Az applikációs-életterekről történő gondolkodás mind nagyobb szerepet kap a hazai és a nemzetközi tudományos, gazdasági és politikai gondolkodásban. Földrajzi értelemben közelebbről szemlélve a jelenséget kétségtelen, hogy Kínában, a kontemplatív fázist meghaladva, immár intézményesített-gyakorlati megvalósulásban láthatjuk az applikációs ökoszisztémák mindennapi működését, az élet legszélesebb spektrumában. Kérdés ugyanakkor, hogy szűkebb térségünkben, az Európai Unió viszonylatában a koncentrált felületen, többféle gazdasági-társadalmi funkciót betöltő és változatos igényeket kiszolgáló applikációs-életterek evolúciójára - figyelemmel többek között a szigorú európai adatvédelmi és személyiségi jogi aspektusokra is - milyen lehetőségek kínálkoz(hat)nak. Az ázsiai tapasztalatok és felhasználói igények mindenesetre mindinkább abba az irányba mutatnak, hogy egy applikációs keretrendszer alkalmazásainak használatával szinte minden, a napi rutinhoz tartozó, az online térben is megvalósítható tevékenység végrehajtható.
Addressing the issue of application living spaces is gaining ground in domestic and international academic, economic and politcal thinking. Taking a closer look in a geographical scope there is no doubt that China, in this regard, has already passed the contemplative phase and we can now see the application ecosystems having become the new reality covering possibly all aspects of societal life there. Nevertheless, the question arises what opportunities in our narrower region, the European Union, could emerge when it comes to the evolution of application living spaces meant to serve diverse and multifold economic-societal functions as well as demands in a focused manner, taking into consideration the rigorous privacy protection and personality rights as well. Anyway, the Asian experience and user needs point increasingly to the direction that by using an application framework almost all online activities belonging to the daily routine can be carried out.
Elsősorban a leginkább fejlett, és a lakosság körében széleskörűen kiterjedt mobiltelefonos környezetben, Kínában kapnak egyre nagyobb szerepet az applikációs-életterek. A magas, szinte teljes társadalmi integritással rendelkező applikációs-élettér alatt azt a mobil-applikációs környezetet értjük, amely "olyan gazdasági alapú, al-applikációk sorozatából felépülő pénzügyi alapú keretapplikáció, amely a felhasználó számára biztosítja, a mindennapi életvitelhez szükséges általános gazdasági és társadalmi szolgáltatások elérését, valamint azok készpénzmentes kiegyenlítését, egyben pedig lehetőséget ad a fogyasztói szokások felmérésére, illetve a széleskörű társadalmi kontrollra"[1]. Az applikációs-életterekre jellemző, hogy a felhasználó gyakorlatilag a mindennapi életéhez szükséges minden fontosabb tevékenységet - legyen az akár okmányirodai ügyintézés, orvosi szolgáltatásra való regisztráció, iskolai ügyek intézése, banki ügyintézés, élelmiszervásárlás, mozijegy vásárlás, éttermi rendelés, futárcég szolgáltatásának megvásárlása, közösségi közlekedési szolgáltatás jegyvétele, ruhavásárlás, barátokkal való chatelés, közösségi platformon való részvétel, video-megosztó szolgáltatás igénybevétele stb. - egy mobil applikációs keretrendszeren belül tud intézni. A kínai tapasztalatok a keretrendszerek abszolút sikerét és népszerűségét mutatják, a lakosság és a gazdasági szereplők is előszeretettel használják a komplex folyamatokat integráló applikációkat. E megoldások és alkalmazások futótűzszerű térnyerését jól mutatja, hogy már 2018 nyarán a kínai jegybank - a fogyasztók védelme és a pénzforgalom stabilitása érdekében - közleményben kötelezte a kiskereskedelmi szereplőket, hogy a tranzakciók során készpénzt is kötelesek (!) elfogadni (kivéve természetesen például az online vásárlások esetkörét), a bankjegyekkel és/vagy érmékkel fizetni kívánó ügyfelekkel, vásárlókkal szembeni negatív diszkrimináció pedig tilos.[2]
A két legmeghatározóbb applikációs-élettér a 2020-as évek elején az Alipay és a WeChat, amelyeket a kínai lakosság túlnyomó többsége minden nap használ. Kínában ma már a készpénzhasználat minimális szinten mozog. Az online fizetési módok ugyanis kiszorították a piacról a hagyományos készpénzt, míg az ázsiai állam a pénzügyi fejlődésben gyakorlatilag átugrotta a bank- és hitelkártyák korszakát. Ennek megfelelően a Kínai Népköztársaság gazdasági pénzügyi struktúrája azzal kell szembenézzen, hogy mint a fejlődő országok legtöbbjére is jellemző, úgy Kínára is igaz a klasszikus pénzügyi infrastruktúra hiánya[3], amelyből számos előny, illetve legalább annyi hátrány is éri az országot. Ugyanakkor elvitathatatlan, hogy az Alipay és a WeChat, mint applikációs-életterek alkotói olyan, a végletekig felhasználóbarát és kiemelkedő biztonsági[4] képességekkel rendelkező applikációs keretrendszert alkottak, amelyek gazdasági és politikai, társadalomszervezési tulajdonságai is kivételesek.
Az applikációs-életterek globális terjedése, a technológiai fejlődés jelenlegi folyamatainak figyelembevétele alapján megállíthatatlan folyamat, amelynek eredményeként rövid időn belül erős globális igény fog mutatkozni az ilyen típusú keretrendszerek iránt.
- 44/45 -
Jelen tanulmány legfőbb célja, hogy megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy milyen jogi keretek állnak lehetőségre az applikációs-életterek európai terjedésére.
Az Eurobarométer 2021 őszén közvélemény-kutatást (Eurobarometer) végzett az európai polgárok internettel és digitális eszközökkel kapcsolatos, jövőre kivetített percepcióját illetően. Az Európai Bizottság megbízásából, a "Digitális Iránytű Európa digitális évtizedéhez 2030-ig" elnevezésű nagyívű program keretében végzett felmérés 2021 decemberében publikált eredményei azt mutatták, hogy az európaiakat kifejezetten foglalkoztatják a digitális világ fejleményei és az internet kínálta lehetőségek, az előnyök és a potenciális kockázatok egyaránt. A megkérdezettek (EU27) több mint négyötöde (81%) úgy vélte, hogy 2030-ra a digitális eszközök és az internet fontos szerepet - ezen célcsoporton belül 45% szerint kiemelten fontos szerepet - játszanak majd életükben. Az információtechnológiai vívmányok mindennapi életre gyakorolt hatását a huszonhetek átlagában, a 2030-as időhorizonton vizsgálva azt találták, hogy az uniós polgárok 41%-a szerint ezen eszközök használata több előnnyel, mint hátránnyal fog járni, míg 43% szerint az előnyök és hátrányok kiegyenlítik egymást. A válaszadók 12%-a inkább hátrányokkal kalkulált. A kutatás során igyekeztek felmérni azokat a félelmeket és aggályokat is, amelyek az európaiakat a digitális eszközök és az internet használata során a leginkább foglalkoztatják; válaszukban a megkérdezettek legfeljebb négy szempontot jelölhettek meg. Ennek alapján az európaiak legnagyobb arányban (56%) a kiberbiztonsági kockázatokat - személyes adatokkal való visszaélés, személyiséglopás, adathalászat, zsarolóvírusok stb. - nevezték meg. A felmérésben résztvevők több mint fele (53%) a gyermekek biztonságát az online világban fenyegető veszélyek kapcsán érzett aggodalmat, míg a válaszadók majdnem fele (46%) a személyes adatok és információs vállalatok, illetve közigazgatási szervek általi felhasználása kapcsán fogalmazott meg aggályokat. A kutatás kitért a felhasználókat megillető digitális jogokkal kapcsolatos attitűdre is; ezzel összefüggésben a válaszadók bő háromnegyede (76%) hasznosnak (ezen belül 26% nagyon hasznosnak) tartaná, ha online jogait illetően szélesebb ismeretekre támaszkodhatna.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
