek és jegyzetek állnak az Önök rendelkezésére, a karnak immár saját jogtudományos folyóiratai vannak. Kari könyvtárunk több tízezer kötettel, mintegy 1500 négyzetméternyi alapterületen várja a hallgatókat; az Európai Dokumentációs Központ csaknem teljes körű jogi dokumentumgyűjtemény, amely egyben az európai jogi szakirodalom gyűjtőhelye is. Napjainkban az elektronikus információhordozók jelentősége gyorsan növekszik; ezek elérhetősége érdekében mintegy 150 számítógép szabad használatát biztosítjuk a hallgatóknak azzal, hogy a pécsi jogászképzésnek - a klasszikus jogi studiumok mellett - immár közel két évtizede részét képezi az informatikai oktatás, illetve a jogi informatika tantárgy is.

Az említett, illetve a Kar és a hallgatói önkormányzat és hallgatói szervezetek által nyújtott más lehetőségek igénybevétele mellett arra biztatom a hallgatókat, hogy éljenek a Kar által nyújtott hazai és mintegy húsz országra kiterjedő nemzetközi ösztöndíj-lehetőségekkel, és kapcsolódjanak be az egyes tanszékeken a hallgatók részvételével is folyó tudományos kutatómunkába, a szakkollégiumok és tudományos diákkörök tevékenységébe. A jövő évben Budapesten sorra kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferencián Önök még minden bizonnyal csak érdeklődő hallgatóságként vesznek részt, ám tanulmányaik alatt lesz alkalmuk önálló kutatómunkájuk eredményeit tükröző dolgozataikat is bemutatni.

Tisztelt Első Szemeszteres Hallgatók!

A jogászképzés tanrendje, az egyes studiumok egymásra épülő rendszere lényegesen különbözik más szakterületek képzési tradícióitól, de különösen a középiskola megszokott tanmenetétől. Rendkívül lényeges, hogy Önök a rendelkezésükre bocsátott Tanulmányi Tájékoztatóban áttekintsék és megértsék ennek a tanrendnek a lényegét, hiszen enélkül nem tudják megszervezni tanulmányaikat, megtervezni felkészülésüket. Karunk Tanácsa a közelmúltban fogadta el a jogászképzés új mintatantervét. A képzés során kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tárgyakkal találkoznak - különböző, a jogtudományos képzéshez tartozó ismeretkörökben, pl. jogtudományos alapozó ismeretekben, jogász szakmai törzsanyagban. A kötelező tárgyak felvétele és azokból a vizsgák letétele a tanulmányaik során értelemszerűen mindenki számára kötelező. E tárgyak között több olyan is található, amelyeknek ún. előfeltétele van, azaz másik kötelező tárgy előzetes sikeres teljesítése nélkül az adott tárgy tanulmányozását nem lehet megkezdeni. A kötelezően választható tárgyak vagy másként a differenciált szakmai ismeretek közül Önök meghatározott mennyiségűt, illetve ún. kreditértékűt kötelesek felvenni és azokból sikeres vizsgát tenni. Ezek közül Önök tetszésük szerint választhatnak, ám jelzem, hogy a kari tanács az új tanrendben e kötelezően választható tantárgyakat csoportokba rendezte. Ennek az a jelentősége, hogy amennyiben valaki az egyes kötelezően választható tantárgycsoportokból meghatározott számú tárgyat sikerrel teljesíti, úgy a kar az oklevéllel együtt igazolja, hogy a hallgató az adott területen különös ismeretekkel rendelkezik. A szabadon választható tárgyak köre tanulmányaik előrehaladtával egyre bővül; ezek közül valóban szabadon választhatnak azzal, hogy meghatározott mennyiségben, illetve kreditértékben e tárgyakat is teljesíteniük kell.

A másik tanulmányaikkal kapcsolatos fontos körülmény, amire a figyelmüket szeretném ráirányítani, a képzés során teljesítendő és az új tantervben lényegesen megemelt idegen nyelvi szaknyelvi követelmények. Túl azok kötelező jellegén, a jogászi szakmát az európai integráció időszakában ezek nélkül nem lehet sikerrel gyakorolni.

- 212/213 -

Tisztelt Kollégák!

Amint azt immár évek, sőt évtizedek óta kénytelenek vagyunk a tanévnyitók alkalmával is konstatálni, felsőoktatásunk, illetve a jogászképzés szinte folyamatosan ún. reformok időszakában van. Ezek a gyakran igen intenzív és mélyre hatoló változások a jogászképzésnek tulajdonképpen magától értetődő velejárói, hiszen a jogtudománnyal és a képzéssel, illetve általában a felsőoktatással szembeni újabb és újabb kihívások folyamatos és gyors alkalmazkodást kívánnak. A sajnos gyakorta megalapozatlan felsőoktatás-politikai döntések eredményeképpen azonban karunk közelmúltja nem mentes a nehézségektől és csaknem bizonyos, hogy a külső körülmények kedvező változásával a közeli jövőben sem számolhatunk. Azt is évek óta látjuk és hangoztatjuk, hogy a jogi karok közötti - az említett felsőoktatás-politikai döntések nyomán nem mindig egyenlő feltételekkel folyó - verseny is éleződik. Ennek jelei az idei felvételi eljárás során markánsan mutatkoztak meg.

Megállapíthatjuk azonban, hogy Karunknak sikerült megőriznie a hazai jogászképzésben évtizedekkel ezelőtt elfoglalt pozícióit. Meggyőződésem, hogy alkalmazkodóképességünk kulcsa a Kar oktatóinak a tudomány és az oktatás iránti elkötelezettsége, amely már több nehéz időszakon sikerrel segítette át karunkat. Szeretném külön is megemlíteni, hogy az utóbbi időszakban a Kar igazgatásban foglalkoztatottak tevékenységének színvonala jelentősen javult. Különösen bizakodásra okod adó körülményként értékelhetjük azt is, hogy a fiatal kollégák között több jogtudományos területen komoly eredményeket felmutató, illetve tudományos fokozatot is szerzett kollégát tudhatunk Karunk munkatársai között.

Tisztelt Hallgatók!

"Nulla dies sine linea!" - tartja a római szentencia. Azaz: ne teljék nap az elkövetkező években dologtalanul, minden napnak legyen meg a maga feladata, célja.

Magam és kollégáim nevében azt ígérhetem önöknek, hogy a Kar híréhez és tradícióihoz méltón megtesszük a tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy Önökből jól felkészült jogász váljék, illetve, hogy e padsorokat szakmailag igényes, a tudomány és polgártársaink boldogulása mellett elkötelezett jogászként hagyják el. Tanulmányaikhoz sok sikert kívánok. A 2008/2009. tanévet megnyitom!■

Lábjegyzetek:

[1] A szerző egyetemi docens, dékán.

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére