A jelenlegi trendek figyelembevételével nem tűnik merész állításnak, miszerint Magyarország versenyképessége szempontjából is döntő jelentőségű kérdés, hogyan kezeli a digitális forradalmat és ennek kivetülését a pénzügyi szolgáltatások területére, az ún. FinTech innovációkat. Ennek kapcsán fontos felhívni arra a figyelmet, hogy az Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2017-es "Innováció és stabilitás - FinTech körkép Magyarországon" című felmérése szerint a piaci szereplők nem tartják a jelenlegi szabályozói környezetet Magyarországon "kifejezetten támogatónak" és a FinTech-jelenség szempontjából az ágazati törvények modernizálását igénylik a működési keretrendszer megfelelő jogi hátterének megteremtéséhez. Az MNB felmérése szerint 2017-ben a piaci szereplők az alábbi témákat érezték a legfontosabb hátráltató tényezőnek Magyarországon szabályozási szempontból ezen a területen: a hitelszerződések online megkötése, az online ügyfélazonosítás, a PSD2 irányelv (az Európai Parlament és a Tanács 2015/2366/EU irányelve) részletszabályainak kidolgozása, az engedély megszerzésével kapcsolatos belépési korlátok, az adatszolgáltatással és adatkezeléssel kapcsolatos terhek, illetve a meglévő információforrásokhoz való szélesebb körű hozzáférés.
A fentiekből látható, hogy Magyarországon lenne teendő a digitális forradalomban ahhoz, hogy a pénzügyi innovációk területén a piaci szereplők számára vonzó szabályozási környezetet teremtsen.
Kétségtelen tény, hogy a pénzügyi szektor a 2008-as világgazdasági válság óta több oldalról is komoly kihívásokkal néz szembe. Jogi oldalról ezek közül elsősorban azon kihívás a szembetűnő, mellyel a pénzügyi szektor piaci szereplői a szabályozói "cunami" következtében szembesülnek, elég, ha itt az ún. CRR-re (az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete), a CRD IV-re (az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve), az EMIR-re (az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete), a MiFID II-re (az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve) vagy épp a PSD2-re gondolunk.
Jelen írás azonban mégsem a fenti, a szabályozó által teremtett kihívások egyikével foglalkozik, hanem a piaci oldalról megjelenő kihívással, melyet jelenleg csak úgy emlegetnek a közbeszédben és a jogi, illetve bank-
- 13/14 -
szakmában is, hogy FinTech. A FinTech szakirodalom a napjainkban zajló FinTech-jelenséget FinTech 3.0-nak nevezi (Szota Szabolcs: Kész a pénz? SI-KER'993, 2019. 40.). A FinTech szó használata trendivé vált Magyarországon is napjainkra mind a közbeszédben, mind a szakmai diskurzusban.
A FinTech témáját érintő, szakmailag is jó minőségű konferenciák és egyéb összejövetelek Magyarországon is szép számmal akadtak az utóbbi években. Az is örvendetes, hogy a magyar pénzügyi felügyelet (MNB) a jelek szerint kiemelt figyelmet fordít e jelenség hazai jogi keretrendszernek történő megfeleltetésének. Amiben viszont óriási lemaradásban van hazánk, az a FinTech jelenség jogi aspektusainak részletes szakirodalmi értékelése a magyar jog szempontjából. Ezen hiányosság véleményem szerint a magyar jogalkotót és a magyar pénzügyi felügyeletet is akadályozza a jelenség pontos és átfogó értékelésében, valamint abban, hogy a megfelelő jogalkotási, illetve felügyeleti lépéseket megtegye.
Gyakran esik szó a Bitcoinról, de igazán senki nem tudja, hogy Magyarországon ez jogilag pénznek minősül-e, illetve ezzel jogszerűen fizethetünk-e bárhol. Nem vagyunk benne biztosak, hogy online köthetünk-e bankunkkal kölcsönszerződést, vagy hogy mobiltelefonnal milyen feltételek esetén fizethetünk egy üzletben. A legtöbben hallottunk már az ún. közösségi finanszírozásról is, de arra már nem egyértelmű a válasz, hogy online részt vehetünk-e Magyarországon különböző projektek finanszírozásában és ennek milyen jogi feltételei vannak.
A jelen írással azt kísérlem meg elindítani, hogy a FinTech jelenség jogi értékelésében Magyarországon meglévő komoly "lyukat" a jogi szakirodalom kezdje meg betömni. Jelen tanulmánynak a magyar sajátosságok áttekintésszerű, rövid bemutatása a tárgya, így terjedelmi okokból az egyes témáknál a részletesebb vizsgálatot mellőzöm. Jelen tanulmánynak továbbá nem az uniós jog, hanem a tárgyalt jelenség szűkebb értelemben vett magyar jogi sajátosságainak ismertetése a célja, ezért az uniós joganyag (gondolok itt elsősorban a PSD2 és az ehhez kapcsolódó szabályozásra) ismertetésére ezúttal nem fogok kitérni, azonban a jelen témához való kapcsolódási pontjaira igyekszem utalni.
A FinTech fogalmával kapcsolatban annyi bizonyos, hogy a pénzügyi szektorhoz kapcsolódik és innovációra utal, mivel a kifejezés a financial services (pénzügyi szolgáltatások) és a technologies (technikai megoldások) szóból tevődik össze. Azt azonban mindjárt az elején le kell szögezni, hogy nincs egységes fogalma a FinTech-nek sem a bankszakmai diskurzusban, sem jogilag. Ez utóbbi egészen pontosan azt jelenti, hogy sem az uniós jog, sem a magyar jog nem határozza meg a FinTech fogalmát. A szakirodalom szerint az is kérdéses, hogy lehetséges-e egyáltalán ennek jogi definiálása, figyelemmel a folyamatos és gyors technikai fejlődésre (Kerényi Ádám - Müller János: Szép új digitális világ? A pénzügyi technológia és az információ hatalma. Hitelintézeti Szemle, 2019/1. 26.). A FinTech kifejezés egyaránt utalhat a pénzügyi innovációra, illetve a pénzügyi innovációt nyújtó szolgáltatóra.
Egyre több hivatkozás történik a FinTech fogalma kapcsán a Financial Stability Board (FSB) elnevezésű nemzetközi szervezet FinTech-definíciójára, mivel ez a szervezet egy jelentésében meghatározta a FinTech fogalmát. Eszerint a FinTech olyan, a technológia által lehetővé tett innováció, mely a pénzügyi szolgáltatásokat érinti, és mely új üzleti modellt, applikációt, folyamatot, terméket érint és jelentős hatással bír az adott pénzügyi szolgáltatás nyújtására. Tudomásom szerint a magyar jogban eddig egyetlen FinTech definíciós kísérlet van, legalábbis közvetett értelemben, ez pedig a Magyar Nemzeti Banknak köszönhető. A múlt év, azaz 2018. december 18-tól hatályos 47/2018. (XII. 17.) MNB rendelet 1. § 1. pontjában azonban nem kifejezetten a FinTech, hanem az "innovatív megoldás" fogalmát adja meg a jogszabály, miszerint ez a pénzügyi közvetítőrendszer érintett szektorában újítást jelentő, az ügyfelek számára előnyt (például gyorsabban elérhető, olcsóbb szolgáltatást) eredményező technológia, üzleti modell, termék, illetve szolgáltatás.
Szükség van-e egyáltalán Magyarországon a FinTech jogi definiálására, szükség van-e egy általános FinTech-törvényre, illetve egyes FinTech tevékenységeket szabályozó jogszabályokra vagy jogszabálymódosításokra. A választ a magyar jogalkotónak kell eldöntenie. Annyi bizonyos, hogy Európában például Ausztria, Németország, Franciaország, Spanyolország, Hollandia és Nagy-Britannia is tett jogalkotói lépéseket a FinTech tevékenységeket szabályozandó.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
