A Külföldi Szemle ezúttal a váltott gondoskodással foglalkozó néhány kutatást, illetve vélekedést vesz górcső alá. Ennek aktualitása a magyarországi helyzetre tekintettel akkor is kétségtelen lenne, ha nem lépne hatályba 2022 első napjával ezen a téren új családjogi szabályozás, de ez nyilvánvalóvá teszi, hogy a váltott gondoskodás kérdése a korábbiaknál lényegesen intenzívebben lesz a családjogi gondolkodás és gyakorlat része.
Már a 2013. évi V. törvény, a jelenleg hatályos Ptk. előkészítése idején is felvetődött kérdésként, nem lenne-e indokolt a váltott gondoskodás - abban az időben inkább még váltott elhelyezés - lehetővé tétele nemcsak a gyakorlat, hanem a norma szintjén is, végül azonban a Ptk. nyitva hagyta a kérdést. Ez lehetővé tette, illetve nem képezte akadályát annak, hogy a különélő szülők esetenként váltott gondoskodás fenntartásában állapodjanak meg. Noha a váltott gondoskodás megjelent a különélő szülők által folytatott tényleges gyakorlatban, továbbá megkötött megállapodásaikban, jogszabályi rendezés hiányában több oknál fogva is merültek fel kételyek és bizonytalanságok, amelyek száma inkább gyarapodni látszott. Az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvény több új rendelkezést vezet be. Ezeknek egy része (a Ptk. újonnan beiktatott 4:167/A. §-ának keretei között) világosabb, egyértelműbb kereteket teremt, összességükben ugyanakkor minden bizonnyal alapvetően átalakítják a hazai családjogi gyakorlatot. A Ptk. 4:164. § (1) bekezdése új második mondattal egészül ki, amely rögzíti, hogy a közös szülői felügyelet úgy is gyakorolható, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására. További mondattal az a hazai családjogban mind ez idáig ismeretlen lehetőség is bevezetésre kerül, hogy a bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthessen a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha az a kiskorú gyermek érdekében áll [4:167. § (1) bekezdés]. Jelentőségében minden kétséget kizáróan ezt is felülmúlja az új 4:167/A. § azon szabálya, amely szerint a közös szülői felügyeletről való döntés esetén a bíróság a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel elrendelheti, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak.
Az, hogy a váltott gondoskodást a bíróság az egyik fél kérelmére elrendelheti, mind társadalmi, mind jogászi körökben kérdéseket generált, s valóban olyan témáról van szó, amely felvetések tömkelegét vonja maga után. Az alábbi tanulmányok jól rávilágítanak arra, hogy több felfogás él egymás mellett azzal kapcsolatban, hogy a váltott gondoskodást a szülői felügyelet gyakorlásának egyik módozataként mennyire kell szűken, illetve tágan értelmezni: van, ahol a váltás a szülőknél egyenlő arányban eltöltött időt jelenti, de ennél gyakoribb, hogy már akkor megvalósul a jogi értelemben vett váltott gondoskodás, ha a gyermek legalább az idő 35 százalékát tölti mindkét szülőjével. Ennél is nagyobb súlya van annak a kérdésnek, hogy mennyiben szolgálhatja ez a gyermek érdekét, illetve milyen feltételek mellett támogatható vagy támogatandó.
Az alábbi tanulmányok alapján megállapítható, hogy számtalan vélekedés él egymás mellett, ugyanakkor az is, hogy nem annyira könnyű az elérhető kutatások alapján egyértelmű következtetéseket levonni, pontosabban azt sem egyszerű megállapítani, hogy éppen melyik tanulmányt vagy kutatást lehet mértékadónak tekinteni. Az azonban talán biztos, hogy a témával való foglalatoskodás, az elfogulatlan álláspontok feltárása, a viták lefolytatása hozzájárulhat ahhoz, hogy jobban kezelhessük a szülői felügyelettel és így a váltott gondoskodással kapcsolatban felmerülő kérdéseket. Az alábbi tanulmányok szerzői az empirikus kutatások értékelésében a jogászoknál rendszerint lényegesen járatosabb szociológusi-pszichológusi körből kerülnek ki.
Steinbach a váltott gondoskodás kérdésében rendelkezésre álló szakirodalmat tekinti át szociológiai nézőpontból, arra keresve választ, hogy milyen kutatások alapján milyen eredmények állnak rendelkezésre azok számára, akik ebben a témában keresnek eligazodást.[1] A gyermekről történő váltott gondoskodás kapcsán a szerző megjegyzi, hogy egyelőre nem alakult ki annak egyértelmű
- 39/40 -
definíciója, hogy mit kell váltott gondoskodás alatt érteni, hiszen elméleti szakemberek és a gyakorlatban praktizálók egyaránt vitatják azt, hogy mennyi időt kell ahhoz mindkét szülőnek felváltva a gyermekkel töltenie, hogy a "váltott gondoskodás" megvalósulásáról lehessen beszélni. Ilyen módon akként összegzi azt, ami valamennyi erről alkotott felfogásban közös, hogy a gyermek felváltva lakik a szüleinél, és így mindkettőjükkel mérhető, összességében jelentős időt tölt. A legtöbb kutatás és erről szóló tanulmány akkor nevezi a gyermekről való gondoskodást váltottnak, ha a gyermek mindkét szülőnél az idő legalább 30-50 százalékát tölti, azaz amennyiben a gyermek az egyik szülőnél nem tölti az idő legalább 30 százalékát, nem beszélünk váltott gondoskodásról. Az Amerikai Egyesült Államok Wisconsin államában ugyanakkor már azáltal megvalósul a váltott gondoskodás, ha a gyermek az idő legalább 25 százalékát tölti az egyik szülőnél, ezzel együtt azonban csak akkor beszélnek ún. egyenlő mértékű váltott gondoskodásról, ha a gyermek mindkét szülőnél az idő pontosan felét tölti, ekkor ugyanis a gyermek két otthonát teljesen egyenlőnek kell tekinteni, és a két szülő között sem tehető különbség aszerint, hogy melyiküknél lakik többet a gyermek. Ott minden olyan esetben, amikor a gyermek az idő felénél kevesebbet tölt az egyik szülővel, elsődleges és másodlagos gondozó szülőt különböztetnek meg.
Nemcsak annak van ugyanakkor jelentősége, hogy hogyan osztja meg a gyermek az idejét a szülők között, hanem annak is, hogy miként alakul a szülők közötti váltások száma. Vannak gyermekek, akik hetente, vannak, akik kéthetente és vannak, akik havonta váltanak lakóhelyet a két szülő otthona között, ez utóbbi pedig azzal is összefüggésben áll, hogy az egyes országokban miként vélekednek a gyermek jóllétéről, milyen mértékű váltást, illetve az egyik, illetve másik szülőnél való tartózkodást tartanak szükségesnek. Egy 2009-ben közzétett kutatás során húsz brit és tizenöt francia apát kérdeztek meg, akiknek legalább egy kiskorú gyermekét az anyával váltott gondoskodásban nevelték, hogy milyen időtartamú váltást tartanak megfelelőnek: a brit apák a francia apáknál rövidebb időtartamok szerinti váltásokra voksoltak.
A szerző 2005 és 2014 közötti kutatási eredményekre hivatkozva vonja le azt a következtetést, hogy az apáknak a gyermek mindennapi életében való részvétele lényegesen megnövekedett, mint ahogyan azon anyáknak a száma is, akik megosztják az apákkal a szülői felügyelet gyakorlását, s mindez maga után vonta a szülői felügyeletre vonatkozó jogszabályi változások szorgalmazását. Ez együtt járt azoknak az apai mozgalmaknak a megerősödésével, amelyek a szülők házasságának vagy életközösségének megszűnése utáni időre a szülői feladatok anyák és apák közötti minél egyenlőbb megosztását tűzték ki célként. Szintén kutatási adatokra hivatkozva (melyek 2007 és 2018 között születtek Ausztráliában, Wisconsinban, Belgiumban, Katalóniában, Olaszországban, Svédországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban) rögzíti, hogy számos nyugati országban - akár országos, akár tartományi szinten - annak alapulvételével módosították a szülői felügyeletet érintő jogszabályokat, hogy jobban tekintetbe lehessen venni mindkét szülőnek a gyermek gondozásában való fokozottabb részvételét. Még ha ez nem is jelentette feltétlenül az 50-50 százalékos "megosztást", önmagában már az igen jelentős mértékben módosította a gondolkodást, hogy elmozdultak a megszokott rendezési szabálytól, mely szerint a különélő szülők egyike a szülők különélése esetén az a gondozó, akivel a gyermek kizárólagosan él együtt. Ebben az értelemben nem feltétlenül az azonos időtartamok alapján történő váltásról van szó, hanem arról, hogy a gyermek mindkét szülővel rendszeresen jelentősebb időt tölthessen. Egyik fenti országban sem született ugyanakkor olyan szabályozás, amely ezt a fizikai értelemben is közös szülői felügyeletet kötelezővé tette volna, hanem a bíróságnak nyílt lehetősége arra, hogy a szülők egyikének vagy mindkét szülőnek az erre irányuló kérelme esetén komolyan fontolóra vegye azt, hogy a szülők - legalábbis valamilyen mértékben - váltva gondoskodjanak a gyermekről.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
