Háromezer bíró és kétezer ügyész bére emelkedett januártól, a bírák átlagosan 32, míg az ügyészek 21 százalékos illetményemelésben részesültek - mondta január 3-ai sajtótájékoztatóján az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
Völner Pál hozzátette: 2021-ben és 2022-ben 12, illetve 13 százalékkal nő a bírák és az ügyészek bére, ami azt jelenti, hogy a korábbi emelésekkel együtt mintegy 65 százalékos lesz 2022-re az emelés mértéke a 2010-es kormányváltás előtti időszakhoz képest. Az államtitkár emlékeztetett: a magyar gazdaság kiemelkedő teljesítménye tette lehetővé, hogy a kormány adócsökkentéseket és béremeléseket hajtson végre; hatodik éve nőnek dinamikusan a bérek, és ez a folyamat - mintegy félmillió közszférában dolgozót követően - az igazságügyi ágazatot is elérte.
Völner Pál felidézte azt is, hogy az igazságügyben hatalmas átalakulás történt: új eljárási kódexeket vezettek be, kiteljesedett az e-ügyintézés a bírósági szférában is. Mindez kihívások elé állította az ágazatot. Reméljük, hogy ezzel felzárkózunk az uniós átlaghoz, és nyugodt körülmények közt végezheti a munkáját mintegy háromezer bíró és kétezer ügyész - mondta.
Völner Pál ismertette: a béremelés összességében az idén mintegy 15 milliárd forintot jelent a költségvetésnek, megvalósítását a gazdaság teljesítménye tette lehetővé. Azt mondta, a mostani emelés egy közel egyéves folyamat eredménye volt, az Országos Bírósági Hivatallal, az ügyészéggel, a Kúriával, a bírói érdekképviseleti szervekkel egyeztettek róla.
Arra a kérdésre, hogy mikorra várható a Varga Judit igazságügyi miniszter által korábban jelzett új cégtörvény, azt mondta: az év második felében kerülhet az Országgyűlés elé a javaslat, amely terveik szerint lényegesen egyszerűsíti a cégbejegyzési és a cégekkel kapcsolatos módosítási lehetőségeket.
2020. január 3.
Az igazságügyi miniszter 2019. december 16-án átfogó kormányzati vizsgálatot kezdeményezett annak tisztázása érdekében, hogy a győri kettős gyermekgyilkosságot megelőzően eljárt hatóságok részéről történt-e olyan mulasztás, amely nélkül megelőzhető lett volna a tragédia.
Az igazságügyi miniszter megkereste a Belügyminisztériumot, a Miniszterelnökséget, továbbá a kormányzaton kívüli szervek közül az Országos Bírósági Hivatalt, a Kúriát, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát és a Legfőbb Ügyészséget annak érdekében, hogy az ügy vonatkozásában minden releváns információval rendelkezzen.
A jelentés főbb megállapításai alapján a Minisztérium a feltételes szabadságra bocsátás szabályainak szigorítását tartja indokoltnak, amelyről már a tavaszi ülésszakon dönthet az Országgyűlés. Aki más életére tör, azt ne lehessen feltételes szabadságra bocsátani! Zéró tolerancia az erőszakkal szemben.
Az igazságügyi miniszter kezdeményezte a Kúria elnökénél a joggyakorlat felülvizsgálatát. Meg kell vizsgálni, hogy a bíróságok megfelelő szigorral lépnek-e fel az élet elleni bűncselekmények esetében, érvényesítik-e a középmérték szabályát a büntetés kiszabása során. A bírói joggyakorlat felülvizsgálatát kezdeményezzük a szülői felügyelet és kapcsolattartás, valamint a gyermekelhelyezés tekintetében egyaránt. A gyermekvédelmi jelzőrendszer működését is felül kell vizsgálni mindezzel összefüggésben.
2020 az áldozatsegítés éve az Igazságügyi Minisztériumban. Megduplázzuk az Áldozatsegítő Központok kapacitásait, erre csak idén 600 millió forintot költ a kormányzat.
2020. január 6.
Varga Judit igazságügyi miniszter és Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár január 17-én a Miskolci Áldozatsegítő Központban tett látogatást.
Doszpoly Orsolya, a központ vezetője beszámolt az intézmény átfogó szolgáltatásairól, amelyeket a kapcsolati és egyéb erőszak áldozatai számára nyújtanak. A részletes esetismertetés által a miniszter betekintést nyert a munkatársak mindennapi áldozatos munkájába. A központ a rendőrség, a Magyar Vöröskereszt, a kormányhivatal, az Ökumenikus Segélyszervezet és a nyugdíjasszervezetek helyi irodáival szoros kapcsolatban áll, ezzel is növelve a szociális védelmi háló hatékonyságát és az áldozatsegítés országos lefedettségi szintjét. A központ munkatársai szakmai és személyes küldetésüknek tekintik az áldozatok jogi, pénzügyi és érdekérvényesítési támogatásának előmozdítását és ezzel a jobb életkilátások megteremtését. A szolgálatnál pszichológusi segítségnyújtás is zajlik.
Vízkelety Mariann államtitkár tájékoztatást adott arról, hogy az áldozatsegítő központok több mint 2700 esetben nyújtottak segítséget 2019-ben, az ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonal [06 (80) 225-225] ugyanezen időszakban több mint 12 ezer hívást fogadott. Az áldozatsegítő központok kríziskezelést végeznek, a hosszabb távú feladatok más szervezetekre tartoznak, de segítenek ezt
- 49/50 -
megszervezni - hangsúlyozta a központ vezetője. A központok segítenek a védett ház és a patrónusszobák igénybevételében. További információkat minderről a bantalmazas.hu kormányzati oldalon találnak az érintettek. A magyar kormány a zéró tolerancia elvét követi a nők elleni és a kapcsolati erőszak minden formájával szemben. Továbbra is valódi kormányzati cselekvéssel akarnak fellépni ezekkel a jelenségekkel szemben és hatékony intézkedésekkel támogatni a bántalmazottakat, valamint tenni a megelőzésért is egyben - mondta a miniszter.
A miniszter azt mondta, bízik abban, hogy az aldozatsegitokozpont.im.gov.hu és a bantalmazas.hu, valamint az Igazságügyi Minisztérium által működtetett, bárki számára nonstop ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonal tágabb körben ismertté válik. 2020 az áldozatsegítés éve az Igazságügyi Minisztériumban - hangsúlyozta Varga Judit.
2020. január 17.
Elfogadhatatlan, hogy akár súlyos, erőszakos bűnözők és az őket segítő dörzsölt ügyvédek milliókat tegyenek zsebre úgy, hogy visszaélnek a joggal.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök január 17-ei bejelentésének megfelelően már a hivatalos kormányhatározat is megszületett. Ez az első és legfontosabb lépés a "börtönbiznisz" megállítására - tette hozzá. Az elkövetkező napok, hetek vonatkozó feladataival kapcsolatban arról beszélt, hogy az IM felülvizsgálja a szabályozást, és annak eredményéről tájékoztatja a kormányt, várhatóan már a jövő heti kormányülésen. A kormány álláspontja az, hogy a "börtönbiznisz" egy tudatos visszaélés a joggal, az uniós és a magyar joggal is - szögezte le. Hozzátette, ez a tevékenység károsítja az államot, rontja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét.
Mint mondta, a társadalom elvárása nem az, hogy a börtönben a bűnözők meggazdagodjanak, és elfogadhatatlan, hogy akár súlyos, erőszakos bűnözők és az őket segítő dörzsölt ügyvédek milliókat tegyenek zsebre a börtönévek alatt úgy, hogy mindenféle mondvacsinált ürüggyel beperlik az államot az állítólagos rossz börtönkörülményekre és zsúfoltságra hivatkozva. Kiemelte: az esetek jelentős részében egyértelműen a balliberális oldalhoz, illetve a Soros-szervezetekhez kötődő ügyvédek járnak el, mint például Magyar György és ügyvédi irodája. Hozzátette, hogy az ügy súlyosságát és a "börtönbiznisz" mértékét jól mutatja, hogy eddig 12 ezer pert indítottak és már a 10 milliárdot is eléri az az összeg, amit az államtól kipereltek.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy Magyarországon az elmúlt években nőtt a börtönférőhelyek száma, és új, modern börtönök épültek.
2020. január 18.
A győri gyermekgyilkosságot és a közelmúlt közvéleményt megrázó eseményeit követően elrendelt vizsgálat eredménye alapján Varga Judit igazságügyi miniszter első és legfontosabb lépésként a feltételes szabadságra bocsátás szabályainak szigorítását javasolta.
A győri tragédiát vizsgáló jelentés feltárta, hogy a feltételes szabadságra bocsátás szabályainak szigorítása szükséges. A cél az, hogy ne lehessen feltételes szabadságra bocsátani olyan elítéltet, aki szándékosan más életére tört. Ennek érdekében a szándékos élet elleni bűncselekmények esetén - a tervezet értelmében - az elkövetők feltételes szabadságra bocsátása kizárt lenne.
Emellett a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén a feltételes szabadságra bocsátás feltétele lesz a pártfogó felügyelet, valamint az áldozat, illetve a potenciális áldozat védelmét szolgáló magatartási szabály elrendelése, és ezek ellenőrzése technikai eszközök alkalmazásával.
Az IM javasolja annak bevezetését, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének elbírálására irányuló döntési eljárás során a javaslatban meghatározott esetekben a mentális állapotra vonatkozó szakorvosi és pszichológusi véleményt, valamint az elítélt kiskorú gyermekével kapcsolatban a gyámhatóság véleményét is be kell szerezni.
A törvényjavaslatot az Országgyűlés várhatóan már a tavaszi ülésszakon megtárgyalja.
2020. január 21.
Varga Judit részt vett az informális Bel- és Igazságügyi Tanács január 23-i ülésén Zágrábban. Az igazságügyi miniszterek eszmecserét folytattak a szabadság, biztonság és jog érvényesülésének előmozdítását célzó jövőbeli stratégiai iránymutatásokról. A stratégiai iránymutatásokat az állam- és kormányfők fogadják majd el, összhangban a 2019 júniusában elfogadott 2019-2024 közötti időszakra szóló stratégiai menetrenddel.
Varga Judit szorgalmazta, hogy az áldozatok jogainak védelme központi szerepet kapjon az igazságügyi együttműködésben az elkövetkező ötéves intézményi ciklusban. Emellett a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós igazságügyi együttműködésnek az uniós polgárok számára is kézzelfogható eredményeket kell felmutatnia olyan területeken például, mint az áldozatok és sértettek jogai, áldozatsegítés, a nemzetközi tartási kötelezettségek kikényszerítése vagy a jogellenesen elvitt gyermekek hazajuttatása.
Varga Judit egyeztetett a soros elnökséget képviselő Gordan Grlic Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszterrel, illetve a következő elnökségre való felkészülés jegyében
- 50/51 -
Christine Lambrecht német igazságügyi és fogyasztóvédelmi miniszterrel - közölte a tárca.
2020. január 24.
A magyar emberek döntő többsége nemzetállamokra épülő erős Európát szeretne - mondta a magyar igazságügyi miniszter Brüsszelben, az Általános Ügyek Tanácsának január 28-ai értekezlete utáni sajtótájékoztatón.
Az Európai Unióval kapcsolatos bizalmi deficitnek meg kell szűnnie - közölte Varga Judit. A politikus azt mondta, hogy az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozatot kísérő vitában Magyarország "továbbra is nemet mond a bevándorláspárti liberális fősodor Európai Egyesült Államokat szorgalmazó zavaros utópiájára". Magyarország olyan Európát akar, amely "mondvacsinált eljárások helyett a valós problémák megoldására fókuszál" - tette hozzá.
Varga Judit felhívta a figyelmet arra, hogy a konferenciának nem szabad egy tagállamra, egy régióra és egy ideológiára összpontosítania, hanem minden érintett érdekét figyelembe kell vennie. Az igazságügyi miniszter helyesnek nevezte, hogy a horvát elnökség az európai versenyképességre fókuszál. Ez tükrözi a magyar uniós politika fő gondolatát, amely olyan versenyképes és biztonságos Európa megteremtését szorgalmazza, amely minden nap, minden döntés során az európai emberek érdekeit tartja szem előtt - közölte.
Az európai források ügyében a fő vonalakat már lefektették, minden országnak tiszta elképzelése van arról, hogy mit szeretne. A déli és közép-európai államok a kohéziós alapok tervezett megcsonkítása ellen vannak - mondta Varga Judit.
Az igazságügyi miniszter szomorú ténynek nevezte a Brexitet. Hozzátette: azt még szomorúbbnak tartja, hogy az uniós intézmények nem tettek semmit Nagy-Britannia problémáinak kezeléséért, hanem engedték, hogy az kiszavazza magát az EU-ból.
2020. január 29.
Az igazságügyi miniszter január 30-án fogadta hivatalában Marie Benesová cseh igazságügyi minisztert. A miniszterek áttekintették és kiválónak értékelték az országaik közötti kétoldalú kapcsolatokat.
A tárgyalópartnerek egyeztettek a kiemelt európai uniós ügyekről is. Egyetértettek abban, hogy az Európa jövőjéről való gondolkodásban kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani az uniós polgárok véleményének és érdekeinek. A tagállamoknak egyhangúan kell meghozniuk azokat a döntéseket, amelyeknek köszönhetően Európa erősebbé válhat. Varga Judit hangsúlyozta, hogy közös érdekünk csak egy olyan Európai Unió lehet, amelyhez az országok csatlakozni akarnak, ahelyett, hogy elhagynák.
A közlemény ismerteti: Varga Judit kifejtette, hogy véleménye szerint első lépésként az elmúlt évek válságainak hatás ára a tagállamok között megingott kölcsönös bizalmat kell helyreállítani. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy véget vessünk a jogállamiság elvére hivatkozással történő, megalapozatlan vádaskodásoknak. A jogállamiság elvét csak a tagállamok közötti együttműködésen és az eltérő nemzeti alkotmányos hagyományok kölcsönös tiszteletén alapuló mechanizmus keretében lehet tovább erősíteni.
Továbbá a miniszterek eszmecserét folytattak az országaikban kiemelten kezelt kérdésekről is. Varga Judit miniszter elmondta, hogy az Igazságügyi Minisztériumban az idei év az áldozatsegítés éve és ismertette az áldozatok jogainak erősítésére irányuló kormányzati terveket. A miniszterek eszmecserét folytattak a transznacionális technológiai cégek működésére vonatkozó jogi kérdésekről.
A V4 együttműködés erősítésének szellemében Varga Judit megerősítette a régió országainak joghallgatói számára létrehozni tervezett, uniós jogi kérdéseket "tárgyaló" perbeszédverseny (V4 EU Moot Court) elindítása iránti elkötelezettségét. Közreműködést kért és további sok sikert kívánt a V4-elnökséget betöltő Csehország igazságügyi miniszterének.
2020. január 31.
A kormány haladéktalanul kezdeményezi a börtönviszonyok miatt az elítéltek javára megítélt kártalanítások kifizetésének leállítását - jelentette be az igazságügyi miniszter. Varga Judit közölte: a nap folyamán az "igazságtalan gyakorlatnak" véget vető törvényjavaslatot nyújtanak be a parlamentnek, sürgősséggel. Hozzátette: a sürgősségi eljárás miatt a kormányoldal kéri az ellenzék támogatását az Országgyűlésben. A javaslat szerint addig függesztenék fel a kifizetéseket, amíg újra nem szabályozzák a börtönviszonyok miatti kártalanítást. Ehhez a társadalom támogatása szükséges, ezért az új szabályozás a nemzeti konzultáció után, annak megfelelően születik majd meg - mondta a miniszter.
Varga Judit tájékoztatása szerint, a börtönviszonyok miatti kártalanítási perekben eddig 12 ezer 680 határozat született, és kilencmilliárd forintnyi adófizetői pénzről rendelkeztek. Ennek azonban csak a 10 százaléka került a sértettekhez - fűzte hozzá.
Az új szabályozás célja, hogy ezt az igazságtalan helyzetet megszüntesse, és a sértettek, áldozatok és hozzátartozók jogait helyezze előtérbe - hangoztatta. A kormány szándéka továbbá, hogy minél előbb javuljanak a büntetés-végrehajtásban a körülmények és szűnjön meg a zsúfoltság -közölte az igazságügyi miniszter, hozzáfűzve: a kártalanítások pedig a jövőben ügyvédi letéti számlára nem fizethetők ki, csak a büntetés-végrehajtás vagy a jogosult számlájára.
2020. február 18.
A kormány célja, hogy megállítsa a börtönbizniszt, amely mára többmilliárdos iparággá vált - mondta az igazságügyi miniszter február 20-án az Országgyűlésben.
- 51/52 -
Varga Judit a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos törvényjavaslat általános vitájában elmondott expozéjában közölte: a börtönviszonyok miatti kártalanítások azonnali felfüggesztését követően a nemzeti konzultáció eredménye alapján olyan új szabályozást alkotnak, amely megszünteti az eddigi igazságtalan gyakorlatot, és elsődlegesen az áldozatok, a sértettek és hozzátartozóik érdekeit helyezi előtérbe. Ezáltal az áldozatok jogos követeléseinek kielégítését a jelenleginél hatékonyabb és gyorsabb módon fogják biztosítani - közölte a miniszter. Rögzítette: a kormány elítéli azokat a visszaéléseket, amelyek a börtönviszonyok miatti kártalanítási pereket kísérik, mert szerinte ezek súlyosan sértik a társadalom igazságérzetét.
A miniszter a kormányzati fellépés első lépéseként említette a törvényjavaslatot, amely "a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott természetes arányok helyreállítása érdekében" rendelkezik a kifizetések felfüggesztéséről az új szabályozás elfogadásáig, június 15-ig. Beszélt arról is, hogy a második lépésként a kormány kész arra, hogy a nemzeti konzultáció eredményeként olyan jogszabályokat alkosson, amely a társadalom széles körű felhatalmazásával bírnak és amelyek az áldozatok jogait helyezik előtérbe. Varga Judit jelezte, az új szabályozás érdekében a kormány a nemzetközi vitákat is kész felvállalni.
Beszámolt arról is, hogy az elmúlt években új börtönök épültek, folyamatosan javultak a fogvatartottak elhelyezési követelményei, férőhelybővítéssel enyhült a zsúfoltság, munkalehetőséghez jutottak a fogvatartottak. Hangsúlyozta, a kormány célja nem tüneti kezelés, hanem a túlzsúfoltságnak - mint a kártalanítások jogalapjának - teljes megszüntetése. A miniszter közölte, a törvényjavaslat rendelkezik arról, a börtönzsúfoltság megszüntetése érdekében legkésőbb szeptember 30-ig biztosítani kell, hogy a büntetés-végrehajtási intézmények átlagos kihasználtsága ne haladja meg a 100 százalékot.
Szólt az előterjesztés azon részéről is, hogy a visszaélések elkerülése érdekében a jövőben a kártalanításként megállapított összeg főszabályként a büntetés-végrehajtási intézet által kezelt letéti számlára érkezik. Kifizetés ügyvédi letéti számlára nem teljesíthető - mondta. Kitért arra, hogy a börtönviszonyok miatti kártalanítási perek hosszú ideig szinte ismeretlenek voltak a magyar jogrendszerben, az ezekkel összefüggő perek száma még az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is elenyésző mennyiségű volt.
Az elmúlt időszakban azonban "egyes külföldről finanszírozott szervezetek és a velük együttműködő jól ismert ügyvédi irodák" felismerték a strasbourgi kártalanítási ügyekhez kapcsolódó pénzszerzési lehetőséget - hangoztatta. Hozzátette: ennek köszönhetően ugrásszerűen megemelkedett a bíróság előtti perek száma. Úgy folytatta, a strasbourgi bíróság a magyar vonatkozású ügyeket vizsgálva, a Varga és társai ügyben arra a következtetésre jutott, hogy a börtönzsúfoltságból adódó problémák ismétlődése és állandósulása, valamint az érintettek nagy száma miatt hatékony jogorvoslati eljárásra van szükség. A bíróság ebben az ítéletében arra hívta fel Magyarországot, hogy preventív, illetve kompenzációs jogorvoslati mechanizmust vezessen be - idézte fel.
Varga Judit szerint a jogalkotó eredeti szándéka az volt a 2013-as jogszabállyal, hogy az akkori elhelyezési körülmények ellensúlyozására hatékony és jól működő kompenzációs rendszert hozzon létre. Hozzátette: az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kártalanítási rendszer ebben a formában a visszaélésre is lehetőséget ad. A közvéleményt megrázó bűncselekmények elkövetői milliós nagyságrendű kártérítéshez juthattak, miközben az áldozatok és hozzátartozóik igényérvényesítése nem kellően hatékony - mondta.
Ismertetése szerint a börtönviszonyok miatti kártalanítási ügyekben 12 680 határozat született, amely közel kilencmilliárd forintot vont el a költségvetésből; ebből mindössze 10 százaléknyi összeg került a sértettekhez, a kifizetések 61 százaléka pedig ügyvédi irodák letéti számláira érkezett.
2020. február 20.
A bizottság feladata feltárni, hogy a technológiai cégek milyen hatással vannak a jogállam intézményeire és működésére, a személyes szabadságjogok érvényesülésére és az alapvető demokratikus normákra.
Varga Judit igazságügyi miniszter szerint ez a bizottság az elmúlt évtizedek egyik legmeghatározóbb kihívására kíván választ adni a következő kérdésekben: képesek leszünk-e uralni a technológiát vagy a technológia uralja majd az életünket? A jog uralma érvényesül-e a technológiai vállalatok felett vagy a technológiai vállalatok a jog felett állnak? Képesek leszünk-e megőrizni személyes szabadságunkat a digitális térben?
A bizottság témakörönként vizsgálja meg az online térben zajló tevékenység jelenlegi szabályozását, s a témát körbejáró Fehér Könyv a www.digitalisszabadsag.kormany.hu oldalon érhető el. Az Igazságügyi Minisztérium várja a vállalatok, társadalmi szereplők és magánszemélyek véleményét is, amelyet a munkacsoport munkája során hasznosítani fog.
2020. március 3.
Varga Judit miniszter tájékoztatása alapján Gulyás Gergely miniszter úr vezetésével megkezdte munkáját a Rendkívüli Jogrendi Szabályozásért Felelős Akciócsoport. Varga Judit azt nyilatkozta, hogy mindent megtesznek azért, hogy a veszélyhelyzet miatt meghozott szabályozások a lehető leghatékonyabban segítsék a koronavírus elleni küzdelmet. Higgadtságra és határozottságra van szükség!
2020. március 16.
* * * A Közéleti hírek rovat zárása: 2020. március 20. * * * ■
Visszaugrás
