Dr. Fülöp Ágnes, Dr. Irk Ferenc, Dr. Major Róbert: Kodifikációs javaslatok a Btk. XIII. fejezetéhez (BJK, 2004/2., 3-16. o.)[1]

I. RÉSZ

Általános magyarázat

Javaslatunk megtételénél általánosan elfogadott nézeteink:

1. Fontosnak és nélkülözhetetlennek tartjuk, hogy a "közlekedési bűncselekmények" köre a Btk. elkülönült szerkezeti egysége legyen.

A közlekedési büntető anyagi jog jelenleg is önálló fejezet a Btk. rendszerében. Az önálló fejezeti megjelenést önmagában a közlekedés biztonságát védő törvényi tényállások száma is magyarázza.

A közlekedési bűncselekmények önálló, az általánostól elkülönülő értelmező rendelkezéseket igényelnek. E jogterület gyakorlatában, az általános büntetőjogi fogalmakkal és elvekkel ugyan tartalmi összhangban, de attól elkülönülő terminológiákat is használ. A fogalmak első jogszabályi megjelenésekor, az egységes alkalmazás érdekében, indokolt ezek jogszabályszövegbe foglalt értelmezése is. Ahogy ez az eddigi szabályozásban is megtörtént, továbbra is az értelmező rendelkezések között kell elhelyezni a közlekedési bűncselekmények körében érvényesülő, több cselekményt érintő, vagy kizárólagosan meghatározást tartalmazó közlekedés specifikus értelmezéseket és rendelkezéseket.

A szerkezetileg elkülönült szabályozást indokolja a közlekedési büntetőjog önálló, szakági jellege. E jogterülethez szorosan kapcsolódnak a büntetőjog területén kívül eső, igazgatási jellegű szabályok. A közlekedési bűncselekmények egy része keretdiszpozíció formájában nyer megfogalmazást. A keretdiszpozíciót kitöltő egyes szabályok értelmezése elkülönülő, speciális ismereteket igénylő jogalkalmazói tevékenység. A közúti közlekedés szabályainak értelmezése napjainkra szinte önálló jogi területté vált. Itt több éves jogalkalmazói és szakértői együttműködés eredményeként, egyes közlekedési szabályok az életbeni realitásuknak megfelelően, dinamikai, élettani alapokon nyertek jogi értelmezést. A közlekedési büntetőjog önálló szakági jellegét igazolja a Be. 17. § (5) bekezdésének rendelkezése, amely a Btk. - 188. § (1) bekezdésben és 189. § (1) bekezdésben meghatározott cselekmények kivételével - a XIII. Fejezetben meghatározott cselekményeket, valamint a közlekedés körében elkövetett, de nem e fejezetben szabályozott bűncselekményeket a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság (a főváros területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság) illetékességi körébe utalja.

A közlekedési bűncselekmények büntetőjogi értékelése kapcsán egy sajátos, egyre kidolgozottabbá váló felelősség-elmélet és felelősség-elemzési szisztéma is a gyakorlat részévé vált. A jogalkalmazók jelentős része a büntetőjogi felelősség megállapításánál vizsgálja az elkövetési magatartás és az eredmény közötti, büntetőjogilag releváns okozati összefüggés megállapíthatóságát. A jogalkalmazás ezzel, e bűncselekménykörben megszüntette az "eredmény-felelősségi" szemlélet érvényesülését.

A közlekedési bűncselekmények jogi szabályozása fejlődéstörténetében, fogalomrendszerében, jogtechnikájában a büntetőjog markánsan körülhatárolható része, ezért indokolt a büntető törvény rendszerében az elkülönült megjelenése.

Javaslatainkat ilyen rendszerben - a jogszabályhelyek jelenleg hatályos megjelölésével - fogalmaztuk meg.

2. Indokoltnak tartjuk, hogy újonnan nevesített, illetve minősített büntetőjogi üldözést nyerjenek azok az elkövetési magatartások, amelyek ilyen szintű társadalomra veszélyességét a kriminológiai ismeretek és jogalkalmazói tapasztalatok egyértelműen bizonyítják.

A mindenkori büntetőjogi szabályozás alapvető rendeltetése, hogy az általa meghatározott társadalmi veszélyességet elérő cselekményeket üldözze. Ezen belül is valamely cselekmény kiemelkedő társadalomra veszélyessége esetén, azt minősített módon, szigorúbb jogkövetkezmény meghatározásával rendelje büntetni. A közlekedéssel, mint jelenséggel szükségszerűen együtt járó, mások életét vagy testi épségét is fenyegető rizikó mértéke részben a közlekedés szabályainak betartásával csökkenthető.

Meggyőződésünk szerint az eddigieknél szigorúbb, minősített üldözést igénylő veszélyességi szintet megalapozza az egyes közlekedési szabályok tömeges megszegése, vagy azon szabályok megszegése, melyek a tapasztalatok szerint nagy számban vezetnek súlyos, tragikus kimenetelű balesetekhez. A munkacsoport szükségesnek tartotta azoknak a közúti szabályszegéseknek a kiemelését és minősített büntetését, amelyek előfordulási arányuk, nagyobb számban kiemelkedően súlyos kimenetelük és jellemzően tudatos elkövetési körülményeik miatt fokozott társadalomra veszélyességet képviselnek. Ez az elképzelés jelenik meg a "közlekedés biztonságára különösen veszélyes" szabályszegésekkel elkövetett közúti balesetek további minősített esetként való megfogalmazásában [187. § (3) bek.].

Azonos szempontok miatt tettünk javaslatot arra, hogy az eddigi szabálysértési következményt, büntetőjogi üldözés váltsa fel, és javasoljuk egy új bűncselekmény, a tiltott vezetés kodifikálását, valamint tartalmi elemeinek megjelenítését a járművezetés tiltott átengedésének a tényállása keretében (189. §, 189/A. §)

3. A munkacsoport indokoltnak tartja a közlekedési bűncselekmények - kisebb tartalmi módosítást is magában foglaló - új struktúrájú szabályozását. Véleményünk szerint a jelenleg hatályos büntető törvény, a közlekedési bűncselekmények szabályozása során helyesen jelöli ki a védett jogi tárgyakat, az azokat sértő vagy veszélyeztető elkövetési magatartásokat, és helyesen határozza meg a biológiai típusú sértő eredmények rendszerét. A jogi védelem valamennyi közlekedési ágazatban - vasúti, légi, vízi, közúti - körében érvényesül. A hatályos szabályozási koncepció szerint az egyes ágazatokban a veszélyeztető eredményű cselekmények elkülönülten nyertek szabályozást, egyrészről a veszélyesebbnek tekintett vasúti, légi, vízi ágazat, másrészről a közúti ágazat körében. A jelenleg hatályos szabályozás az eredmény megvalósulásához szükséges veszély intenzitásában is különbséget tesz, valamint az egyes ágazatok viszonyában eltérően szabályozza a gondatlan vagy túlnyomórészt gondatlan jellegű elkövetési módokat.

A közúton megvalósult bűncselekmények száma, sokszorosa az egyéb ágazatokban elkövetett cselekményekének. A közúti ágazat ítélkezési gyakorlata kiforrott, a jelenlegi közúti eseményekre vonatkoztatott tényállások helyesen határozzák meg a veszélyes jelenségek körét, az érintett cselekmények bűnösségi konstrukciója is pontosabban igazodik az életbeli realitásokhoz.

Ezért tartjuk indokoltnak egy olyan módosító javaslat előterjesztését, amelyben a szándékos veszélyeztetési cselekményeknél a négy ágazat szabályozása egységesen, egy törvényi tényállás keretében történik. Javaslatunkban az egységes szabályozás - a 185. § alatt jelölten - a "közlekedési veszélyeztetés" elnevezést viseli. A gondatlan jellegű "baleseti" eseményeket pedig, mind a négy ágazatban - megőrizve az egyes ágazatokhoz fűződő különböző társadalomra veszélyességi megítélést - azonos bűnösségi konstrukcióval, közel azonos tényállással, de eltérő büntetési tételekkel, két egymást követő tényállásban javasoljuk szabályozni (186. §, 187. §).

4. A munkacsoport lehetőséget lát arra, hogy kisebb súlyú - eddig bűncselekményi körben megfogalmazott - magatartások szabálysértésként nyerjenek üldözést. A szabálysértési jog az elmúlt években magas színvonalú szabályozást nyert. A szabálysértési eljárás és a szabálysértési jog egyes intézményei a büntető anyagi és eljárásjogra tekintettel, azokkal összhangban fogalmazódtak meg. Egyes társadalomra veszélyes magatartások körében a szabálysértés - bűncselekmény súly szerinti elkülönülése elfogadott. E kettős megosztás gyakorlata körében - az elbíráló hatóságok elkülönülése miatt - azonban megfigyelhető az, hogy a szabálysértési jogkövetkezmények és a büntetőjogi következmények nem tükrözik a két cselekménytípus súlyához kapcsolódó eltérő mértékű társadalmi és jogalkotói értékelést. A kisebb súlyúnak tekinthető szabálysértések körében gyakori a ténylegesen nagyobb hátrány alkalmazása, mint a súlyosabb, vétségi - bűncselekményi - körben.

Az azonos tényállású, de eltérő súlyú cselekmények egységes jogkövetkezményű elbírálása alapvető jogalkalmazási érdek, amelynek szakmai fórumok számos esetben hangot adtak. Munkacsoportunk egyetértett abban, hogy az elbírálás egységessége jól megvalósítható lenne, ha egyes jelenleg vétségként szabályozott cselekmények, szabálysértésként nyernének elbírálást. Ez csak formálisan mutatkozna e cselekmények enyhébb jogalkotói megítélésének. A szabálysértési tényállások és jogkövetkezmények kisebb, a Büntető Törvénykönyv módosításával egyidejűleg végrehajtott korrekciójával, a jelenlegi gyakorlatnál szigorúbb, a cselekmény veszélyességével következetesen arányban álló szankciórendszer lenne kialakítható.

A javasolt megoldás tehermentesítené az ügyészségeket és a bíróságokat. A tényállások egzakt megfogalmazása miatt az elbíráláshoz ügyészi, bírói szintű jogalkalmazói ismeretekre nem lenne szükség. A szabálysértési jog jogorvoslati rendszere folytán a bírói út végső soron továbbra is nyitva állna. A bűnismétlés miatt szigorúbb elbírálást igénylő esetekben - a javasolt vagylagos elzárás-szankció folytán - az elbírálás bírói jogkörben maradna. A jogkövetkezmények gyorsabb és következetesebb alkalmazásától hatékonyabb visszatartó hatás lenne várható.

E megfontolások alapján a "járművezetés ittas vagy bódult állapotban", valamint a "járművezetés tiltott átengedése" körében elsődlegesen olyan javaslatot terjesztünk elő, ahol a sérüléssel nem járó (immateriálisnak tekinthető) alakzatok szabálysértésként nyernének üldözést. Vétségi alakzatot a kisebb súlyú sérülést okozó cselekmények, míg bűntetti alakzatot a nagyobb súlyú sértő eredményt okozó cselekmények képeznének. (188. § A. és 188. § B. variáció, valamint 189. § A. variáció)

Ugyanakkor felismerve azt is, hogy az eddig vétségnek (bűncselekménynek) minősülő elkövetések szabálysértéssé minősítése könnyen keltheti a dekriminalizáció, vagy a jelenség enyhébb üldözöttségének a látszatát, ezért elsődleges indítványaink mellett, az érintett esetekben olyan javaslatot is teszünk, amely - tartalmazza ugyan a diszpozíció megszövegezésének egyébként szükségesnek ítélt változatait - a szabályozás korábbi formájában bűncselekménynek értékeli e magatartásokat. (188. § C. és 189. § B. variáció)

5. A munkacsoport álláspontja szerint a módosított szabályozásban meg kell jelennie azoknak a jogalkalmazói jogértelmezéseknek, amelyek a hatályos jogi szöveg szó szerinti megfogalmazásán túlmutatva, alkotó jellegű jogértelmező tevékenységgel kapcsolódtak egyes tényállásokhoz. Ilyen "alkotó jellegű jogértelmező tevékenységnek" tekintettük a bíróságokra kötelező érvényű Legfelsőbb Bírósági Jogegységi Határozatokat, valamint azokat az eseti iránymutatásokat, amelyek napjainkra a jogalkalmazás általánosan elfogadott tételeivé váltak. A munkacsoport figyelemmel volt arra, hogy ebben a módosítási körben azok a döntések jelenjenek meg, amelyek tényleges tartalmi továbblépést jelentenek a hatályos normaszöveghez képest. Ugyanakkor nem tartjuk szükségesnek olyan kérdésekben a módosítást, ahol bár a normaszöveg bizonyos pontosítását a gyakorlat elvégezte, azonban az, részben elfogadottsága, részben az eredeti szövegnek való megfeleltethetőségére tekintettel nem jelentene érdemi módosítást.

A 2/1999. Jogegységi Határozat rendelkezésének szellemisége jelenik meg a "cserbenhagyás" új - a segítségnyújtás elmulasztását is magában foglaló - tényállásában [190. § (4) bek.]. Ugyancsak a "cserbenhagyás"-nál az alapeseti tényállásban, egy a gyakorlatban egységesen alkalmazott eseti döntés rendelkezését jelenítettük meg [190. § (1) bek.].

6. Nézetünk szerint korrigálni kell a hatályos normaszöveg megfogalmazásában rejlő hiányosságokat és anomáliákat. Ebben a körben módosítást egyrészt azok a rendelkezések igényelnek, ahol a norma szövegének jelenlegi megfogalmazása nem írja le kellő pontossággal a szabályozni kívánt viszonyokat, és azokat az értelmezési módszerekkel kellett a jogalkalmazásnak kitöltenie. Ennek jegyében módosító javaslatot tettünk a könnyű testi sértést okozó eredmény alapeseti tényállásban való leírására azokban az esetekben, amikor annak nevesítése bár hiányzott, azonban a jogértelmezés szerint abba egyértelműen beletartozott [184. § (1) bek., 185. § (1) bek., 188. § (1) bek., 189. § (1) bek.]. Ugyancsak ahol azt az eddigi értelmezés indokolta, az alapeseti tényállásokban megjelenítettük biológiai sértő eredmény okozásának gondatlan voltát is. [184. § (1) bek., 185. § (1) bek., 186. § (1) bek., 188. § (1) bek., 189 §].

Elengedhetetlen a módosítás másrészt ott, ahol - az alapvetően helyes jogalkotói alapkoncepció mellett - a diszpozíció olyan formában került megfogalmazásra, amely egyes tényállási elemek bizonyítása során, folyamatos bizonyításelméleti anomáliába sodorta a jogalkalmazókat. A joggyakorlat az ittas vagy bódult állapotban elkövetett vezetésekre szakértői segítséggel kidolgozott egy élettani megalapozottságú "megállapodást" a jelenlegi szöveg értelmezése körében, amely lehetővé tette a hatályos normaszöveg egységes alkalmazását. E tudományos alapú, elfogadott "egyezségnek" a normaszövegben való megjelenítését munkacsoportunk mindenképpen indokoltnak tartotta.

A fejezet egészének áttekintésével, "pusztán szemrevételezéssel is" észlelhető volt, hogy a sértő eredmények rendszere, valamint a büntetési tételek egységessége helyenként - ma már meg nem határozható indokból és jelenlegi szemléletünk szerint ok nélkül - csorbát szenved. Az e körben javasolt korrekciókat a közlekedési fejezeten belüli jogharmonizáció tette szükségessé. A kettőnél több ember halála minősítő körülményként került megjelölésre a 184. § (2) bek. d) pont, 185. § (2) bek. d) pont, 186. § (2) bek. d) pont, 189. § (2) bek. esetében is.

7. Bizottságunk koncepciója szerint az egyes bűncselekmények büntetési tételét az adott deviáns közlekedési magatartás egyedi társadalmi súlya szerint kell meghatározni. Jelenleg nem tárható fel olyan folyamat, amely szükségessé tenné a közlekedési bűncselekmények egységesen súlyosabb megítélését, így általános súlyosítási koncepciót nem érvényesítünk. Ugyanakkor, az üldözött közlekedési cselekményeknek továbbra is magas száma, a közvetetten védett jogi tárgy (élet, testi épség) kiemelkedő jelentősége miatt egységes enyhítés sem indokolt.

A közlekedési bűncselekmények törvényi tényállásai úgy kerültek megfogalmazásra, hogy azok közvetlenül utalnak a közlekedési normák megszegésére, ezért a közlekedési büntetőjogi szabályozás a közlekedési morál alakításának, bár nem kizárólagos, de egyik hatékony közvetlen eszköze. Ebből következően, mind a törvényi tényállások megfogalmazásánál, mind a büntetési tételek kidolgozásánál a konkrét jelenségekre kell figyelemmel lenni.

Véleményünk szerint a ritkán előforduló, más jogági következményt is maga után vonó cselekmények esetében elegendő a büntetőjog rosszallását kifejező jelenléte. Ennek keretében pénzbüntetés kizárólagos alkalmazhatóságára indítványt tettünk. [185. § (3) bek.] Az ugyancsak ritkábban feltárt, közvetett bűnösségi formát megjelenítő - járművezetés tiltott átengedésénél - elégségesnek és igazságosabbnak láttunk az enyhébb következmények meghatározását (189. §). Az életet több rendbelien sértő cselekményeknél - az élet mind hangsúlyosabb büntetőjogi védelmére tekintettel - ugyanakkor az egységes és a korábbinál súlyosabb üldözése indokolt [184. § (2) bek. d) pont, 185. § (2) bek. d) pont, 186. § (2) bek. d) pont, 189. § (2) bek.]. Ugyancsak indokolt a szigorúbb üldözés az elszaporodott, általában súlyos következményt maga után vonó, jellemzően tudatos módon megvalósított közlekedési szabályszegéssel elkövetett balesetek esetében [187. § (3) bek.]. A cselekmény-specifikus, differenciált szabályozás koncepciója keretében tettünk javaslatot eddig nem alkalmazott büntetési tételkeretek bevezetésére [186. § (2) b) és d) pont, 187. § (3) bek.].

A közlekedési bűncselekmények "eredmény" szerinti büntetési tétele (években), a hatályos szabályozás szerint

* egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés

** nem bűncselekmény

*** nem szerepel minősítő körülményként

A közlekedési bűncselekmények "eredmény" szerinti büntetési tétele (években), a javaslatunk szerint

*P* pénzbüntetés

*V* változatok szerint

*** egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés

*** más bűncselekmény körében értékelt. A gondatlan 185. § ***gal jelzett esetei a 186. § keretében, és aszerint minősülve.

A 189/A. § ***gal jelzett esetei a 186. §, 187. § keretében.

Indokolás az egyes módosító javaslatokhoz

A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény

Javaslat:

184. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával, vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával avagy más, hasonló módon a vasúti, légi, vízi vagy közúti közlekedésben más vagy mások életét, avagy testi épségét veszélyezteti, vagy ezzel gondatlanságból könnyű testi sértést okoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,

c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, az ott tett megkülönböztetéshez képest, két évig, három évig, öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból a jogsérelem bekövetkezett volna, önként megszünteti.

1. E bűncselekmény esetében a XIII. Fejezeten belüli jogharmonizáció érdekében szükségesnek mutatkozik az alapszabályozásban jelölt eredmény - "vasúti, légi, vízi vagy közúti közlekedés biztonságának a veszélyeztetése" - korábbitól eltérő megfogalmazása. A közlekedési fejezetben szabályozott valamennyi bűncselekmény esetében a közlekedés biztonsága, mint különös jogi tárgy mellett elsődleges, közvetlen jogi tárgyként más személy életének vagy testi épségének a védelme szerepel. A fejezet más veszélyeztető eredményű cselekményei esetében is ez került megfogalmazásra. Eltérés csak abban mutatkozott, hogy a veszélyeztető eredmény konkrét (közvetlen) vagy absztrakt (távoli) életet vagy testi épséget fenyegető veszély formájában nyert-e szabályozást.

A Kommentár értelmezése szerint a Btk. 184. §-ban írt, eltérő megfogalmazású veszélyfogalom a közvetlen illetve távoli veszélytől különböző, harmadik veszélyfogalmat jelöl, amelynek a másik két veszélyfogalomtól való különbözősége a veszélyeztetés mértékében jelentkezik. A Kommentár értelmezése szerint a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény veszély-fogalma intenzitásában - a sértő eredmény bekövetkezésének valószínűségében - a közvetlen és távoli veszély között helyezkedik el. Meg kell jegyezni, hogy a "közlekedés biztonságának a veszélyeztetése" megjelölés véleményünk szerint a másik két veszélyfogalomhoz viszonyítottan szélesebb védelmi kört is jelent, hiszen magában foglalja azokat a cselekményeket is, amelyek pusztán vagyoni jellegű kár bekövetkezésével fenyegetnek.

Meglátásunk szerint "harmadik" veszélyfogalom alkalmazását sem az életbeni történések, sem jogelméleti megfontolások nem indokolják. A gyakorlat az életet, vagy testi épséget fenyegető absztrakt (távoli) veszély fogalmát alkalmazza a közlekedés biztonsága elleni cselekmények elbírálása során. Emiatt, és ilyen tartalommal tettünk javaslatot e bűncselekmény veszélyeztető eredményének a megfogalmazására.

2. A minősítő körülmények rendszere e bűncselekménynél a súlyos testi sértés okozásával kezdődik, az alapeset az eredeti szöveg szerint csak a veszélyeztető eredményt tartalmazza. Mind a jogértelmezés, mind a joggyakorlat álláspontja egyértelmű a tekintetben, hogy ha a cselekmény könnyű testi sértést okoz, az az alapeseti tényállás keretében nyer értékelést. A teljesség igénye által létrehívott javaslat tartalmazza a könnyű testi sértés, mint alapeseti eredmény jogszabályi megjelenítését, valamint az okozás gondatlan jellegének feltüntetését.

3. A kettőnél több ember halálának egységes, minősítő körülménnyé tételét és a legsúlyosabban minősülő fordulatok közötti elhelyezését valamennyi cselekmény esetén indokoltnak tartjuk. Ennek megfelelően tettünk javaslatot e minősítő eredmény felvételére a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény esetében is. A fejezet más rendelkezései e fordulatot a halálos tömegszerencsétlenség mellett tartalmazzák és azzal azonos súlyúnak értékelik (Btk. 186. § közúti veszélyeztetés, 187. § közúti baleset okozása, 188. § járművezetés ittas vagy bódult állapotban, 189. § járművezetés tiltott átengedése). Mivel a minősítő eredményt a közlekedés valamennyi ágazatát védő 188. § és 189. § szerinti tényállás is tartalmazza, az azonos jogi szabályozás jelen cselekménynél is egyértelműen indokolt.

4. A (4) bekezdés módosítását az (1) bekezdés módosított veszélyeztető eredményfogalma indokolja. A jogsérelem szűken értelmezendő, azon csak az adott bűncselekmény által védett elsődleges jogi tárgy veszélyeztetése, ill. sérelme értendő.

5. Mint ahogy az a későbbiekben látható, módosító javaslatunkat a veszélyeztető eredményű cselekmények fejezeten belüli összevonásának indítványozásával tesszük meg. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény külön nevesített szabályozását az eltérő alanyi körök és eltérő elkövetési magatartások teszik indokolttá.

Az egyes fordulatok megnevezése a következők szerint változna:

184. § (2) d) kettőnél több ember halálát (halálos tömegszerencsétlenséget) okozó közlekedés biztonsága elleni bűntett

184. § (3) 5. tétel kettőnél több ember halálát (halálos tömegszerencsétlenséget) okozó, a közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség

Közlekedési veszélyeztetés

Javaslat:

185. § (1) Aki a vasúti, légi, vízi vagy közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy ezzel gondatlanságból könnyű testi sértést okoz, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,

c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

(3) Aki a vasúti, légi vagy vízi közlekedés szabályainak a megszegésével más vagy mások életét, avagy testi épségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vétséget követ el és pénzbüntetéssel büntetendő.

1. A jelenleg hatályos szabályozás a vasúti, légi, vízi közlekedési ágazatban elkövetett szándékos veszélyeztetést és a közúti ágazatban megvalósított szándékos veszélyeztetést azonos büntetési tétellel fenyegeti. A két bűncselekmény esetében lényegileg azonos az alanyi kör. Mindkét cselekmény elkövetője az lehet, akire az adott ágazat közlekedési szabályai - az általa aktuálisan végzett tevékenység miatt - vonatkoznak. Mindkét cselekmény esetében azonos az elkövetési magatartás meghatározása, amely az adott ágazat közlekedési szabályainak a megszegésével valósul meg. A bizottság véleménye szerint a nagyfokú azonosság lehetővé és indokolttá teszi a két cselekmény együttes és egységes szabályozását.

2. A két tényállás között három vonatkozásban mutatkozik különbség. Vizsgáltuk tehát azt, hogy az egy tényállásban történő szabályozásnak lenne-e érdemi és lényegi kihatása az eddigi szabályozás következményeire.

2/a. Eltérés van egyrészt az alapeseti tényállások eredményében. A vasúti, légi, vízi közlekedés esetében az alapeseti veszély absztrakt (távoli) veszélyként nyer megfogalmazást, míg a közúti veszélyeztetés esetében a konkrét (közvetlen) veszély az alapeseti tényállás része. A vasúti, légi, vízi közlekedés veszélyeztetése esetén a veszély absztrakt meghatározása tette indokolttá az önkéntes veszélymegszüntetéshez fűzött kedvező jogkövetkezményeket.

Meglátásunk szerint a vasúti, légi, vízi közlekedés veszélyeztetése miatt eddig is csak akkor indult eljárás, ha ténylegesen megvalósult más vagy mások életének, testi épségének a konkrét veszélybe kerülése. Ez azért is volt így, mert a jelzett ágazatokba tartozó járműveken a vezetőn kívül általában más személy is tartózkodott, illetve a szabályszegő jármű olyan másik járművel került közlekedési kapcsolatba, melyen ugyancsak más személy illetve személyek tartózkodtak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a szabályszegés veszélyt jelent más vagy mások életére illetve testi épségére, az bizonyosan konkrét formában jelentkezik.

A 2002-ben ismertté vált bűncselekmények közül a "vasúti közlekedés veszélyeztetése" bűncselekmények száma 21 db, a "légi közlekedés veszélyeztetésé"-nek száma 8 db, a "vízi közlekedés veszélyeztetése" bűncselekmények száma 20 db volt. E három közlekedési ágazatban tehát összesen 49 db veszélyeztető bűncselekményt követtek el. Bár nincs statisztikai adat arra, hogy ezek közül hány cselekmény valósult meg konkrét és hány absztrakt veszély létrehozásával, ugyanakkor az összes cselekményszám igen alacsony volta miatt belátható az is, hogy az egységes - közvetlen veszélyt tartalmazó - megfogalmazással a bűncselekményi üldözés köréből kikerülő magatartások száma is rendkívül alacsony lenne. Az absztrakt veszélyt eredményező szabálysértések az ágazati hatóság részéről továbbra is eljárást - és szankciót vonnak maguk után - így nem indokolt lemondani az azonos jellegzetességgel bíró, azonos súly szerinti megítélésű cselekmények egységes szabályozásának lehetőségéről.

2/b. További eltérés, hogy a vasúti, légi, vízi közlekedés veszélyeztetése a minősítő körülmények között nem tartalmazta a kettőnél több ember halálát okozó minősítő eredményt. Ennek egységes bevezetését - mint azt a közlekedés biztonsága elleni bűncselekménnyel kapcsolatban kifejtettük - a fejezeten belüli jogharmonizáció miatt valamennyi közlekedési bűncselekmény esetében indokoltnak tartjuk. A közös követelmény az egységes szabályozást ugyancsak indokolja.

A jelenleg hatályos szabályozásban a szándékos elkövetésű, veszélyeztető eredményű vasúti, légi, vízi közlekedés veszélyeztetésének és a közúti veszélyeztetésnek az összehasonlítását az 1. számú melléklet illusztrálja.

2/c. Hatályos szabályozásunkban a vasúti, légi, vízi közlekedés veszélyeztetésének van - mind az alapeseti veszélyeztető eredmény, mind a minősítő eredmények vonatkozásában - e szakaszon belül szabályozott gondatlan alakzata. A közúti veszélyeztetésnek gondatlan alakzata nincs. A közúti közlekedésben a gondatlan, közvetlen veszélyhelyzet okozása szabálysértés formájában szankcionált. A közvetlen veszélyhelyzetből eredő és legalább súlyos sérüléssel járó közúti események a közúti baleset okozásának tényállása körében válnak értékelhetővé. A továbbiakban okszerűen adódott az igény, hogy a vasúti, légi és vízi közlekedés körében is legyen egy - a közúti baleset szabályozási mintájára megalkotott - baleseti megnevezést viselő bűncselekmény.

Kérdés volt azonban az, hogy a személyi sérüléssel nem járó, vasúti, légi vagy vízi események nyerjenek-e büntetőjogi üldözést, és ha igen, hol és milyen formában? A közlekedési bűncselekményeket szabályozó fejezeten belüli egységes koncepciónk az, hogy a vasúti, légi, vízi ágazatban fenyegető baleseti veszélyek, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból nagyobb veszélyt jelentenek más, illetve mások életére és testi épségére, mint a közúti ágazaton belüli tényleges közvetlen veszélyhelyzetet okozó közlekedési szabályszegések. Ezért e "kiemelt" ágazatokban a gondatlanul okozott közvetlen veszélyhelyzet bűncselekményi üldözése továbbra is indokolt. A közlekedési veszélyeztetés körében e három ágazatra vonatkoztatottan - tehát a közúti ágazatra nem érvényesülően - a gondatlan, közvetlen veszélyhelyzet okozást továbbra is bűncselekményként fogalmaztuk meg.

A jelenleg hatályos szabályozásban a gondatlan elkövetésű, veszélyeztető eredményű vasúti, légi, vízi közlekedés veszélyeztetésének és a közúti baleset okozásának az összehasonlítását a 2. számú melléklet illusztrálja.

3. A vasúti, légi vagy vízi gondatlan veszélyeztetés diszpozíciójára azonban a korábbitól eltérő tartalommal tettünk javaslatot. Ennek oka, hogy - véleményünk szerint - jelenleg e körben hatályos szabályozásunk a bűnösségi struktúra megfogalmazása vonatkozásában kívánni valót hagy maga után.

Míg a szándékos veszélyeztetés képlete a minősített eseteknél a következő volt: szándékos szabályszegés, szándékos veszélyhelyzet okozás, gondatlan sértő eredmény, addig a gondatlan alakzat minősített eseteinek képlete a következőképpen alakult: gondatlan szabályszegés, gondatlan absztrakt veszélyokozás, gondatlan sértő eredmény. (Ez utóbbinál a gondatlan veszélyeztetés és gondatlan sértő eredmény logikai egységet képez.) A szabályozásba szigorúbb elméleti gondolkodás mellett nem volt beleilleszthető az az eset, ha az elkövető szándékos szabályszegéssel gondatlanul okozott veszélyhelyzetet, amely azonban a közlekedési események - bűnösségi szempontból - tipikus megvalósulási formája.

A cselekményhez fűzött Kommentári magyarázat - a megfogalmazási anomáliát korrigálandó - tartalmazza azt, hogy az elkövetési magatartást jelentő közlekedési szabályszegést mind szándékos, mind gondatlan bűnösségi formában meg lehet valósítani. Ezt a követelményt azonban a tényállás jelenlegi megfogalmazása nem tükrözi. A vegyes bűnösséggel megvalósítható elkövetési magatartások és az eredményre vonatkozó kizárólagos gondatlanság bűnösségi struktúráját a közúti baleset okozásának a tényállása jogelméleti szempontból is kifogástalanul tartalmazza olyan formában, hogy a gondatlanságra való utalást csak az eredmény meghatározása előtt tartalmazza. Mindenképpen indokoltnak tartottuk, hogy a diszpozíció a vasúti, légi vagy vízi veszélyeztetés körében is egyértelműen jelölje azt, hogy a gondatlanul okozott közvetlen veszélyhelyzet mind szándékosan, mind gondatlanul megvalósított közlekedési szabályszegéssel létrehozható. Ezért a gondatlan elkövetés nem az egész cselekményre, hanem a csak a közvetlen veszély okozására vonatkozik előterjesztésünkben.

A gondatlan veszélyhelyzetet eredményező cselekmények körében a büntetési tétel meghatározásánál figyelemmel voltunk arra, hogy a büntetőeljárással párhuzamosan általában lezajlik egy ágazati szakmai kivizsgálás is, amely felróhatóság esetén ugyancsak szankciót alkalmaz az elkövetővel szemben. A gondatlan veszélyeztetések esetében a pénzbüntetés, vagy az annál is enyhébb jogkövetkezmény alkalmazása tipikus. 2002. évben vasúti, légi vagy vízi veszélyeztetés bűncselekménye miatt elítélt felnőtt korú 8 elkövető közül szabadságvesztés büntetés - sem végrehajtandó, sem felfüggesztett - nem került kiszabásra, egy személyt közérdekű munkára, 4 személyt pénzfőbüntetésre ítélt a bíróság, 3 személlyel szemben pedig intézkedést vagy önállóan mellékbüntetés alkalmazott. Módosító javaslatunkban szankcióként e körben kizárólagosan pénzbüntetési fenyegetettségre teszünk indítványt. Ezzel a jogalkotás deklarálná a továbbra is fennálló rosszallását, ugyanakkor a teret nyitna annak a tendenciának, amely hosszabb távon lehetőséget nyújt a nem baleseti típusú események államigazgatási elintézésére.

4. A Btk. 184. §-ához írtakkal azonos megfontolás miatt tettünk javaslatot a könnyű testi sértés alapeseti tényállási elemként való megjelenítésére.

A bűncselekmény megnevezésének változása miatt az egyes fordulatok megnevezése a következők szerint változna:

185. § (1) I. fordulat: közlekedés veszélyeztetésének a bűntette

II. fordulat: közlekedés könnyű testi sértést okozó veszélyeztetésének a bűntette

185. § (2) a) közlekedés súlyos testi sértést okozó veszélyeztetésének a bűntette

185. § (2) b) közlekedés maradandó fogyatékosságot (súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget) okozó veszélyeztetésének a bűntette

185. § (2) c) közlekedés halált okozó veszélyeztetésének a bűntette

185. § (2) d) közlekedés kettőnél több ember halálát (halálos tömegszerencsétlenséget) okozó veszélyeztetésének a bűntette

185. § (3) vasúti (légi, vízi) közlekedés gondatlan veszélyeztetésének a vétsége

Vasúti, légi vagy vízi baleset okozása

Javaslat:

186. § (1) Aki a vasúti, légi vagy vízi közlekedés szabályainak a megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból könnyű testi sértést okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) két évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,

b) egy évtől három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,

c) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

d) három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

1. A vasúti, légi vagy vízi baleset okozása bűncselekmény érdemében és fő vonalaiban a korábbi a vasúti, légi vagy vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének tényállási elemeit és büntetési tételeit tartja szem előtt. Mint ahogy a 185. § (3) bekezdéséhez fűzött módosító indítványunkkal összefüggésben kifejtettük, a vasúti, légi, vízi események veszélyeztetési cselekményként való szabályozása a bűnösségi konstrukció szempontjából hiányos volt. A hatályos jogszabályi bűncselekményi struktúrában csak kiegészítő jellegű értelmezéssel voltak elhelyezhetők azok a cselekmények, amelyek szándékos szabályszegéssel gondatlanul okoztak sérülést vagy halált. Ezt a tipikus bűnösségi konstrukciót azonban a közúti baleset okozásának tényállása az életbeni történésekhez és büntetőjog reális igényeihez megfelelően igazodva írja le. Okszerűen adódott az elképzelés, hogy a vasúti, légi és vízi események a közúti eseményekkel azonos tényállási konstrukció megfogalmazásával nyerjenek szabályozást.

A vasúti, légi vagy vízi események és a közúti események elkülönült bűncselekményként, különvált tényállásban történő szabályozását az indokolja, hogy a korábbi szabályozással egyezően ezeket, az előbbi körbe tartozó eseményeket továbbra is nagyobb társadalomra veszélyességűnek tekintjük, amely a közúti baleseti eseményektől elkülönülő büntetési tételek alkalmazását indokolja.

2. A gondatlanul, közvetlen veszélyhelyzetet teremtő vasúti, légi vagy vízi közlekedési szabályszegések - a megelőző szakaszban - a gondatlan veszélyeztetés körében szabályozottak. A baleset elnevezéshez - a szabályozás történetében - a személyi sérüléssel járó események tartoznak. A vasúti, légi vagy vízi baleset okozásának alapeseti tényállásában azokat a baleseteket helyeztük el, amelyek könnyű sérülést okoznak. Noha a közúti események körében az alapeset csak a súlyos sérülést okozó esemény bekövetkezésével valósul meg, az ágazatok közötti - korábban többször magyarázott - differenciált szabályozás miatt a vasúti, légi és vízi ágazat körében indokoltnak tartottuk a könnyű sérülést okozó események bűncselekményi értékelését.

3. A minősített esetek a közlekedési bűncselekmények általános rendszeréhez igazodóak. Rögzítettük azt, hogy bizottságunk jelen ágazatoknál elkövetet közlekedési szabályszegéseket általában - a járművek jellegzetességeinek függvényében - veszélyesebbnek tekinti, mint a közúton megvalósuló szabályszegéseket. A hatályos szabályozás és a módosító javaslat fejlődési egységének az érdekében szem előtt tartottuk a korábbi 185. § (3) bekezdésében meghatározott büntetési tételeket is, és az ott meghatározott szankciókat - két kivétellel - módosító indítványunkba átvettük.

Problémát a (2) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott cselekmények büntetési tételének meghatározása jelentett. E helyen a közúti baleseti körben irányadónál szigorúbb tételkeret meghatározása csak úgy lehetséges, ha elhagyjuk az eddig szokásos büntetési tételkereteket, és az alsó értékek emelésével újakat konstruálunk. E technikának - véleményünk szerint - semmilyen jogelvi akadálya nincs, a cselekmények differenciált értékelése ezt megítélésünk szerint szükségessé teszi. A vasúti, légi és vízi balesetek körében a súlyosabb megítélést, a maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást és tömegszerencsétlenséget okozó [186. § (2) bek. b) pont] és a kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó [186. § (2) bek. d) pont] körben a büntetési tételkeret alsó határának az egy évvel történő emelésével javasoljuk érvényesíteni.

4. A (2) bekezdés c) pontban jelezett halálos cselekmény egy évi alsó határa azonos a jelenleg hatályban lévő normában, a Btk. 187. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott halálos közúti baleset gondatlan okozásának a büntetési tételével, a későbbiekben azonban ez utóbbi alsó tételének enyhítésére teszünk indítványt, az ott írt indokok szerint.

A bűncselekményi megnevezésekre a következő javaslatot tesszük:

186. § (1) Vasúti (légi, vízi) baleset gondatlan okozásának vétsége

186. § (2) a) súlyos testi sértést eredményező vasúti (légi, vízi) baleset gondatlan okozásának vétsége

186. § (2) b) maradandó fogyatékosságot (súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget) eredményező vasúti (légi, vízi) baleset gondatlan okozásának vétsége

186. § (2) c) halálos vasúti (légi, vízi) baleset gondatlan okozásának vétsége

186. § (2) d) kettőnél több ember halálát (halálos tömegszerencsétlenséget) eredményező vasúti (légi, vízi) baleset gondatlan okozásának vétsége.

A jelenleg hatályos vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetésének, a közúti veszélyeztetésnek és a közúti baleset okozása bűncselekménynek, valamint a javaslat szerinti közlekedési veszélyeztetésnek, a vasúti, légi vagy vízi baleset okozásának és a közúti baleset okozásának az egymáshoz való viszonyát a 3. számú melléklet demonstrálja.

Közúti baleset okozása

Javaslat:

187. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

b) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

(3) A büntetés az (1) bekezdésben írt eredmény esetén két évig terjedő szabadságvesztés, a (2) bekezdésben írt eredmény esetén az ott tett megkülönböztetés szerint egy évtől három évig, egy évtől öt évig, illetve három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha azt a közlekedés biztonságára különösen veszélyes közúti közlekedési szabályszegés okozza.

1. A közlekedési cselekmények közül e cselekmény jogalkalmazói gyakorlata a legkiforrottabb. A törvényi tényállás struktúrája a jogalkalmazás igényeit teljes egészében kielégíti.

A nagyszámú elbírált cselekmény, valamint a kriminológiai tapasztalatok lehetővé teszik olyan következtetéseknek a levonását, illetve kívánalmaknak a megfogalmazását, amely az elkövetési magatartás jellegének a függvényében az egyes baleseti típusokat eltérő szigorral üldözi.

Kriminológiai statisztikák alapján meghatározhatók azok a közlekedési szabályszegések, amelyek jellegüket tekintve nagy számban vezetnek közlekedési balesethez. Ilyennek kell tekinteni a sebességválasztással kapcsolatos szabályok megsértését, valamint az előzési szabályok megsértését, különösen a szembeközlekedő jármű vezetőjének sérelmére elkövetetten. Az abszolút sebességhatárok jelentősebb megsértése a közlekedési büntető ítélkezésben is a hatóság következetes szigorát vonja maga után.

Ugyancsak statisztikákkal választhatók ki azon szabályszegések, amelyek következményüket tekintve nagy számban vezetnek halálos eredményre, tehát okoznak súlyos jogtárgy-sértést. Ilyennek találtuk a gyalogos-átkelőhelyen, valamint vasúti átjáróban bekövetkezett baleseteket. Az ilyen közlekedési szabályszegésekkel szembeni szigorúbb büntetőjogi fellépést indokoltnak tartjuk. A szigorúbban üldözött szabályszegések körének megvonásánál figyelemmel voltunk arra is, hogy ezek a szabályszegések általában a norma tudatos megszegésével valósulnak meg, tehát az elkövető személyében is magasabb fokú társadalomra való veszélyesség jelenik meg. Így e cselekménykör, mind tárgyi oldalon - az elkövetési magatartás jellegében és a várható eredményben -, mind bűnösségi oldalon - a szabályszegés tudatos jellegében - kiemelkedő veszélyességű.

2. Módosító javaslatunk a közlekedés kockázatát jelentősen növelő szabályszegésekre a "közlekedés biztonságára különösen veszélyes közlekedési szabályszegés" megnevezést alkalmazza. Utalni kívánunk arra, hogy az általunk kijelölt szabálysértési kört a gyakorlat eddig is szigorúbban értékelte. Garanciális szempontból indokoltnak tartjuk azt is, hogy az ilyen szabályszegések köre a Büntető Törvénykönyvben kerüljön meghatározásra. A meghatározást az értelmező rendelkezések között helyeztük el [191. § (3) bek.]. Ez a technika egyszerűbbé teszi a bűncselekményi tényállást, és az esetleges későbbi módosítások sem a bűncselekményi tényállást érintik közvetlenül.

A különösen veszélyes közlekedési szabályszegések körét az értelmező rendelkezések között a következők szerint láttuk indokoltnak megvonni: A közlekedés biztonságára különösen veszélyes közlekedési szabályszegést az követ el, aki a kilométer/órában meghatározott, vagy jelzőtáblával kilométer/órában jelzett sebességhatárokat jelentősen túllépi, vagy súlyosan megszegi a gyalogos-átkelőhelyen való közlekedés szabályait, illetve az előzés szabályait a szembejövő forgalom sérelmére, avagy figyelmen kívül hagyja a forgalomirányító fényjelző készülék, valamint a fénysorompó tilos jelzését.

3. A baleseti statisztika hozzájárul a közlekedési normaszegés (KRESZ) szerinti súlyossági tendenciák kimutatásához.

A Központi Statisztikai Hivatal évente közreadja a közúti közlekedési balesetekkel kapcsolatos legfontosabb információkat. Ezek részét képezi a baleset oka és kimenetele szerinti számadatok kereszttáblája. Ezúttal a 2002. évi információkról adunk áttekintést (százalékos formában), mivel tapasztalataink szerint az arányok az évek során alig változnak.

Az első %-szám azt jelzi, hogy a különböző súlyosságú balesetek okok szerint az összes, azonos súlyú baleset hány százalékát teszik ki. A második %-szám azt jelzi, hogy egyazon baleseti okon belül a különböző súlyossági fokozatok miként oszlanak meg.

A táblázatból - egyebek mellett - a következő jelzések adódnak:

a) Amíg a baleseti sérültek össz-számán belül a halottak aránya 5,2%, addig ez az arány (figyelem: a második %-érték az irányadó!) a kiválasztott baleseti okok körében jelentősen szóródik: legalacsonyabb a követési távolság be nem tartásából adódó személyi sérüléses balesetekben, ám meghaladja a 10%-ot a baleseteknek egyébként mindössze 1,4%-át kitevő abszolút gyorshajtásos balesetekben, sőt a vasúti átjárókban bekövetkező balesetekben (amelyek a baleseteknek mindössze 0,2%-át teszik ki) már minden harmadik sérült meghal.

b) A közlekedők 38,6%-a a sebesség hibás megválasztása miatt veszti életét. Ugyanerre az okra vezethető vissza a súlyos sérülések csaknem egyharmada.

c) A hibás sebességmegválasztás miatt bekövetkező sérülések az átlagosnál súlyosabbak. Az átlagos 5,2%-os halálozási aránnyal szemben itt 6,9%, ezen belül a relatív gyorshajtás körében 6,6%, az abszolút gyorshajtásra visszavezethető balesetekben 13,6%. Azonos megfigyelések adódnak a súlyos sérülések megoszlásakor is, azzal a megjegyzéssel, hogy e sérülések "eltakarják" az egész életre szóló rokkantságot, aminek aránya a mentés és az orvosi ellátás színvonalának javulása függvényében jelentősen növekedhet.

d) Csaknem kétszeresen haladja meg az átlagos halálozási arányt a szembe jövő járművek ütközése során keletkező balesetek. A súlyos sérültek aránya is nagyobb az átlagosnál.

e) Vannak olyan szabálysértések, amelyek tömegesen fordulnak elő, következményeik azonban sem a baleseti okok, sem a sérülések számában és/vagy súlyosságában nem tükröződnek vissza. Ezek közvetetten hatnak a közlekedés-biztonságra. Ide sorolhatók a tilos jelzésen áthaladás (kivéve a csekély számú, azonban nagyon súlyos vasúti-közúti baleseteket) és a követési távolság be nem tartására visszavezethető balesetek. Részben e körbe tartoznak a kijelölt gyalogos átkelőhelyen bekövetkező balesetek, ahol csak a súlyos kimenetel esetében figyelhető meg az átlagos súlyosságot meghaladó mérték. Ezek a szabályszegések, a következményük képpen bekövetkező balesetek nem közvetlenül a büntetőjog által kiemelten kezelt élet-testi épség tekintetében jelentenek a balesetek többségéhez képest nagyobb veszélyt, hanem azáltal, hogy - még ha viszonylag ritkán is járnak súlyos következménnyel - a szabálysértés tömegessége által a biztonságos közlekedéshez elengedhetetlenül szükséges nyugalmat sértik, illetve veszélyeztetik. Ezen túlmenően kihatással vannak a biztonságos közlekedés egyik alapfeltételét képező bizalmi elv érvényesülésére is. Közvetve pedig - a forgalmi zavarok, akadályok okozása miatt - nagy gazdasági károk forrásai.

Munkacsoportunk fontosnak tartja a következő szempontok figyelembevételét is:

a) A statisztika függvényében a kiemelt szabálysértések büntetőjogba való átültetése csak igen korlátozott mértékben látszik lehetségesnek - és szükségesnek.

b) Tekintettel arra, hogy a sebesség helyes megválasztása a közlekedésbiztos magatartás alfája és ómegája, elsősorban ezt az üzenetet kellene a jogalkotónak hangsúlyozottan küldenie a társadalomnak. Tehát: súlyosabban minősítendő annak tette (pl. könnyű sérülés okozása is büntetőjogilag üldözendő), aki túllépte a számszerűen rögzített sebességhatárt, sőt - esetleg - annak is, aki a megengedett sebességhatáron belül az elsőbbségi szabályok megsértésével társulva okozott balesetet. Vagy kizárólag, vagy elsősorban a zebra-elütések tartozhatnának ide, amelyek mint láttuk, az átlagosnál csupán csekély mértékben inkább halálos vagy súlyos kimenetelűek, de ahol jelenleg Magyarországon ez csak azért van így, mert a gyalogosok kényszerűen és tömegesen, életük megvédése céljából, lemondanak törvényben biztosított elsőbbségükről. Ugyanebbe a körbe tartja sorolandónak a munkabizottság az előzés szabályainak megszegése miatt bekövetkező balesetek okozóit is.

c) Ezzel ugyan a normasértőknek csak egy kisebb része marad fenn a rostán, azonban a jogalkotó az ő tettük szigorúbb megítélésével üzenetet küldhet a társadalomnak, ez pedig a következő: bár szabályt sérteni általában nem szabad (de ez olykor mégis megtörténik), ám néhány előírás ellen véteni a jogalkotó és - autentikus - alkalmazója szerint különösen meg nem tűrt tett. Kiemelten így vélekedik a jogalkotó azokban az esetekben, amikor a normasértés tudatossága bár többnyire nem bizonyítható, azonban vélelmezhető.

4. A jogalkalmazás tapasztalatai szerint a halálos közúti balesetek büntetési tételének alsó határa eltúlzott. A speciális alsó határ megvonása nélküli büntetési tételkeret a joggyakorlat igényeihez jobban igazodik. A 2002-es évben halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt elítélt, összesen 460 felnőtt személy közül 444 személyt ítélt a bíróság szabadságvesztés büntetésre. Ebből csupán 69 esetben alkalmazott végrehajtandó szabadságvesztést, a további 375 esetben annak végrehajtását felfüggesztette. A hatályos rendelkezések szerint ebben az évben a halálos közúti balesetre irányadó büntetési tételkeret 1-5 évig terjedő volt. A felfüggesztések magas számából tehát az következik, hogy a bíróság az esetek 81-82%-ban vagy 1 évi szabadságvesztést (a törvényi minimumot) szabott ki, vagy enyhítő szakasz alkalmazásával ennél is kevesebbet. Az egy éves alsó büntetési tételhatárt a Btk.-t módosító 1997. évi LXXIII. törvény vezette be, nyilvánvalóan az élet elleni gondatlan cselekményekkel való harmóniateremtés érdekében. Figyelmet érdemel, hogy ez a törekvés nem érvényesült a halált okozó közlekedés biztonsága elleni gondatlan vétség, valamint a vasúti, légi vagy vízi közlekedés halált okozó gondatlan veszélyeztetése körében [Btk. 184. § (3) bek. II. ford. 3. tétel, Btk. 185. § (3) bek. II. ford. 3. tétel], ahol a büntetési tételkeret alsó határa a szabadságvesztés általános részi minimuma. A büntetéskiszabási tapasztalatok azt mutatják, hogy a bíróságok az 1997 előtti jogkövetkezmény-szemléletet e bűncselekményekkel jobban arányban állónak tekinteték.

Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a súlyosabb megítélésű (a közlekedés biztonságára különösen veszélyes) közlekedési szabálysértéseknél azonban e körben a jelenleg hatályos, szigorúbb büntetési tételkeret érintetlen maradt.

A módosított körben a bűncselekmények megnevezésére a következő javaslatot tesszük:

187. § (3) I. fordulat a közlekedés biztonságára különösen veszélyes szabályszegéssel elkövetett közúti baleset gondatlan okozásának a vétsége

188. § (3) II. fordulat 1. t. a közlekedés biztonságára különösen veszélyes szabályszegéssel elkövetett, maradandó fogyatékosságot (súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget) eredményező közúti baleset gondatlan okozásának a vétsége

187. § (3) II. fordulat 2. t. a közlekedés biztonságára különösen veszélyes szabályszegéssel elkövetett halálos közúti baleset gondatlan okozásának a vétsége

187. § (3) II. fordulat 3. t. a közlekedés biztonságára különösen veszélyes szabályszegéssel elkövetett kettőnél több ember halálát (halálos tömegszerencsétlenséget) eredményező közúti baleset gondatlan okozásának a vétsége ■

1. számú melléklet

Összehasonlítás:

Szándékos, veszélyeztető, ágazati cselekmények bemutatása bűnösségi konstrukció, eredmény, büntetési tétel szempontjából

185. § vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése

(1) bek. bűnösségi konstrukció: szándékos ágazati szabályszegés

szándékos veszélyokozás (limitált veszélyeztetési szándék)

eredmény: (legalább) absztrakt/távoli veszély

+ jogértelmezés alapján gondatlan könnyű testi sértés okozása vagylagos

(2) bek. bűnösségi konstrukció: szándékos ágazati szabályszegés

szándékos veszélyokozás (limitált veszélyeztetési szándék)

gondatlan sértő eredmény okozása

eredmény: a) súlyos testi sértés 0-5 év

b) maradandó fogy., súlyos eg. romlás, tömegszerencsétlenség 2-8 év

c) halál 5-10 év

d) halálos tömegszerencsétlenség 5-15 év

(3) bek. A bűncselekményt gondatlanságból követi el

(4) bek. önkéntes veszély-megszüntetés

186. § Közúti veszélyeztetés

(1) bek. bűnösségi konstrukció: szándékos ágazati szabályszegés

szándékos veszélyokozás (limitált veszélyeztetési szándék)

eredmény: konkrét/közvetlen veszély

+ jogértelmezés alapján gondatlan könnyű testi sértés okozása vagylagos

(2) bek. bűnösségi konstrukció: szándékos ágazati szabályszegés

szándékos veszélyokozás (limitált veszélyeztetési szándék)

gondatlan sértő eredmény okozása

eredmény: a) súlyos testi sértés 0-5 év

b) maradandó fogy., súlyos eg. romlás, tömegszerencsétlenség 2-8 év

c) halál 5-10 év

d) halálos tömegszerencsétlenség, kettőnél több ember halála 5-15 év

Eltérés: a veszélyeztető eredmény minőségében

1 db sértő eredményben

2 számú melléklet

Összehasonlítás:

Gondatlan, veszélyeztető és balesetes ágazati cselekmények, bűnösségi konstrukció, eredmény, büntetési tétel szempontjából

185. § Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése

Van gondatlan alakzata

(3) bek. bűnösségi konstrukció: gondatlan: gondatlan vagy szándékos szabályszegés

(Megfogalmazása szerint csak gondatlan)

gondatlan veszélyokozás

gondatlan sértő eredmény okozása

eredmény: I. fordulat: (legalább) absztrakt/távoli veszély

+ jogértelmezés alapján gondatlan könnyű testi sértés

vagylagos büntetés

II. fordulat:

a) súlyos testi sértés 0-2 év

b) maradandó fogy., súlyos eg. romlás, tömegszerencsétlenség 0-3 év

c) halál 0-5 év

d) halálos tömegszerencsétlenség 2-8 év

186. § Közúti veszélyeztetés

Nincs gondatlan alakzata

187. § közúti baleset

(1) bek. bűnösségi konstrukció: gondatlan: gondatlan vagy szándékos szabályszegés

(gondatlan veszélyokozás)

gondatlan sértő eredmény okozása

eredmény: súlyos testi sértés vagylagos büntetés

(2) bek. bűnösségi konstrukció: gondatlan: gondatlan vagy szándékos szabályszegés

(gondatlan veszélyokozás)

gondatlan sértő eredmény okozása

eredmény: a) maradandó fogy., súlyos eg. romlás, tömegszerencsétlenség 0-3 év

c) halál 1-5 (!) év

d) halálos tömegszerencsétlenség, kettőnél több ember halála 2-8 év

veszélyokozás, vagy könnyű testi sértés szabálysértési elbírálás

Eltérés: 1. szabályszegés bűnösségének megfogalmazása

2. vasúti, légi, vízi túlnyomó részt súlyosabb megítélése

3. 1 db sértő eredményben

3 számú melléklet

A jelenleg hatályos vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, a közúti veszélyeztetés és a közúti baleset okozásának bűncselekménye, valamint a javaslat szerinti közlekedési veszélyeztetés, vasúti, légi vagy vízi baleset okozása és a közúti baleset okozása (a tartalmi módosulásokat a dőlt, félkövér, aláhúzott betűtípus mutatja)