Cikkünkben a munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási és adóigazgatási kötelezettségeket tárgyaljuk. Ennek keretében bemutatásra kerülnek a munkaviszony létrejöttéhez, fennállásához és megszűnéséhez kapcsolódó foglalkoztatói kötelezettségek. Továbbá kitérünk az említett kötelezettségek teljesítésének elmaradásához vagy nem szabályszerű teljesítéséhez kapcsolódó szankciókra.
1. A foglalkoztató társadalombiztosítási teendői a munkaviszony létesítésével összefüggésben
1.1. A biztosított bejelentése az adóhatóság felé
1.2. A foglalkoztató nyilvántartási kötelezettsége
1.3. A TB-kiskönyv
1.4. Adóelőleg-nyilatkozat
2. A munkaviszony fennállása során a foglalkoztatót terhelő kötelezettségek
2.1. Társadalombiztosítási kötelezettségek
2.1.1. A fizetendő járulék meghatározása
2.1.2. A havi adó- és járulékbevallás
2.2. Jövedelemigazolás
2.3. Igazolás a biztosítási jogviszonyról és a levont járulékról
3. A munkaviszony megszűnésével összefüggő foglalkoztatói kötelezettségek
3.1. Társadalombiztosítási kötelezettségek
3.1.1. A biztosítás megszűnése és annak következményei
3.1.2. A biztosítási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó adminisztráció
3.1.3. A járulékfizetés a munkaviszony megszűnését követően
3.2. A munkaviszony megszűnése esetén kiadandó igazolások köre
3.2.1. Az álláskeresési igazolólap
3.2.2. Igazoláskiadási kötelezettség
3.2.3. TB-kiskönyv
3.3. Megőrzési kötelezettség
4. A késedelem és a mulasztás szankciói
A biztosítás a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-ában rögzített taxatív listában szereplő jogviszonyok esetében áll fenn. Eszerint a munkaviszony (és a közszféra foglalkoztatási jogviszonyai) biztosítási kötelezettséggel járnak, függetlenül attól, hogy a foglalkoztatás teljes vagy részmunkaidőben valósul meg.[1] Így például abban az esetben is (teljes körű) biztosítotti státusz keletkezik, ha a munkaszerződésben a felek napi két óra időtartamot kitevő részmunkaidőben állapodnak meg.[2]
A társadalombiztosítási rendszer egyik alapelvi szintű előírása, hogy a biztosítás a törvény erejénél fogva az alapul fekvő jogviszony létrejöttével egyidejűleg keletkezik. Így a munkaviszony létrejöttével a biztosítás is fennáll. E konstitutív hatályú aktus mellet ugyanakkor a foglalkoztatót - többek között - bejelentési kötelezettség terheli.[3] E ponton fontos tisztázni, hogy a biztosítási jogviszonyt nem a foglalkoztató bejelentése hozza tehát létre, hanem az a törvény erejénél fogva fennáll. Annak érdekében ugyanakkor, hogy az érintett társadalombiztosítási szervek tudomással bírjanak a biztosítási jogviszonyról, a foglalkoztatót bejelentési kötelezettség terheli ezzel kapcsolatban az állami adó- és vámhatóság (a továbbiakban: állami adóhatóság) felé.
A biztosítás a munkaviszony kezdetétől áll fenn.[4] A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 48. §-a értelmében a munkaviszony kezdetének napja - eltérő megállapodás hiányában - a munkaszerződés megkötését követő nap. Ebből kifolyólag a biztosítás is azon a napon jön létre, amit a munkaszerződésben a munkaviszony kezdeteként meghatároztak, ennek hiányában pedig a munkaszerződés megkötését követő napon. (Megjegyzést érdemel, hogy
- 71/72 -
egyszerűsített foglakoztatás esetében nem jön létre biztosítási jogviszony.[5])
Elsőként a fogalmi tisztázásokat szükséges megtenni. A munkavállaló tehát biztosított, és a továbbiakban így kerül említésre. A munkáltató a Tbj. rendszerében foglalkoztatónak minősül.[6] Speciális rendelkezések irányadóak az Mt. egyes atipikus foglalkoztatási formái kapcsán. Így például munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadó minősül foglalkoztatónak. Abban az esetben ugyanakkor, ha munkaerő-kölcsönzés keretében történik a munkavállaló magyarországi foglakoztatása és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, úgy a foglalkoztatással összefüggésben a bejelentés és nyilvántartás, valamint a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége a belföldön bejegyzett kölcsönvevőt terheli.[7] Több munkáltatóval létesített munkaviszony[8] esetén a munkáltatók által közösen kijelölt munkáltató, kijelölés hiányában bármely munkáltató foglalkoztatónak minősül.[9]
A foglalkoztató a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét a 'T1041-es számú "Bejelentő és változásbejelentő lap a munkáltató vagy a kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól" elnevezésű adatlapon teszi meg az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.) foglaltaknak megfelelően.[10] Az Art. 1. számú melléklet 3. pontja rendelkezik a biztosítotti bejelentés adattartamáról, és annak határidejéről. A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni.[11] Az adatlap kitöltése során munkaviszony esetében a biztosítási jogviszonykódok jegyzékéből a 1101-es számút szükséges kiválasztani. Több munkáltató által létesített munkaviszony esetében más kódszámot szükséges feltüntetni: 1112.
Továbbá fontos jelezni, hogy a biztosítási jogviszony bejelentésére vonatkozó kötelezettség azt a külföldi foglalkoztatót is terheli, aki Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, illetve Magyarország területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a vonatkozó nemzetközi szabályok alapján a Tbj. hatálya alá tartozik.[12] A külföldi foglalkoztató a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettségét pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő[13] útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, úgy köteles a biztosítás kezdetét megelőzően az állami adóhatóságnál bejelentkezni, és kérelmezni, hogy foglalkoztatói minőségében vegyék nyilvántartásba.[14] Képviselő hiányában, illetve a bejelentkezés elmulasztása esetén a foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).[15] Tehát az említett rendelkezések szerint kell eljárni abban az esetben, ha egy kizárólag Németországban letelepedett munkáltató munkaszerződést köt egy magyar állampolgárral, aki a munkaszerződése szerint Magyarországon végez munkát és Magyarországon minősül biztosítottnak.[16]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
