1. Hiánypótló mű jelent meg "Az ügyvédek hivatás rendje" címmel Utasi Ágnes szerkesztésében az Új Mandátum kiadó gondozásában. Az OTKA által finanszírozott kutatás fókuszában a középosztályi rétegek között az egyik legmagasabb presztízzsel rendelkező "hivatásrend," az ügyvédeké állott. Köztudott, hogy a szocialista diktatúra mindent megtett az ügyvédség és az ügyvédi pálya anyagi és társadalmi megbecsülésének leértékelése érdekében, így nyilvánvalóan évtizedeken át nem látott illetve nem láthatott napvilágot jelentősebb terjedelmű és kellő színvonalú szociológiai írás e tárgykörben.
A szerzők - amint azt művük prológusában jelezték - arra keresték a választ, hogy milyen jellemzői vannak az ügyvédek életvitelének, életstílusának. A könyv egy összefoglaló jellegű, hosszabb és kilenc rövidebb tanulmányból áll. A bevezető tanulmány szerzője a kutatásvezető, Utasi Ágnes, míg a többi munka egyetemi hallgatók tollából született.
2. Középosztályi életvitel és életstílus - Az ügyvédek mintája címet viseli Utasi Agnes három fejezetből álló, több mint száz oldalt felölelő írása. A mű rövid történelmi ízelítőt ad a századforduló "ügyvédtípusainak " kialakulásáról, a szerző által találóan "feudális" és "merkantil"-nek nevezett ügyvédekről, s helytállóan állapítja meg később, hogy bizonyos korrekciót elvégezve, ma ismét használható ez a klasszifikáció. Ezt követően megismerhetjük az ügyvédek származása, gyermekkori családi életvitele és az ügyvéddé válás közötti összefüggéseket, s kiderül, hogy az ügyvédek háromnegyede a származási család műveltségi szintje alapján a középosztályi rétegek gyermekeiből kerülnek ki, ugyanakkor megdönti a vizsgálat azt a közhiedelemben élő vélekedést, miszerint az ügyvédek között jelentős számú ügyvéddinasztiák lennének.[1]
A mű második fejezete a hivatáspresztizs formálódását elemzi. Kitér a szakmai siker mérésének lehetséges mutatóira (az ügyvédek által foglalkoztatottak száma, a munka modernizációs eszközeinek használata pl számítógép,telefax stb.), az ügyvédtípusok jövedelem forrás szerint megkülönböztethetőségére ("hatalmi képviselő ", "merkantil" és "univerzális" ügyvédek), fogyasztási preferenciáikra, szabadidő aktivitásukra és társadalmi kapcsolataikra.
Az életstílust vizsgáló harmadik fejezet megállapítja, hogy öt kategóriába sorolhatók az ügyvédek, mégpedig: hivatásrendi alsó életstílus, kisvárosi-középosztályi hagyományokat követő életstílus, nagyvárosi középosztályi hagyományokat követő életstílus, felső-középosztályi társasági és felső-középosztályi individuális életstílus.
Utasi Ágnes vizsgálatának summázata azt mutatta, hogy származási kör szerint diplomás szülői családból rekrutálódik az ügyvédek fele, míg háromnegyedük legalább alsó-középosztályi családból került ki, közöttük is a legszélesebb az elsőgenerációs "szocialista új-középosztályi" családba születettek aránya. Többségük városi gyökérrel rendelkezik, háromnegyedük nappali, negyedük esti vagy levelező tagozaton szerezte diplomáját. Az ügyvédi siker az idősebbektől a fiatalabbak felé haladva, a harmincas éveikben járókig egyre emelkedik.[2] A rendszerváltást követően a fiatalabb ügyvédek jobban tudtak, de kényszerültek is alkalmazkodni a kapitalizálódó viszonyokhoz, ugyanakkor a fiatal korcsoporton belül éles a polarizálódás.
3. A kötet további részei az életfeltételek és életstílusok kiemelt dimenzióit vizsgálja, s ezen tanulmányok lényegüket tekintve Utasi Ágnes főtanulmányában leírtakat bontják ki részletesen.
Tímár Krisztina : Iskolai és foglakozási mobilitás című írásában arra a következtetésre jut, hogy az ügyvédi pálya inkább zárt jellegű, semmint nyitott, ugyanis felülreprezentált a kedvezőbb szülői háttérrel - vezető vagy szellemi beosztású szülő - indulók, bár az alacsonyabban iskolázottak és fizikai foglakozásúak rétegéből is vezet út az ügyvéddé váláshoz.
Molnár Sándor: Az ügyvédek anyagi körülményei és fogyasztási szokásai témakörét vizsgálva kimutatja, hogy a jogi képviselők a legkedvezőbb életfeltételű társadalmi rétegek közé sorolhatók, valamint, hogy a fiatal ügyvédek között mintaként az amerikai yuppie életforma megjelenése észlelhető. Míg korábban valós felemelkedési alternatíva volt a jogi pálya, napjainkban a család kellő anyagi támogatása hiányában a mobilitás lehetőségei beszűkültek.
Sánta Zoltán által írott Az ügyvéd és vállalkozása című fejezet betekintést ad az ügyvédek által foglalkozta-
- 262/263 -
tottak, az ügyvédek napi munkaideje, az ügyvédek befektetései és szakmai - anyagi sikerességük közötti összefüggésekbe.
Szelezsán Annamária: Az ügyvédek politikai aktivitása kérdéskörét elemezve Lipset[3] téziseit véli igazoltnak, nevezetesen azt, hogy ezen foglalkozási csoport tagjai jobban érdeklődnek a politika iránt és az átlagnál nagyobb számban vallanak jobboldali politikai nézeteket.
Fóber Rita: Ügyvédek a konvertálható szaktudás nyomában című részben arra kereste a választ, hogy a mediatizálódott és digitalizálódott világunkban miként viszonyulnak az ügyvédek a tömegkommunikációs - számítástechnikai újdonságokhoz illetve nyelvismeretük, nemzetközi kapcsolataik milyen esélyeket biztosítanak számukra az egyre erősödő piaci (megélhetési) versenyben.
Bogdán Lilla és Farkas Szabolcs szerzőpárosnak; A magyarországi ügyvédek kulturális fogyasztásának jellegzetességeit taglalva az a véleményük, hogy a kulturális fogyasztás - hangverseny/kiállítás/színházlátogatás, szépirodalom olvasás stb. - mértéke és a lakóhely településtípusának mérete fordított arányban állnak egymással.
Csizmadia Zoltán : Az ügyvédek baráti / rokoni kapcsolatainak jellemzőit kutatva feltárja, hogy a baráti kapcsolatok és a befolyásos kapcsolatok száma között linearitás észlehető, továbbá a baráti / rokoni kapcsolattípusok száma, kiterjedtsége a fővárosból a vidéki városok felé haladva egyre inkább nő.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
