A végelszámoló köteles a hitelezőiigény-bejelentési határidő elteltét követően, 15 (tizenöt) napon belül a követelésekről jegyzéket készíteni. A követelésekről készített jegyzékben külön kell kimutatni az elismert és a vitatott hitelezői igényeket, amely dokumentumot a végelszámoló további 15 (tizenöt) napon belül köteles benyújtani a cégbírósághoz, kérve annak a nyilvános cégiratok közé történő elhelyezését[1]. A vitatott hitelezői igények hitelezőit a végelszámoló a követelésük ilyen minősítéséről ugyanezen időtartam alatt köteles értesíteni.
A cég tagja, hitelezője, illetve az, aki a jogi érdekét valószínűsíti, törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet, ha azt észleli, hogy a végelszámoló a követelések jegyzékét a cégiratokhoz nem csatolta be. Ebben az esetben a bíróság a végelszámolót határidő tűzésével és pénzbírság terhe mellett felhívja a mulasztás pótlására vagy ennek eredménytelensége esetén 100 ezer forinttól 900 ezer forintig terjedő, ismételten is kiróható pénzbírsággal sújtja.[2] A hitelező, akinek bejelentett követelését a végelszámoló vitatja, az erről szóló értesítés kézhezvételét követően, a jogszabályban rögzített objektív 30 (harminc-) napos határidőn belül igényét perben érvényesítheti, ennek megindítását a végelszámolónál igazolni szükséges. A végelszámoló a vitatott igények fedezetére köteles lekötött tartalékot képezni.[3]
A zárómérleg elfogadását és vagyonfelosztási határozat meghozatalát követően a hitelező követelését már csak a tagokkal szemben, mégpedig a megszűnt cég volt tagjainak helytállási szabályai szerint érvényesítheti.
A végelszámolónak a hitelezői igények szerint korrigált végelszámolási mérleget legfeljebb a nyitó mérleg elkészítését követő 75 (hetvenöt) napon belül kell elkészítenie, és azt a legfőbb szerv elé terjesztenie. A korrigált végelszámolási nyitó mérleg a végelszámoló döntésének megfelelő értéken tartalmazza a végelszámolásra átvett
- 2/3 -
gazdálkodó eszközeit és kötelezettségeit, a végelszámolás kezdő időpontjában meglévő vagyonát.[4]
Miután részleteztem a cégtörvényben valamint a számviteli törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt előírásokat, amelyek a gazdasági társaság és a Pénztárak esetében is azonos kötelezettségeket rónak a végelszámolóra, nézzük meg, melyek azok a külön feladatok, amelyeket a végelszámolónak a Felügyelet felé kell teljesítenie.
A végelszámolást elhatározó első közgyűlési döntést követően a Pénztárt képviselő végelszámoló az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és b) pontjában foglaltak, az MNB előtti egyes hatósági ügyekben az elektronikus kapcsolattartás szabályairól szóló 36/2017. (XII. 27.) MNB rendelet (Rendelet) 3. § (1) bekezdésében előírtak alapján és az Mnbtv. 58. § (2) bekezdése alapján az elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerében (ERA rendszer) elérhető, az ott rendszeresített elektronikus űrlapon, az abban meghatározott módon és tartalommal, a jogszabályban előírt melléklet, illetve az MNB által előírt egyéb dokumentumok egyidejű feltöltésével kell benyújtania a végelszámolással kapcsolatos valamennyi iratot. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tevékenysége lezárásának engedélyezése iránti kérelem benyújtásához szükséges az ERA rendszerben megtalálható "Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tevékenysége lezárásának engedélyezése iránti kérelem" elnevezésű ONYE_1026 számú elektronikus űrlap benyújtása is
Az MNB minden Pénztártól elvárja, hogy a jogutód nélküli megszűnést elhatározó első közgyűlés megtartását követő 30 (harminc) napon belül az alábbi dokumentumokat hiánytalanul nyújtsák be:
• a pénztár megszüntetésére irányuló szándék bejelentése [Öpt. 45/A. § (3) bekezdés] (ONYB_1017 számú elektronikus űrlapon),
• közgyűlés jegyzőkönyve és jelenléti ív [Öpt. 23. § (2) bekezdés];
• a végelszámoló vonatkozásában a vezető tisztségviselők számára meghatározott mellékletek [Öpt. 20/A. § (2) bekezdés, Ctv. 99. § (1)-(2) bekezdés], azzal, hogy a végelszámolónak nem kell felsőfokú végzettséggel rendelkeznie.
Az előző fejezetekben már kitértem arra, hogy az MNB a Pénztárak végelszámolása során a jogszabály által elvártak maradéktalan teljesülését folyamatosan vizsgálja és e tekintetben még a bíróságokkal szemben is elsődleges az ellenőrző szerepük. A Felügyelet a Pénztárak jogutód nélküli megszűnését a korábban írtak szerint legalább három közgyűlés megtartása mellett fogadja el joghatályosnak. A második közgyűlés megtartása előtt az MNB által előírt, a végelszámoló által kötelezően ellátandó feladatokat a szakdolgozat "A végelszámolás elhatározásának speciális, a Pénztárakra vonatkozó szabályai" c. fejezetében részleteztem. Míg az egyéb; a végelszámolás általános teendőit jelen fejezet bontotta ki, így most a Pénztárak számára a második közgyűlés megtartását követően szintén 30 (harminc) napon belül az MNB által elvárt dokumentumok listáját sorolom fel:
• közgyűlés jegyzőkönyve és a vonatkozó jelenléti ívek [Öpt. 23. § (2) bekezdés];
• a tevékenységet lezáró beszámoló [Vszmr. 3. §, Ctv. 98. § (3) bekezdés a) pont];
• a végelszámolási nyitó mérleg (Vszmr. 4. §);
• a végelszámoló nyilatkozata arról, hogy a pénztártagokat a pénztár jogutód nélküli megszűnéséről tájékoztatta [Öpt. 45/A. § (7) bekezdés];
• a végelszámoló nyilatkozata arról, hogy a Ctv. 102. § (3) bekezdése szerinti értesítéseket megküldte.[5]
Mindezen speciális, a Pénztárakra háruló teendők áttekintését követően a szakdolgozat soron következő fejezetében a végelszámolás lefolytatása, a vagyongazdálkodás kérdéseinek elemzésére térek ki.
"A végelszámolás lefolytatásának levezénylése a végelszámoló feladata, aki a cég legfőbb szerve, illetve a tagok, valamint a cégbíróság kontrollja mellett látja el a jogszabályok és az észszerűség alapján feladatait."[6] Az idézet jól összefoglalja, hogy a gazdasági társaság esetében pontosan milyen ellenőrzés és szabályozás mellett köteles a végelszámoló a feladatait végezni. A Pénztrák tekintetében a fenti idézetet kizárólag az MNB sajátos, rigorózus felügyeleti szerepével lehet kiegészíteni.
Lényeges azonban, hogy a végelszámolói tevékenységnek az egzakt tartalmát minden esetben a cég vagy akár a Pénztár nagysága, vagyona és még számos egyéb körülmény határozza meg, így a Ctv. valamint az Öpt. ennek csak a kereteit rajzolhatja meg. A szabályokból különösen a végelszámoló alábbi, legfontosabb feladataira hívom fel a figyelmet.
A végelszámoló a végelszámolás során köteles a cég, illetve a Pénztár vagyoni helyzetét felmérni, követeléseit behajtani, tartozásait kiegyenlíteni és jogait érvényesíteni és kötelezettségeit teljesíteni. A végelszámoló a gazdasági társaság vagyoni eszközeit szükség esetén értékesíti. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között pénzben vagy természetben felosztja és a cég működését megszünteti.[7] A Pénztárak esetében az ágazati törvény rendkívül hasonló szabályozást ír elő, azonban értelemszerűen kiemelt figyelmet fordít a pénztártagok által az egyéni számlájukon felhalmozott összegek kiadására. Az Öpt. idevágó rendelkezése szerint a pénztár jogutód nélküli megszűné-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
