A büntetőjog európaizálódásával, az európai büntetőjog fejlődési irányával, tendenciáival, továbbá az alkotmányos, jogállami hátterével kapcsolatban igen eltérő felfogásokkal, megközelítésekkel találkozhatunk, elsősorban a külhoni szakirodalomban. Elméletileg az alábbi változatok jöhetnek szóba:
- Mindenféle harmonizáció nélkül egyszerű utalás a tagállamok nemzeti jogára.
- Bizonyos nemzeti szabályozások többé vagy kevésbé erőteljesen kialakított részharmonizációja, kiegészítvén a nemzeti jogra utalással.
- Bizonyos nemzeti szabályozások teljes harmonizációja, amelynek során a közösségi jog a nemzeti jog helyébe lép.
- A tagállamok jogától független európai büntetőjog megalkotása.
Ezek közül néhány jellegzetes megoldást, dokumentumot veszünk most sorba.
Az egyik, mondhatni divatosnak is tekinthető álláspont Európában a büntetőjog kifejezett egységesítésére törekszik. Mind az Európai Modell Büntető Törvénykönyv, mind a Corpus Juris Europae (CJE) félhivatalos, ámbár ambiciózus kísérletek az európai büntetőjog strukturális kialakítására eltérő stratégiai elképzelés formájában.
1. Az Európai Modell Büntetőtörvénykönyvre vonatkozó memorandumot az Európa Tanács 1996-ban tett felkérésére Ulrich Sieber professzor dolgozta ki. Ezen modell-Btk. koncepciója a modell-jellegnek megfelelően nem kötelezőnek szánt szabályozást tartalmaz, hanem elsődlegesen ajánló, orientáló funkciót tölt be a "szellemi rokonához", az USA Model Penal Code-hoz hasonlóan. A modell-Btk. az anyagi joggal összefüggő kérdésekre és egészében csak arra terjed ki, vagyis eljárási, végrehajtási kérdéseket nem érint. A szerző a jövőbeli törvényhozást és egy bizottság megalakítását ajánlja, amely a kívánt törvényhozás keretfeltételeit és a modell törvényhozás típusát és struktúráját állapítaná meg.
2. A Corpus Juris Europae (CJE) az Európai Parlament felhívására készült el neves európai büntetőjogászok közreműködésével, és az első tervezetet 1997. áprilisában terjesztették elő. A CJE egységes uniós büntetőjogért száll síkra, amely azonban kizárólag az Európai Unió pénzügyi, gazdasági érdekeinek hatékony büntetőjogi védelméhez történő hozzájárulás, s nem több. Ennyiben tehát a CJE az európai büntetőjog fragmentális egységesítését célozza. A CJE - szemben a Sieber-féle modell-Btk. javaslattal - nem csupán anyagi büntetőjogi, hanem eljárásjogi előírásokat is tartalmaz. Az anyagi büntetőjogon belül szól a törvényesség, a bűnösség elvéről, továbbá az arányosság princípiumáról. A büntetőjogászok célja nem az volt, hogy ezen alapelveket újra definiálják, mivel ezek már a tagállamok alkotmányaiban és büntetőtörvényeiben rögzítettek, inkább itt csupán precíz szabályozás kialakítására törekedtek. A bűnösségi elv témakörével összefüggésben külön szabályozás található a jogi személyek büntetőjogi felelősségéről. Elsőként kerültek meghatározásra az Európai Unió közösségi és pénzügyi érdekvédelmét szolgáló ún. euro-bűncselekmények tényállásai a közösség költségvetését károsító csalástól az ezekhez kapcsolódó pénzmosáson és orgazdaságon át a szubvenciós csalásig. A CJE a büntetési tételeket is meghatározza. Természetes személyre szabadságvesztés és/vagy pénzbüntetés szabható ki. Jogi személyekkel szemben legfeljebb 5 évig terjedő ellenőrzés alá helyezés és/vagy egymillió euróig (eredetileg ECU) terjedő pénzbüntetés, amely az okozott kár ötszöröséig is emelhető. Mind a természetes, mind a jogi személlyel szemben alkalmazható a bűncselekmény folytán keletkezett haszon és profit elvonása, valamint az ítélet nyilvános közzététele.
A CJE 1997. évi alapverzióját néhány - de nem a legfontosabb pontokon - módosítás, kiegészítés érintette, s az így Firenzében keletkezett CJE második megfogalmazását ("Corpus Juris Florence") zárójelentésként 1999. szeptember 30-án terjesztették elő az Európai Parlamentnek. Ez a jelentés három fejezetre tagolódik: a szükségesség, a legitimitás és a megvalósíthatóság fejezeteire.
A szükségesség kapcsán a büntetőjogot nem ultima ratio értelemben értelmezik, inkább az elrettentésre alkalmasság a meghatározó szempont. Továbbá célkitűzés volt a még fennálló bűnüldözési akadályok elhárítása, valamint az ún. zéró tolerancia kriminálpolitikájának érvényesítése az unió sérelmére elkövetett vagyont károsító magatartásokkal szemben. Az elhárítandó bűnüldözési akadályok egyike a banktitok lazítása, vagyis a bankoknak információs kötelezettségek teljesítését írják elő az európai bűnüldöző hatóságokkal szemben. A másik bűnüldözési akadály a nemzeti bűnüldöző szervek heterogén mivoltának a meghaladása. A folyamat végén pedig a csalás elleni egységes európai rendszernek kell állni, ami az európai ügyészséget és az OLAF-ot is magában foglalja. Végül a bizonyítási szabályok egységessé váló rendszerére is törekednek.
A legitimitással összefüggésben a Corpus Juris szerzői rögzítik a már említett klasszikus alapelveket: a törvényesség elvét, a bűnösségen alapuló felelősség elvét és az arányosság princípiumát. A CJE új alapelvként fogalmazza meg a büntetőjog alkalmazása területén a kontradiktórius eljárás princípiumát és az európai territorialitás elvét, s ez utóbbival összefüggésben központi helyet szán az ún. európai bűnüldöző (ügyészi) szervezetnek, amely az unió pénzügyi érdekeit súlyosan sértő bűncselekmények miatti nyomozásra, vádemelésre és vádképviseletre lenne illetékes a tagállamok büntetőbíróságai előtt.
A megvalósíthatóság az eltérő európai jogrendszerek egységesítésének problémakörére vonatkozik. A szerzők a CJE-t olyan "laboratóriumként" fogják fel, amelyben közös, plurális jogot igyekeznek létrehozni és kipróbálni. A megvalósíthatóság azt jelenti, hogy a nemzeti büntető igazságszolgáltatási rendszerek heterogenitásából az európai büntetőjog közös és egységes "fundusát" kívánják kialakítani (Braum, S.; Delmas-Marty, M. - Vervaele, J. A. E.).
A Corpus Juris éles kritikájával is találkozhatunk a szakirodalomban. Braum szerint a Corpus Juris nem legitim, nem szükséges és jogilag nem megvalósítható. A hivatkozott szerző három tézise a következő:
- A Corpus Juris a gazdasági érdekű bürokratikus, formál-technikai szervezet kifejeződése az Európai Unióban. Az európai felvilágosodás elveihez orientálódó büntető igazságszolgáltatási rendszer célkitűzései nem teljesülnek. A törvényesség elve - miként ezt a Corpus Jurisban értik - csupán tartalom nélküli címke.
- A transznacionális problematikus helyzet kezeléséhez, különösen az Európai Unió szubvenciós és támogatási politikájában a Corpus Juris nem alkalmas és nem is szükséges. Az európai jog az európai szankciós jog formájában hatékonyabb és megfelelőbb kezelési lehetőségeket kínál.
- A Corpus Juris az európai közösségi római szerződés értelmében nem léphet hatályba. A közvetlenül hatályos európai büntetőjog ugyanis sérti az európai alapszerződések jogát és az egyes európai alkotmányokat, vagyis a Corpus Juris fennálló formájában jogilag nem megvalósítható.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
