Megrendelés

Hámori Andrea: Kérdések és válaszok aktuális cégjogi témákban I. (CH, 2016/3., 4-5. o.)

A cikk a korlátolt felelősségű társaságok Ptk. hatálya alá helyezkedésének, illetőleg a korlátolt felelősségű társaságok tőkeemelésének kérdéseivel kapcsolatosan megjelent cikk folytatása, ismerteti a Magyar Igazságügyi Akadémián a törvényszékek, a Fővárosi Ítélőtábla, a Debreceni Ítélőtábla bírái részvételével 2015. december 3-án rendezett Cégjogi Konferencia szakmai tanácskozásának a megállapításait a felmerült cégjogi kérdések vonatkozásában.

Kérdésként merült fel, hogy a Ctv. 61/B. § (3) bekezdése alapján benyújtott mérleg mennyiben befolyásolja a köztartozást? Cégbejegyzési szempontból milyen következményekkel jár, ha az üzletrész-átruházás bejegyzése iránti eljárásban van 3 M Ft-ot meghaladó köztartozás, és a cég benyújtja a beszámolóját? Ebben az esetben a módosítást be kell jegyezni, azonban a köztartozás továbbra is fennáll.

Többségi álláspontként az fogalmazódott meg, hogy tekintettel arra, hogy más jogkövetkezmény alkalmazását a Ctv. nem írja elő, ha a társaság igazolja, hogy a beszámolót a Ctv. 18-19. §-a szerint közzétette, a változást be kell jegyezni. Vita alakult ki, hogy a cégbíró vizsgálhatja-e a mérleg tartalmát, illetőleg negatív könyvvizsgálói záradék esetén mi a teendő. A Győri Törvényszék a negatív záradék esetén elutasítja a bejegyzést. A többségi álláspont az volt, hogy jogszabályi felhatalmazás hiányában a mérleg nem vizsgálható.

Az előző kérdéshez szorosan kapcsolódik egy gyakorlati tapasztalat a szociális szövetkezetekkel kapcsolatosan. A szövetkezetek akként "fantomizálódnak", hogy minden tagja kilép, mellyel egyidejűleg új tagok lépnek be, egyben székhelyet, nevet, nyilvántartó cégbíróságot változtatnak. A társaságok esetében a Ctv. 61/B. § (2) bekezdése előírja a köztartozás vizsgálatát, azonban más cégeknél nem, az állami támogatások felvétele és esetleges köztartozások felhalmozása után a szövetkezet kontroll nélkül eltűnhet. Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen feladata a cégbíróságnak?

Egységes álláspontja a jelen lévő bíráknak az, hogy ez valószínűleg jogszabályi hiányosság, de a kérdés rendezése jogszabály-módosítás útján rendezhető, addig a cégbíróságnak nincs eszköze a felmerült esetben.

Megtárgyalásra került a Ctv. 31. § (2) bekezdésével kapcsolatos kérdés, miszerint az utóbbi időben gyakorlattá vált, hogy a külföldi ügyvezető megbízatása ugyan határozatlan időre szól, de a kézbesítési megbízotté határozott időre, általában 6 hónapra, de előfordul 3 hónap is. Még soha nem történt meg, hogy ilyen esetben a kézbesítési megbízott a 3 vagy 6 hónap elteltével a Ctv. 31. § (4) bekezdésnek megfelelően bejelentette volna a megbízatás megszűnésének vagy meghosszabbításának tényét.

Kérdés, hogy ilyen esetben mi a helyes gyakorlat?

A felmerült lehetőségek a következők:

1. Bírságolni kell a kézbesítési megbízottat a Ctv. 31. § (4) bekezdése és 34. § (2) bekezdése szerint, vagy a társaság ellen törvényességi eljárást kell indítani?

2. Ha bírságolni kell, azonnal lehetséges a mandátum leteltét követő 15 nap után, vagy előbb fel kell hívni a kézbesítési megbízottat a bejelentés megtételére?

3. A Ptk. 1:5. § (1) bekezdése tiltja a joggal való visszaélést. A 3 vagy 6 hónapra szóló kézbesítési megbízotti megbízás tekinthető-e joggal való visszaélésnek? A rövid határidők alapján ugyanis látszik, hogy csak alakilag tesznek eleget a Ctv. 31. § (2) bekezdésének.

A kézbesítési megbízott vonatkozásában különös szabályként a Ctv. 31. § (4) bekezdése alkalmazandó. A bírság lehetőség, nem kötelező. Ha a cégbíróság bírságolás mellett dönt, előzetesen hívja fel a kézbesítési megbízottat a bejelentés megtételére.

Ha határozott idejű a megbízás, úgy a lejáratig nyilvántartásba kell helyezni a cégügyet, majd ezt követően, bejelentés, változásbejegyzési kérelem hiányában, fel kell hívni a társaságot a törvényes működés helyreállításához szükséges intézkedések megtételére megfelelő határidő biztosításával, azzal a felhívással, hogy ennek elmulasztása esetén a bíróság hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez a cég ellen.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére