A TRANSIUS Kutatóközpont idén júniusban második alkalommal rendezte meg a Genfi Egyetem Fordítói és Tolmácsolási Karának épületében háromévente esedékes nemzetközi konferenciáját, amely kizárólag a jogi szakfordítás és jogi terminológia, és ezen belül különösen az intézményi fordítás területével foglalkozik. A konferencián kb. 200 fő vett részt. A rendezvény elsősorban a gyakorlati szakemberek és az oktatói-kutatói világ találkozásának színhelye, célja az aktív tapasztalatcsere, a nemzetközi együttműködés és a jogi fordítások minőségének javítása. Az igen tartalmas rendezvény június 27-től 29-ig tartó, három intenzív, számos plenáris és szekcióelőadással, kerekasztal-beszélgetéssel és poszterelőadással telített napot foglalt magában.
A konferencia plenáris előadói között és tudományos bizottságában az ENSZ és az EU fordítószolgálatai és neves jogi fordítói, valamint terminológiai műhelyek is szerepeltek. Az előadások szelekciója szigorú szakmai szempontok figyelembevételével zajlott le. Az előadások elsősorban angol, továbbá francia, német, spanyol és olasz nyelven hangzottak el. A konferencia fő témakörei közé tartoztak például: módszerek és kompetencia a jogi szakfordításban, beleértve az összehasonlító módszert; a jogi és intézményi fordítás terminológia kérdései; a szövegkorpuszok és számítógépes eszközök használata a jogi és intézményi szakfordítás gyakorlatában, a képzés és kutatás területén; az intézményi fordítási útmutatók és többnyelvű szövegelőkészítés; a minőség-ellenőrzés és -biztosítás és praktikák az intézményi menedzsment területéről; a bírósági fordítás és tolmácsolás, a jogi és intézményi fordítóképzés.
Nagy érdeklődésre tartott számot az első plenáris előadás, amelyet Anne Lafeber tartott (ENSZ, New York, Fordítószolgálat, Angol nyelvi osztály vezetője). Az előadó bemutatta, hogyan változtatta meg a technológia az utolsó tíz évben a fordítási munkafolyamatot. Kérdőíves kutatásában arra kereste a választ, hogy milyen mértékben változtak meg azok az elvárások, amelyeket az intézmények a fordítókkal szemben támasztanak és ez alapján próbált egy fordítói profilt felvázolni. A kutatás eredménye alapján a technológia fejlődése nyomán már nem elsősorban és kizárólag a nyelvi tudás áll a középpontban, amely alapvető elvárás, hanem a meglévő fordítási előzmények hatékony hasznosítása. Megemlítette ugyanakkor a géppel támogatott fordítás területén megfigyelhető hiányosságokat is, amelyeket a szoftverek nem képesek ellátni: a komplex témák megértése és a homályos részek kidolgozása, az újonnan megjelenő területek azonnali feldolgozása, a szövegkontextus felismerése, a finomságok felismerése és az üzenetnek a célnyelvi olvasóhoz való igazítása. Az előadó következtetése alapján a jövő mindenképpen a technológia alkalmazásáé, azaz az utószerkesztésé, de a fordító marad a központi szereplő.
Nagyobb érdeklődésre tartott még számot például Łucja Biel előadása a Varsói Egyetemről, aki a jogi terminusok formai jellemzőit vizsgálta (An Anatomy of Legal Terms in Monolingual and Multilingual Settings: a Comparative Corpus Study of English Terminology), vagy például a német bírósági tolmácsok körében a gyakorlati terminológiai munkáról végzett felmérés, amelyben a Bécsi Egyetem (Vesna Lusicky, Tanja Wissik) és a dél-tiroli EURAC Research Kutatóközpont (Elena Chiocchetti) munkatársai vettek részt ("Ist ja klar, dass der Ausdruck in Klammern die Abkürzung ist": Gerichtsdolmetscherinnen und Dolmetscher und Terminologiearbeit).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
