A PhD Tanulmányok 2. című tanulmánykötetben[1] a Belügyi Doktori Iskola hallgatóinak, - akik többségükben a rendvédelmi szervezetek és szolgálatok aktív dolgozói, - első publikációs válogatásai olvashatók. A rendvédelem terén munkálkodó szakemberek - egyben doktoranduszok - a gyakorlatban felmerülő kérdésekre kívánnak tudományos válaszokat találni. A problémák megvilágításán túl megoldásokat, javaslatokat igyekeznek nyújtani. Ezeket a tanulmányokat kívánom most röviden bemutatni.
1. A gyűjteményben elsőként Daubner Gabriella: "A rendőrségi kommunikáció csiszolatlan gyémántjai" című tanulmánya szerepel.
A tanulmány a rendőrség működése hatékonyságának, kommunikációjának problémakörével foglalkozik. A szerző abból a követelményből indul ki, hogy a társadalom számára a minőségi információ elengedhetetlenül szükséges, különösen igaz ez a rendőrségi munka vonatkozásában. Lényeges a rendőri munka "csomagolása". A Louble del Bayle-féle hatékonysági-kommunikációs modellben megjelenített jelenlegi helyzet alapján is megállapítható, hogy eredményes munka csak hatékonyan működő szervezetben képzelhető el, ezért fontos és elkerülhetetlen a rendőrségi kommunikáció átszervezése, tudományos alapokra helyezése. A kommunikáció és a PR összefüggéseivel kapcsolatban a rendőrség külső és belső kommunikációját célszerű tudományos úton, szakértőkkel megszervezni, a PR-elem fontos, melyet egy Shannon-Weaver-féle, valamelyest átalakított kommunikációs modell jellemez.
A munkában bemutatásra kerül a holland-magyar együttműködés keretében végzett hasznos és eredményes program, "Gyémántok csiszolása" címmel.
A belső kommunikációs folyamatok tekintetében szükséges lenne az országos szakirányú koordináció. Egy kommunikációs piramis ábrázolja a kommunikáció irányait.
A Merseside-i minta illusztrálja, hogy érdemes néhány külföldi példát alapul venni.
A tájékozott dolgozó alapvetően hatékonyabb munkát végez, ezért igen fontos a vezetők hírüzenete, és a folyamatos kapcsolattartás. A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányságon indított program arra utal, hogy a nyitott és érdeklődő vezetés alapfeltétele a jól működő rendszernek.
A szerző arra a következtetésre jut, hogy a kommunikációs képzés szintén elengedhetetlen, és a rendőrségi marketing-módszerek alkalmazása, a közös gondolkodás, szándék és a kitartó munka a jó irány és a haladás feltételei.
2. A következő tanulmány Egri Gábor írásában az "Erőforrás-kezelés a rendőrségi munkában (Döntésékhez szükséges méréselméleti alapok)" címet viseli.
A munka több aspektusból foglalkozik az erőforrás-kezelés témájával. A Bertalanffy-féle fogalomleírás után, a szerző saját eszmefuttatása jelenik meg a "szükségesség" és a "korlátozottság" fogalmára építve. E két elem vizsgálatával kapcsolatban felvetődik a kérdés: "Erőforrást jelent-e a levegő az ember számára?" A válasz, a döntési mátrix táblázatformájában jelenik meg.
Elkülöníthetőek a rendészeti munkában található specifikus erőforrások, az anyagi és eszmei erőforrások, valamint az információ mint erőforrás.
Az információ-technológia, távközlés (frekvencia) mint erőforrás témakörben megjegyzendő, hogy az informatika és a távközlés eszközeit a korlátozottság feloldásával kellene biztosítani. A jogrendszer - mint erőforrás - ismerete a rendőri munkában szintén elengedhetetlen, azonban a jog, mint rendszer korlátozottan áll rendelkezésre. Az erőforrás-kezelés célja, hogy az adott objektum olyan jellemzői legyenek megszüntetve, amelyek épp a definícióból következnek. A jog mint erőforrás "megszüntetése" speciális esetben, a gyűlöletbeszéddel összefüggésben, a vita nem magáról a jelenségről folyik, hanem arról, hogy szükséges-e a jelenséget a büntetőjog eszközeivel kezelni.
A döntési mechanizmus és a korlátozott racionalitás elmélete elemzésének gyümölcse: a döntési folyamatban a cselekvési lehetőség értékelésének végrehajtása tulajdonképpen mérési feladatot jelent, amely végett egy adekvát mérési skálát kell alkalmazni.
Olyan értékelési módszerek, mint a lineáris skála és a humán-közeli megoldások mellett kiemelendő, hogy matematikai módszert kell alkalmazni, de érdemesebb a kapott számértéket csupán segédeszköznek tekinteni. A kriminológiai jelenségek méréséről és mérhetőségéről szóló részben több fajta mérési skála, így bináris, többlépcsős, százalékos skála és - szemléltetésként - a mérés eredményei lineáris, síkbeli (térbeli) ábrázolás, majd N-dimenziós ábrázolás (csillagábra) formájában szerepel.
3. Fóti Gábor: "Különleges eszközök, bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés " című esszéjében alapos ismertetésre kerül a titkos információgyűjtés több vonatkozásban: a titkos információgyűjtés meghatározása és módozatainak elkülönítése, a rendőrség által alkalmazható titkos eszközök és módszerek. Ezek alkalmazásának célja a prevenció, hogy a bűncselekményekkel szemben még azok előkészületi stádiumában fel lehessen lépni.
- 217/218 -
A történeti áttekintésben végigkövethető a törvényi szabályozás minőségbeli változása és az újabban kialakult belső normák is. A titkos információgyűjtés normatív szabályozása, ezen belül a különleges eszközök felhasználására, alkalmazására (alapnormák) vonatkozó jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei is a dolgozat részét képezik, csakúgy, mint a különleges eszközök alkalmazása törvényi feltételeinek, fajtáinak, az elrendelés eljárási szabályainak és az alkalmazás megszüntetése eseteinek, valamint a rendőrség által a bírói engedélyhez kötött adatszerzés törvényi feltételeinek, az alkalmazás speciális eseteinek, ill. a különleges eszközök fajtáinak bemutatása.
Külön fejezet tartalmazza az elrendelés (igénylés) eljárási szabályait, és a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 70-74. §§-át, valamint a 26/1999. (VIII. 13.) BM rendelet ide vonatkozó részeit; szintúgy külön rész szól a különleges eszköz útján beszerzett adatokkal, információkkal kapcsolatos feladatokról, a megsemmisítés szabályairól, felhasználásuk szabályairól és feltételeiről.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) megalkotása igen nagy lépés volt a titkos eszközök, módszerek jogszerű alkalmazásának kérdésében, létrehozta a titkos adatszerzés jogintézményét. Az Rtv. által rendezett titkos információgyűjtés és a Be. által szabályozott titkos adatszerzés között több tekintetben van különbség, ezek és ezen túl a titkosan szerzett adatok felhasználási szabályainak, menetének megvilágítása is a tanulmány eleme.
4. Fülöp Zoltán: "A kábítószeres befolyásoltság alatt történő gépjárművezetés orvosszakértői bizonyításának nehézségei"
A gépjárművezetéssel kapcsolatban csak az alkoholfogyasztás káros hatását tartjuk veszélyesnek, holott az utóbbi időben egyre nagyobb a kábítószer vagy gyógyszer hatása alatt vezetők száma.
Az "Európai helyzet, projektek" témájában a ROSITA-projekt kérdései, majd a POMPIDOU GROUP, amely a kábítószerrel történő visszaélések és az illegális drogkereskedelem ellen harcoló kormányok közötti együttműködés eredménye, harmadikként az ICADTS, az alkohol, a drogok és a közlekedés biztonságának nemzetközi tanácsa kerül említésre.
A magyarországi helyzet, ennek keretében először a jogszabályi háttér, a befolyásoltság megállapítása, az ittasság jogértelmezése és az elkövetési magatartás kerül górcső alá, majd a bódító hatású szer által befolyásolt állapotban történő járművezetés gyanúja esetén alkalmazott rendőri intézkedés menete és a rendőrségi eljárás szabályozása, ill. gyakorlata. Különböző számadatokat vizsgál táblázatban az Egységes Rendőrségi Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (2003) alapján.
Megoldást jelenthet az esetek feldolgozása alapján észlelt problémákra többek között az egységes orvosi vizsgálati séma alkalmazása, az orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi dolgozók figyelemfelhívása felelősségükre stb. Ezen túl a kutatási program kiterjesztésének lehetőségei közé tartozhat a büntető jogszabály megjelenése óta lefolytatott eljárások iratainak, a szakvéleményeknek, az egyetemek és IM-intézetek tapasztalatainak széles körű tanulmányozása és feldolgozása, ezen túl külföldi kutatások, gyógyszerek felmérése, egyszerű vizsgálati módszerek kialakítása, a média bevonása a figyelemfelhívásba, elkövetők közlekedési szokásainak vizsgálata. A kutatási eredmény hasznosíthatóságával kapcsolatban a tapasztalatok és a vizsgálati eredményekből levont következtetések alapján fontos a hiányosságok kiküszöbölése, a módszerek továbbfejlesztése, a rendőrök, az ügyészek, a bírák tájékoztatása, továbbképzése, az alkalmazott intézkedések eredményességének megnövelése, valamint adatlapok használata.
A drog hatása alatti vezetés vizsgálata és ennek menete táblázatban szerepel, segítségként az ügyek részletes feldolgozásához adatlapot mellékel a szerző.
5. Hetesy Zsolt dolgozata "Az EU-csatlakozás hatása a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szerepére és feladataira" címmel jelent meg.
Az Európai Unióhoz történt csatlakozásról való elképzelések között nem szerepelt a tagállamok nemzetbiztonsági szférájába való beavatkozás lehetősége, azonban ez nélkülözhetetlen. Ezen a téren is erősíteni kell az uniós együttműködést.
A tanulmányban kirajzolódnak a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (továbbiakban Szakszolgálat) sajátosságai, feladatai, működése, EU-integrációjának folyamata és csatlakozásának körülményei. Elengedhetetlen, hogy a titkos információgyűjtéshez szükséges jogi feltételrendszer a jogharmonizáció befejezésével is rendelkezésre álljon, és fel kell készülni minden változásra. A nemzetközi bűnüldözői együttműködés tekinthető a legnagyobb kihívásnak.
A tanulmány elemzi a csatlakozáshoz megkívánt szervezeti felkészülést, és felsorolja az integrációs szakterület feladatait. Az EU-részleg létrehozása, amelyben szakértőket oktatnak, s emellett felveszik a kapcsolatot a külföldi bűnüldöző szervekkel, fontos lépés volt.
Betekintést kapunk a Schengeni Végrehajtási Egyezménybe, ill. végrehajtási rendeletébe, a 2002. évi LIV. törvénybe és a Szakszolgálat és a rendőrség, valamint az Európai Unió Csalásellenes Hivatala (OLAF) és a Szakszolgálat kapcsolatába. Az EU-normák nem tiltják, a magyar jogszabályok pedig szükségessé teszik a Szakszolgálat részvételét a nemzetközi együttműködésben. Problémaként merül fel, hogy a Szakszolgálat gyakran kapcsolatba sem ke-
- 218/219 -
rül a külföldi együttműködést kérő szervvel, azonban egyes feladatok esetében ez pótolhatatlan. Fontos ezért a közös feladat-végrehajtás feltételeinek megteremtése.
Külön részben kerül megvilágításra a hatósági, szakhatósági, szakértői tevékenység.
A magyar jogi szabályozás átalakulása a Szakszolgálatot az okmányvédelem, az értékpapírvédelem, a biztonsági papírok exportja és importja terén érinti.
A magyarországi csatlakozás mind az Európai Unió, mind hazánk számára átalakulást hozott. A Szakszolgálat mint nem hagyományos nemzetbiztonsági szolgálat törvényben meghatározott feladatköre és a "nemzetközi" feladatokban való részvétele összehangolható az EU-szabályozókkal. Határokon jobban átnyúló tevékenységekhez a Szakszolgálat aktív támogatására van szükség. Követni kell a színvonalat a hatósági, szakhatósági, szakértői tevékenység terén egyaránt. Fontos a meghatározott minisztériumok és bűnüldöző szervek együttműködése. A Szakszolgálat a csatlakozás idejére ledolgozta kezdeti hátrányát és képes feladatainak megfelelő ellátására.
6. Hornyik Zsuzsanna: "Környezetvédelmi büntetőjog az Európai Unióban (Ausztria és Spanyolország)"
A feldolgozott, új keletű téma igen időszerű. Két ország környezetvédelmi büntetőjogának bemutatásával hazánk számára is tanulságok vonhatók le. A cikk foglalkozik Ausztria környezetvédelmi büntetőjogával, a sajátos osztrák hatáskörmegoszlással, a legfontosabb jogszabályokkal és az osztrák környezetjog rendszerével. Kiemelést nyert a büntető intézkedések, a büntetőjogi felelősség kérdésköre, a legsúlyosabb környezet ellen elkövetett bűncselekmény (környezeti kölcsönhatásokba történő beavatkozás) és a jogi személy büntetőjogi felelősségének kérdése, ami korábban viták kereszttüzébe került. A szerző utal arra, hogy különbség van a közigazgatási eljárás során és a büntetőeljárásban alkalmazott szankciók között.
Korábban a környezetvédelem nem játszott ilyen fontos szerepet Ausztriában, mára azonban bebizonyosodott, hogy preventív hatású.
Spanyolország környezetvédelmének bemutatása keretében vizsgálódási tárgya többek között a spanyol rendszer, a környezetvédelmi hatáskörök megosztása, a központi hatalom szerepe, a spanyol alkotmány és a büntetőjog. A környezetjog ágazati jogszabályainak felsorolása, az alkalmazott koordinációs rendszer - melynek alapja a környezetkárosítás súlyossága és az arányosság elvének követése - bemutatása alapvető része a vizsgálódásnak. Az új spanyol törvénykönyv Európában egyedülállóan rendelkezik a hivatalos személy büntetőjogi felelősségével kapcsolatban.
Hasonlóságok figyelhetők meg a két állam között a környezetvédelemmel kapcsolatban, a nagy földrajzi távolság ellenére. Mindkét államban kiemelt helyet foglal el a környezetvédelem, amely az alkotmányba is felvételt nyert. Dicséretes, hogy mindkét országban arra törekednek, hogy a kiszabott büntetés arányban álljon a környezetkárosítással, és az, hogy az ökológiai egyensúly védelmét elsődleges szempontként kezelik.
7. Horváth Gézáné: "A regionális (megyei) kriminalisztikai azonosító laboratóriumok kialakulása és helyzete az EU-csatlakozás küszöbén"
Az igazságügyi szakértői tevékenység iránti növekvő igények miatt néhány rendőrfőkapitányságon szakértői mikrocentumokat alakítottak ki. A cikk a veszprémi laboratóriumban gyűjtött tapasztalatok alapján az itt végzett vegyészszakértői munka múltját és jelenét mutatja be. A technikai fejlődés és a regionális azonosító laboratóriumok működésének következményei, az elvárások mind az igazságügyi szakértői területek további specializálódását vetítik előre.
Több helyen hoztak létre regionális (megyei) laboratóriumokat, így Veszprém megyében is jó felszerelt laboratórium működik. Az anyagmaradványok vizsgálatán alapuló bizonyítási eljárás törvényszerűségei és az anyagmaradványok jelentősége, csoportosítása szakértői feladat. A veszprémi laborban folyó vizsgálatok nagy jelentősséggel bírnak a bűnügyek elemzésénél, amelyet a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézettel folytatott együttműködés is előbbre visz.
Az eddigi tapasztalatok alapján beváltak ezek a mikrocentrumok, eredményes tevékenységet végeznek, habár az előnyök mellett hátrányok is adódnak. A regionális kábítószer-analitikai laboratóriumok kialakítása, az alkalmazott technika, a számadatok kifejtése utal az utóbbi időszak munkáira, a tevékenységére.
Elengedhetetlen a kábítószer-analitikai laboratóriumok kialakításával kapcsolatos ismertetéshez a nemzetközi események rövid értékelése. Magyarország tagállammá válása óta különösen a figyelem középpontjába került az intézményi háttér, hiszen határállammá váltunk, szükség volt a megfelelő szakértői tevékenységre.
Az "Azonosító laboratóriumok az EU-ban - hazai helyzet"-tel összefüggésben az igazságügyi laboratóriumok vizsgálati módszereire nemzetközi szervezetek ajánlásokat dolgoztak ki, létrehozták a "Nemzetközi Laboratórium Akkreditációs Egyesülést". Rendszeres körmérések, ezekből jelentések és módszertani ajánlások készülnek. Hazánkban a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő jogszabályok, szabványok, előírások szólnak a laboratóriumokról, a cikkben részletesen kifejtésre került az msz. 17025:2001 számú szabvány tartalma.
A szakértői tevékenység szabályozásának jövője keretében, a szerző taglalja az igazságügyi
- 219/220 -
szakérőkre vonatkozó törvénytervezet egyes részeire vonatkozó fenntartásait és a hiányosságokat. A versenyképesség fontos, ennek eléréséhez meg kell szerezni az akkreditációt, szakértőket kell képezni stb.
8. Janza Frigyes tanulmánya: "A svájci kantonális közigazgatás, a közvetlen demokrácia és az Európai Unió"
Svájc különös helyzetének taglalásával kezdődik a vizsgálódás, majd a svájci Európa-politika mindenekelőtt történelmi szempontból történő megvilágításával folytatódik. Svájc különállása, semlegessége, külfölddel való szembeállásának történelmi háttere, az EU-hoz való folyamatos közeledése bemutatásával megalapozza a szerző ama véleményét, hogy Svájc az eredményeit nemcsak "hősies" egyedülállásának köszönheti, hanem sokkal inkább az autonómia megvédésének és az együttműködési igyekezetnek sikeres keveréke járult hozzá a túléléshez. Vizsgálódása tárgya a politikai integráció svájci modellje és szervezeti rendszere, a svájci népszavazások és ezen túl a közvetlen demokrácia sajátos rendszere, többek között a kötelező alkotmányreferendum, a fakultatív törvényreferendum, a népi kezdeményezés, az államszerződési referendum. Az alkotmányról való döntés a kantonokon belül is folyik, és erre szinte minden kantonnak van saját szabályozása. Alkotmány vagy törvény megváltoztatására is enged az alkotmány népi kezdeményezési jogot, sőt az ún. egyes személy kezdeményezési joga is elismert. A kanton szintjén van még hitelmeghatározó vagy pénzügyi referendum is.
Analizálásra kerül az Európai Unió, az EU államjogi berendezkedése, alkotmányjogi problémái. A Svájc-EU-összehasonlításban elsőként a demokrácia és az EU kapcsolata kerül terítékre. Több kérdésre keresi a választ, így arra, hogy milyen hatással van az EU-csatlakozás a demokratikus intézményrendszerre; továbbá hogy szüksége van-e Svájcnak a csatlakozásra? A jogharmonizációval felmerülő problémák ellenére megvalósítható, hogy fennmaradjon a közvetlen demokrácia intézménye.
Érdemes ugyan máshol, az EU-tagállamok között is elemezni a közigazgatási rendszert, a svájci megfigyelése azonban továbbra sem maradhat ki a nemzetközi összehasonlításokból.
9. Kemény Gábor: "Sértetti jogok, kötelezettségek az új büntető eljárásjogi törvény tükrében"
A mű a sértett jogállásának alakulását mutatja be a következő fontosabb gócpontok, problémák és javaslatok felvetésével.
Az 1998. évi XIX. törvényben (Be.) korszerű törvényt tisztelhetünk, amely azonban nem ment a gyermekbetegségektől, amelyek orvoslása a gyakorlati szakemberek feladata lesz. Több jogszabály próbálkozott már javítani a sértett "trónfosztott szerepén". Alkalmas-e az új eljárásjog a sértett megbékéltetésére, elégtételnyújtásra, ill. a magánelégtétel kizárására vagy legalább csökkentésére?
A sértett fogalmát, az ártatlanság vélelmével összhangban, annak nem-sértett voltaként kellene meghatározni.
A vádképviseleti formák rendszertani csoportosítása halmazábrával, a magánvád, a pótmagánvád, a magánfél és a sértetti képviselet leírása, valamint a büntető perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. t-cz. (Bp.) szabályozása alapján történő összevetése a főmagánvádnak és a pótmagánvádnak, majd ezt követően a Be. rendelkezéseinek elemzése alapján megállapítja a szerző, hogy a felélesztett pótmagánvádlói intézmény korlátozottabb lehetőségeket nyújt, mint a régi.
A sértett gyakran tanú szerepében jelenik meg az eljárásban, és ez több kérdést vet fel. A sértett védelem kapcsán lényeges szólni az adatok zártan kezeléséről, a személyi védelemről, a jóvátételről és a kompenzációról.
A nyomozás során a kívánt cél elérésére a zár alá vétel és esetlegesen a biztosítási intézkedés szolgál segítségül. Az 1998. évi XIX. törvény (Be.) nem rendelkezik az állam által nyújtandó kártalanításról, holott ezt meg kellett volna tenni.
A szerző foglalkozik a bírósági tárgyaláson való sértetti jelenlét szabályozásával, a sértett indítványtételi jogával, a polgári jogi igény érvényesítésének módjával, a nyilvánosság kizárásának szabályaival, a sértett ügyismereti jogával, felszólalási jogával és egyéb jogokkal, kötelezettségekkel is.
A sértett esetleges többszörös viktimizációja neuralgikus pont. A pótmagánvád intézményének visszahozatala a büntető eljárásjogba igencsak pozitív. A jogalkalmazók jövőbeli tevékenysége határozza meg, hogy a sértettpárti szemlélet megvalósul-e.
10. Király Edina: "Az agresszió és az erőszakos bűncselekmények összefüggései". A tanulmány alapos kutatómunka eredménye, amelyben számos magyar és idegen nyelvű szakirodalmi alkotás került feldolgozásra.
A szerző azt a feladatot tűzte ki célul, hogy megpróbálja lélektani ismeretek felhasználásával megközelíteni az agresszió és az erőszakos bűncselekmények kapcsolatát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságon pszichológusként szerzett tapasztalatainak felhasználásával.
Ehhez elsőként elméleti áttekintést nyújt. Foglalkozik az erőszakos bűncselekmények problematikájával. Ahhoz, hogy megkeressük a deviáns magatartás eredőjét mindenképpen interdiszciplináris kutatást kell végezni. Az elméleti alapokra vonatkozóan két koncepciót, ezeken túl több, a témában kutatásokat végző szerzőt említ, ill. idéz.
"Az agresszió és a coping mechanizmusok összefüggései" témakörében az agresszív viselkedés érté-
- 220/221 -
kelése, ezután pedig a nem megfelelő viselkedés kialakulásának orvostudományi szintű elemzése, és a témát kutatók táborának csoportosítása, a gyilkosok kategóriáinak Münich Iván alapján történő elemzése, s többek között Freud említése történik.
A frusztráció kérdése, a gyermek-szülő kapcsolat, az agresszió és a serdülőkor pszichológiai sajátosságai a dolgozat kérdésköreihez tartozik. Mi nyújthat mintát az erőszak elkövetésére?
"Elaboráció, szublimáció, kreativitás" fogalmak külön címet alkotnak.
Egy esettanulmány ismertetése, és a vizsgált esetről készített patopszichológiai leltárban levő lelki rendellenességek között szerepel például az, hogy a családban más büntetett előéletű személy van.
A tudományos élet résztvevőire, amikor az erőszak kialakulásának kérdésére kell választ adniuk, nagy nyomás nehezedik. Egy a megfelelő időstrukturálást segítő módszer magyarországi alkalmazása által elkerülhető lenne, hogy utólag kelljen azon gondolkodni, mit kellett volna tenni, ha a fiatalkorú erőszakos bűncselekményt követett el, hogyan szankcionáljuk, ill. hogyan kerüljük el a visszaesést.
11. A következő vizsgálódás tárgya "Áttekintés a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekményekről" - Kiss Szabolcs tollából.
A rendszerváltás óta csak nőttek a bűnözésre hatást gyakorló tényezők. Hazánkban az összbűnözés meghatározó részét a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki.
A dolgozatban elsősorban a gépjárműlopás, gépjárművekkel kapcsolatos vagyon elleni bűncselekmények szerepelnek. A lopások alakulásával kapcsolatban három fontos tényező, statisztikai adatok és ezek értékelése, a gépjárműlopás, a gépjármű önkényes elvétele és a gépjármű megszerzése érdekében elkövetett rablás közötti különbség, a kapcsolódó bűncselekmények közül pedig a közokirat-, magánokirat-hamisítás, az egyedi azonosító jel meghamisítása a központi téma. Ezeknek a bűncselekményeknek a nyomozására és bizonyítására szakosodott nyomozócsoportok megalakítása szükséges, ezért a rendőrség ilyen irányú átszervezése indokolt, ez azonban akadályokba ütközik.
A gépjármű végleges eltulajdonításának motivációi két csoportba sorolhatók: a saját használatra történőkre és az értékesítési célzatúakra. A leggyakrabban alkalmazott lopási módszerek, egy lopott autó hét "életpályája" ma hazánkban, megoldási javaslatok (Baracz nyomán), az eredetvizsgálat nehézségei, az ikresítés módszere, ill. az "alvázszám-frizurázás", a gépjármű forgalmi engedélye meghamisításának módszerei, és az új tulajdonos jóhiszeműség-vizsgálata, az adásvételi szerződéssel kapcsolatos magánokirat-hamisítás és az orgazdaság a dolgozat fontos szerkezeti elemei.
Az esszét záró, a bűnözés megelőzésére irányuló értékes javaslatok között ajánlja a szerző pl. hogy célszerű volna szigorítani az eredetvizsgáló állomások szakmai munkájának ellenőrzését.
12. Major Róbert: "A jelzőlámpa és a balesetmegelőzés"
A csomóponti forgalomszabályozás célja a forgalmi áramlatok térbeli vagy időbeli szétválasztása, így az egy járműre jutó feltartóztatási idő csökkentése és az ezzel lebonyolódni képes forgalomnagyság növelése. A jelzőlámpás forgalomszabályozás tervezésének célja az akadályoztatások minimalizálása. Bevezetése avégből szükséges, hogy a közlekedés biztonságának javítását, balesetek számának csökkentését lehessen elérni.
A "Jelzőlámpás balesetek tanulságai"-val kapcsolatban a jobbra kanyarodás problémaköre kerül tisztázásra. A "Kiegészítő lámpa" alkalmazása és a jelzőlámpák összehangolásának értelme a forgalom folyamatosságának biztosítása. Utóbbinak elvi vázlatát és a sebességjelző készülék működési elvét ábra szemlélteti. Az egymáshoz közeli jelzőlámpák balesetveszélyesek. A telezöld és a gyalogos jelzőlámpával összefüggésben felvetődő gondok is taglalásra kerülnek. A tanulmányban megjelenő tapasztalatok, tanulságok, vizsgálati eredmények, grafikonok, képek, ábrák, táblázatok teszik értékesebbé a munkát.
13. Pinczésné Kiss Klára: "A településfejlesztés első lépései egy társadalmi hatásvizsgálat tükrében"
Manapság a változó társadalmi, politikai és gazdasági elvárásoknak meg kell felelni. Az esszében a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság minőségfejlesztési programja, Szécsény társadalmi hatásvizsgálatának módja, folyamata kerül részletezésre.
Ismertetésre kerül a felmérés célja, módja, maga a 2003-ban kezdődött program, a felmérés résztvevői, a vizsgálat főbb témakörei, a Miskolci Egyetem és a Nógrád MRFK felmérési anyaga, eredményei, a pozitívumok és a hiányosságok.
Tizennégy önkormányzat alkotott ezáltal a Szécsényi Rendőrkapitányságról véleményt, vannak kiküszöbölendő problémák, ábra mutatja be az értékelési szempontok átlagértékeit. Az elégedettség átlagos értékű; megállapítható, hogy érdemes a rendőrségnek javaslatokat tenni, mert felhasználják munkájuk során azokat. Összességében pozitív a válaszadók hozzáállása a rendőrség szempontjából. Az eredményértékelés alapján a társadalmi hatásvizsgálat eredményesen zárult. Az eredmény továbbgondolkodásra kell, hogy késztessen, meg kell határozni, és dokumentálni kell a minőséggel kapcsolatos célokat, és gondoskodni kell ezek megvalósításáról. Fejlesztési tervek kidolgozására van szük-
- 221/222 -
ség - team- munkában. Fontos mind a külső, mind a belső kommunikáció. A minőségi munka elvégzéséhez ilyen jellegű vizsgálat elengedhetetlen, hiszen a "vevői" igényekhez mért változtatásokhoz elsőként meg kell ismerni az igényeket.
14. Sléder Judit: "A gyanú és a megalapozott gyanú jelentősége a büntetőeljárásban"
A tanulmánykötet következő dolgozatának első nagyobb részében a tanulmány írója a gyanú és a megalapozott gyanú jelentőségét hangsúlyozza a büntetőeljárásban, ezek fogalmának elemzését és lényegük tisztázását tűzve ki célul.
A büntetőeljárásról szóló, a 2003. évi II. és a 2001. évi I. törvénnyel módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) megváltoztatta a büntetőeljárás feltételeit. Az új törvény alapvetően változtatott a gyanú fogalmán, fokozatain, jelentőségén.
A gyanú és az alapos gyanú fogalmáról az 1962. évi 8. tvr. (I. Be.) megalkotásával több évtizedes elméleti vita bontakozott ki. Több híres, bűnügyi tudományokkal foglalkozó jogász, így Cséka Ervin, Gödöny József, Bócz Endre álláspontja is a fejtegetés tárgya. Az utóbbival egyetért a gyanú típusait illetően. Kifogásolható, hogy a jogalkotó nem veszi figyelembe a gyanú differenciált felmerülésének jelentőségét és lehetőségét. Király Tibor, Finszter Géza, Tremmel Flórián nézeteinek ismertetése mellett egyetértését fejezi ki a szerző abban a tekintetben, hogy "a nyomozás elrendelésekor csak valószínűségi megállapítást lehet tenni arra vonatkozóan, hogy a múltban lejátszódott emberi magatartás büntetendő-e".
Nem lehet osztatlan egységként kezelni a gyanút, mert az ellentmond minden törvényességi garanciának. Vizsgálódási körébe tartozik a bűncselekmény elkövetésére irányuló gyanú (in rem) - a kriminalisztikai módszerek, a verzió, a nyomozási terv Pusztai László nyomán, a bizonyítás tárgyának meghatározása - és az elkövető kilétére irányuló gyanú (in personam).
A "csak" gyanúsítható személlyel szemben alkalmazható intézkedésekkel kapcsolatban engedélyezett törvényszakaszok vizsgálata mellett aggályát fejezi ki bizonyos kérdések tekintetében, így például amiatt, hogy a nem megalapozottan gyanúsítható személlyel szemben körözést lehet kibocsátani, vagy a Be. nyomozás elrendelésénél a feljelentett vagy az elkövetéssel "csak" gyanúsítható személy megjelöléséről rendelkezik, ami azt jelenti, hogy olyan személy nevét kell feltüntetni, akit nem lehet gyanúsítottként kihallgatni. A Be. nem határozza meg a sürgős nyomozási cselekmények kritériumait, ismeri ugyanakkor az elkövetői egyszerű gyanú fogalmát is, annak ellenére, hogy egyszerű gyanú megléte esetén nem teszi lehetővé a gyanúsítottkénti kihallgatást. A gyanú differenciált felmerülésének helyzetét a jogalkalmazónak kell megoldania, ami gyakorlati szempontból óriási jelentőséggel bír.
A megalapozott gyanúval (in rem, in personam) kapcsolatban a szerző arra a kérdésre keresi a választ: mit értünk a megalapozott gyanú fogalma alatt? Dolgozatának tárgyát a régebbi magyar jogszabályokra tekintettel is elemzi. A saját álláspont részletezése, az Indokolás, a törvény szövegelemzése mellett kifejti, hogy egyetért Tremmel Flórián álláspontjával.
A sorok írója nem tartja szerencsésnek a megalapozott gyanú fogalmát és felhívja a figyelmet, hogy a gyanú differenciált felmerülésével fontos foglalkozni.
15. Sövényházy Edit dolgozata a "Gyakorló rendőri szemmel a családon belüli erőszakról" címet viseli.
A családon belüli erőszak napjainkban igen nagy probléma, ami nehezen kezelhető. A szerző az osztrák Bundeskriminalamtnál tett tanulmányútja során szerzett tapasztalatait foglalja össze esszéjében.
Ausztriában szintén hasonló problémákkal küszködnek, mint hazánkban, azzal a különbséggel, hogy ott találtak már rá megoldást is: a szomszédos országban megengedett a családon belüli erőszaknál az azonnali rendőri beavatkozás, akár tíz napig eltávolítható az erőszak okozója saját lakásából, és ezután működésbe lép a szociális védőháló. Ez a hazaihoz mérve jobb megoldás. Egyre több országban alakítják ki - így pl. Szlovákiában is - a szabályozást az osztrákhoz hasonlóan.
Hazánkra áttérve megállapítja, problémát okoz, hogy a sértettek még a lehetséges megoldási lehetőségekkel sincsenek tisztában. Szükség lenne összefogott rendőri, orvosi és szociális segítségre. Ezzel összefüggésben a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégiáról szóló 45/2003 (IV. 16.) OGY határozat elemzése része a tanulmánynak.
Az esszé írója rendőrként más szempontból lát rá a problémára. A rendőrségnek róják fel a hiányosságokat, pedig a szabályozás lenne az alapja a rendőri fellépésnek. Fontosabb az emberi élethez, testi épséghez fűződő jog csorbíthatatlansága mint az a jog, amit a távoltartás sért. Egy megtörtént eset elemzése kapcsán elgondolkodtató és megoldandó kérdések merülnek fel a dolgozatban. A távoltartás és a szociális védőháló ügyében itt az ideje eldönteni, csatlakozunk-e az ismertetett rendszerhez, mert annak megfelelő kiépítése is sok időt vesz igénybe, addig pedig emberi sorsok forognak kockán. Van magyar stratégia, amelyhez a szerző hozzáfűzi megoldási javaslatait és véleményét.
Magyarországon is szükség lenne mielőbb az osztrákhoz hasonló törvényi és szociális háttér megalkotására, ez az egyedüli megoldás a családon belüli erőszak problémájára, méghozzá minél előbb, hiszen itt a legfontosabb az időtényező.
- 222/223 -
16. Szendrei Ferenc: "A pénzmosás jogi szabályozásának nemzetközi vonatkozásai"
Az értekezés célja a pénzmosás hazai jogi szabályozása kialakulásának, változásainak és összefüggéseinek bemutatása. Ennek érdekében az író mindenekelőtt visszanyúl a kezdetekhez, tisztázza az elnevezés eredetét és az elkövetési definíciókat, majd kifejti a pénzmosás folyamatát szakaszaiban és a különféle pénzmosási technikákat, módszereket.
A nemzetközi helyzetre történő kitekintés után a vizsgált téma a bűnözésből származó jövedelmek becslés szerinti - különböző forrásokból származó -összege, a magyarországi eredmények, a pénzmosás Btk.-beli meghatározása, a bűncselekménnyel kapcsolatos számítások és becslések módja, valamint a bűnözés pénzforrásai.
Betekintést nyerünk a pénzmosás elleni küzdelem intézményes formáiba, így a FATF (Financial Action Task Force on Money Laundering) és az általa kibocsátott Ajánlásokba, az Európa Tanács ajánlásába (1980. június 27.), a Bécsi Konvencióba (ENSZ Konvenció az Illegális Kábítószer és Pszichotropkereskedelem ellen). A 91/308. számú EU-direktíva és a Strasbourgi Konvenció (Európa Tanács Konvenció a bűncselekményből származó jövedelem mosásáról, nyomozásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról) is említésre kerül.
A pénzmosással és a terrorizmussal szembeni fellépés eredményes teljesítése érdekében elvek kerülnek megfogalmazásra (a PSZÁF elnökének 3/2002. számú ajánlása alapján), így pl. az ügyfél azonosítása, az ügyfelekkel szembeni óvatosság.
Érdemes lenne gyakorlattá tenni azt, hogy a büntetőeljárás eredményéről, ill. a bíróság ítéletéről a bejelentő pénzügyi szervezet számára időben történjék visszajelzés. A globalizáció számos bűnelkövetési lehetőséget nyit, a bűnözés gyorsan válik globálissá, egy lépéssel mindig az ellene folytatott küzdelemre létrejött nemzetközi együttműködés előtt járva.
17. Tiborcz János: "Az adatkezelés és az adatvédelem néhány rendőrségi vonatkozása, különös tekintettel a közterületi térfigyelő kamerarendszerekre és működtetésük jogi kereteire"
A szerző sort kerít a fővárosi közterületi térfigyelő kamerarendszer kezdeteinek, céljainak, hiányosságainak rövid bemutatására a bevezetőben. Ezután megvilágításra kerülnek a jogi háttér és a szabályozás jogi problémái, a törvényi felhatalmazás megteremtésének előzményei. Alapos betekintést nyújt a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) alapján történő bevezetés nehézségeibe, a nem megfelelő szabályozás és a törvényszakasz módosításba, ezt követően az adatvédelmi biztos vizsgálatába, ajánlásaiba és ennek a rendőrség gyakorlatára kifejtett hatásába. Az Rtv. 42. §-ának módosítása jogi szempontból tisztábbá tette a helyzetet.
A hatályos magyar jogban a képfelvevő és képrögzítő berendezések közterületen vagy nyilvános helyen történő működtetéséről, ill. kép- és filmfelvétel, fénykép vagy képmás készítéséről, felhasználásáról kevés szabály rendelkezik. A kapcsolódó jogszabályhelyek és a rendőrség álláspontjának ismertetése után az alkalmazás külső normatív rendelkezéseinek megteremtésével összefüggésben felmerült jogvita következtében létrejött 38/2001. (X. 8.) ORFK intézkedés felépítése és tartalma a bemutatás tárgya.
A gyakorlati tapasztalatok alapján általában elmondható, hogy eredményes ez a technika. Egy 2003-ban történt felmérés eredményeiről és a vizsgálat megállapításairól, a hiányosságokról és az ORFK Ellenőrző Osztályának megállapításairól tudhat meg többet az olvasó.
A kitekintés egy politikai rendezvény megfigyeléséről és arról az esetről szól, amikor a biztonsági öv használatát és a vezetés közbeni mobiltelefonálás tilalmának betartását kamerával ellenőrizték. Ez esetben nem megfelelő a módszer a rendőri jelenlét biztosítására, inkább a megállítást kell alkalmazni.
Az Összegzésében az adatvédelmi biztos 2003 nyarán tartott országgyűlési beszámolójában kiemelt, a közterületi térfigyelő kamerarendszerrel kapcsolatos adatvédelmi problémák olvashatók. Végkövetkeztetésként Gönczöl Katalin, a bűnmegelőzési stratégiára készített tervezet kiindulópontjával kapcsolatosan felmerült kérdésre adott válaszát idézi a tanulmány szerzője.
18. Torma Albert: "Női agresszió és bűnelkövetés"
A női bűnözés jelenségét, a nők által elkövetett bűncselekményeket hazánkban még igen kevesen tanulmányozták. Évtizedek óta megfigyelhető azonban a változás, növekedés e téren, és ez indok az alaposabb vizsgálódásra. A szerző több vonatkozásban vizsgálja a témát: így történelmi viszonylatban, női bűnelkövetők kriminológiai jellemzői vonatkozásában, biológiai irányultságú megközelítésből és a szociológia szempontjából.
Korunkban a női agresszivitás és női bűnözés emelkedő tendenciájával kell számolni. "Ennek gyökere - mint a szerző idézi - a megváltozott társadalmi helyzetben, a változó nevelési eszközökben, a tömegkommunikációban, a társadalmi toleranciában, a nők szinte minden, korábban kizárólag férfiak által uralt területeken való aktív szerepvállalásában keresendő elsődlegesen." (Cseres Judit: Női bűnözők, női áldozatok. Belügyi Szemle 1998/3. 21. o.) Az agresszivitás mértékének elfogadottsága az egyes csoportokban a társadalmon múlik.
19. Varró László: "Európa..."
A szerző rendhagyó módon tagolta dolgozatát.
- 223/224 -
Négy fejezetből áll: Az európai integráció története és fejlődése, a Schengeni Egyezmény és a schengeni acquis, az Európai Unió és a Határőrség, s végül Zárógondolatok - címmel. Ezután több oldal erejéig diagramok és táblázatok egészítik ki a tanulmányt.
A dolgozat kísérlet arra, hogy röviden, érthetően és összefüggéseiben feltárva, az Európai Unió történetén keresztül a Határőrség erőfeszítéseit bemutassa, amelyek az uniós követelmények végrehajtására, a schengeni normák teljesítésére alkalmassá tették a határellenőrzés területén. Célja a kételyek eloszlatása a bevetésirányítási rendszerrel és a határőrök tevékenységével kapcsolatban. Ismertetésre kerül a Határőrség rendészeti tevékenysége és az ide vonatkozó bűncselekmények.
A tényállások elemzéséből is kiderül, hogy e bűncselekmények szinte mindegyike speciális szakismeretet igényel, hiszen nem ritka eset a hamisított okmányok használata. Akkor van csak mód alaposabb ellenőrzésre, ha a felkészült, speciális ismeretekkel rendelkező határőr ismeri az úti okmányok jellemzőit és magabiztos a személyazonosítás dolgában. Súlyt adnak ennek például a 2001. szeptember 11-i események. 2004. május 1. óta nagyobb hazánk felelőssége, mert aki külső határunkon belép, az már az Unióban van. Az ezzel járó bűncselekmények megelőzése nagy feladatot ró a határőrökre.
20. Vida András: "Az európai bűnügyi rendőri együttműködés aktuális kérdései"
Több mint egy évszázada szerepel a nemzetközi napirenden az európai rendőri együttműködés kialakítása. Az utóbbi évtizedekben lépések történtek a nemzetközi bűnügyi együttműködésben. A belső és külső biztonsági ellenőrzés szavatolása fokozatosan áttevődik a nemzetállamról a nemzetközi intézményekre. A biztonságot veszélyeztető jelenségek érzékelésének változása befolyásolta a rendőrség és a felderítő szolgálatok feladatainak és kötelezettségeinek megállapítását.
Fontos gyakorlati jelentősége van a mai Európában a rendőrség és a politika fejlődése közötti kapcsolat vizsgálatának. A belső határok megszüntetése tekintetében legközelebbi hasonlatossággal rendelkező Amerikai Egyesült Államokkal történő összehasonlítás is megtalálható a dolgozatban.
Az európai bűnügyi rendőri együttműködéssel kapcsolatban még nem megfelelő az együttműködés az EU tagállamaiban a bűnügyi igazságszolgáltatás terén. Fontos részét alkotja az értekezésnek az európai bűnügyi együttműködés régi és új formáinak, így az Interpol, a TREVI, Schengen és az Europol rendszerének, a régi és új rendszerek ellentéteinek bemutatása.
Az európai rendőri együttműködés egyik legnagyobb nehézsége a nemzeti, szervezeti, törvénykezési és nyelvi korlátokon keresztül történő koordináció folytatatása.
Vizsgálódása tárgyát képezik az európai rendőri együttműködés trendjei, az európai rendőri intézmények felügyelete, ill. a jelenlegi helyzet ismertetése keretében a Baldwin-féle elszámoltathatósági kritériumok és a korlátozott elszámoltathatóság magyarázata.
A jövőbeli kilátásokat illetően fontos, hogy hatékony elszámoltatási rendszert kell kiépíteni az EU-ban. Az európai rendőrségi együttműködés terén az elszámoltathatóság garanciáinak akadályai nem fognak egyhamar megszűnni. Ezután válik csak el, hogy a schengeni rendszer, valamint a Maastrichti és az Amszterdami Szerződés által nyújtott lehetőséget ki tudják-e megfelelően használni. Az európai rendőri együttműködés jövőjének szempontjából fontos lenne többek között a nemzetközi bűnözés közös megközelítése, koncepciókészítés. Az együttműködésnek nem szabad azonban csupán rendőrségi területre szűkülnie.
A tanulmányok részletekbe menő bemutatását mellőzve, mintegy ízelítőként, csupán néhány gondolat kiemelésével igyekeztem bemutatni azok tartalmát. A kötetben szereplő értekezések minden érdeklődő számára, legyen bár a rendvédelmi munkában résztvevő szakember vagy laikus, hasznos információkat nyújthatnak. ■
JEGYZETEK
[1] Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola. (Szerk.: Dr. Ádám Antal) Pécs 2004
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD hallgató
Visszaugrás
