Az iparűzési adó bevezetéséről, és a törvényi keretek között annak mértékéről az önkormányzatok döntenek. Egy részük nem vezeti be, ezért a vállalkozások elkerülhetik az adófizetést. Egyre gyakoribb, hogy a kedvezőbb adózás miatt áthelyezik székhelyüket egyik településről a másikra. A székhely megszüntetések miatt az önkormányzatok iparűzési adó-, és gépjárműadó bevétele folyamatosan csökken, ezért adómérték növelésre, vagy újabb adónemek bevezetésére kényszerülnek. Az új székhely önkormányzat pedig "elnyeri" az áttelepülők gépjárműadóját.
A vállalkozások a versenyképességük megőrzése érdekében alkalmazkodnak a megváltozott gazdasági körülményekhez. Csökkentik kiadásaikat, és "fogékonyak" arra is, hogy a kedvezőbb helyi adózás reményében áthelyezzék székhelyüket egy másik településre. Általában, olyan települést választanak, ahol nem vezették be az iparűzési adót, vagy annak mértéke alacsonyabb, mint a korábbi székhelyükön. A kis települések kevesebb önkormányzati feladatot látnak el, mint a nagyobb lélekszámú települések. Számukra ezért, komoly bevételt jelent, hogy a székhely áthelyezést követően a cégek náluk fizetik a gépjárműadót. Az adóalanyon múlik, hogy a gépjármű forgalmi engedélyében csak a székhely szerepeljen, és ezzel az adóbevétel a kis településen realizálódjon. A kis települések gazdasági programjaikban legfontosabb célkitűzésként a település fejlesztését, a lakosság elvándorlásának megállítását, a vállalkozások letelepítését, és a munkahelyteremtést jelölik meg. A településfejlesztési cél eléréséhez eszközként a helyi adómentesség biztosítását rendelik hozzá. Nem vezetnek be iparűzési adót, "beérik" a gépjárműadóval. A betelepülő cégek gépjárművei után több adót szednek be, mint amennyi iparűzési adó a helyi vállalkozóktól befolyna. A székhelyáthelyezések komoly feszültségeket okoznak az önkormányzatok között. A nagyobb lélekszámú településekre a kis településekhez képest több önkormányzati feladat hárul. A fejlesztésekhez és az intézményhálózat működtetéshez saját források biztosítására van szükségük, melynek eszköze az esetükben a helyi adók bevezetése. A (székhely-, telephely megszüntetések és a gazdasági válság hatására) az iparűzési adó-, és vele együtt a gépjárműadó bevételek csökkenek, ezért adóemelésre, vagy újabb adónemek bevezetésére kényszerülnek. Ez pedig feszültséget okoz a helyi vállalkozók között. Megmagyarázhatatlan számukra, hogy míg az egyik településen iparűzési adó sincs, addig a másik településen többféle adónemmel is sújtják őket.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
