Alaptalannak nevezte a koronavírus-járvány kezelése miatt Magyarországot ért jogállamisági bírálatokat az igazságügyi miniszter az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága előtti éves meghallgatásán szerdán, Budapest.
Varga Judit kiemelte: az ország eddig nem tapasztalt gyorsaságú, hatékonyságú és méretű támadásoknak volt kitéve a járvány kezelésére hozott intézkedések miatt. A bírálókkal szemben az Igazságügyi Minisztérium (IM) folyamatosan védte azt az álláspontot, hogy Magyarország sem tett mást, mint minden más ország: védte állampolgárait, nemzetgazdaságának érdekeit és csökkentette a járvány káros hatásait - hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: ugyanakkor ilyen gyorsan még nem sikerült bebizonyítani, hogy valótlan volt mindaz, amit Magyarországról állítottak. "Egyértelmű, hogy semmi keresnivalója nem volt a jogállamiságért aggódóknak Magyarországon a koronavírus-járvány ideje alatt" - fogalmazott Varga Judit.
Megjegyezte, hogy számos más országgal szemben Magyarországon a rendkívüli jogrendet is az Alaptörvény szabályozza. Éppen egy éve kerültek az európai uniós ügyek az IM-hez - emlékeztetett a miniszter, aki hasznosnak nevezte az uniós és igazságügyi portfólió "vegyítését", hiszen nincs olyan uniós jogszabály, amely ne érintené valamilyen szinten a nemzeti jogrendszereket. Kijelentette: csak úgy lehet Európa erős, ha erős nemzetekre épül; a koronavírus-járvány és annak kezelése is ezt bizonyította, mivel minden ország a saját ösztönei szerint a saját népét, nemzetét, nemzetgazdaságát védte, az Európa Bizottság (EB) és az uniós intézmények "nem nagyon találták a helyüket" a járvány első heteiben. Az EB ezután a határozott, a saját nemzeti érdekeiket előtérbe helyező államok cselekvésének koordinálásában találta meg a szerepét - mondta.
Varga Judit fontos magyar politikai sikerként értékelte, hogy a visegrádi országok (V4) "megkerülése nélkül Európa nem volt képes csúcsvezetőt választani", és Ursula von der Leyen személyében olyan politikus került az EB élére, aki sokkal érzékenyebb a térség problémái iránt. Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztosi portfólióját Magyarország eddigi "legerősebb" ilyen posztjaként értékelte, hangsúlyozva, hogy az nemcsak a térség, hanem az egész európai projekt szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Ezen a ponton a miniszter az unió nyugat-balkáni bővítésének fontosságáról is szólva megjegyezte: "Magyarország nagyobb és nem több Európára vágyik." Varga Judit méltatta a most zárult horvát EU-elnökséget, majd szólt arról is, hogy a V4-es együttműködés a magyar uniós politika sarokköve, a négy ország összehangolja uniós prioritásait. A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése kapcsán hangsúlyozta, hogy a jogállamisági kérdésekbe az őshonos nemzetiségek védelmének is bele kell tartoznia.
Az Európai Unió (EU) többéves pénzügyi keretére térve arról beszélt, hogy a járvány miatt gazdasági visszaesés várható Európában, számtalan országnak azonnali, nagy összegű segélyre van szüksége, ugyanakkor a meglévő keretből az EU aligha fogja tudni kezelni ezeket a kihívásokat. Magyarország olyan igazságos, méltányos költségvetést szeretne, amely elismeri minden országnak a válság előtt, illetve a csatlakozása óta tett erőfeszítéseit - mondta Varga Judit, majd azt is kijelentette, nem szabad elfelejteni a kohézió alapelvét sem. A miniszter beszámolója szerint az unióban folyamatosan napirenden van a migráció kérdése, amellyel kapcsolatban a magyar álláspont változatlan: "a magyar emberek fogják eldönteni, hogy kivel akarnak együtt élni."
Az unió belső piaci kihívásaira kitérve úgy vélekedett: a V4-ek gazdasági sikerei kezdik felborítani a korábbi "bebetonozott európai rendet", amely szerint a tőke nyugatról keletre, a munkaerő pedig keletről nyugatra áramlik. Az európai zöld megállapodás kapcsán fontosnak nevezte, hogy az atomenergiát is a tiszta energiák közé sorolták. A digitalizációról megjegyezte, hogy Magyarország partner az Ipar 4.0 célkitűzéseinek megvalósításában.
2020. július 1.
Az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) ötvenharmadik ülésszakára alelnökévé választotta Bóka Jánost, az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi és európai uniós igazságügyi együttműködésért felelős államtitkárát. A nemzetközi gazdasági és kereskedelmi jog egységesítéséért felelős ENSZ-szervezet éves ülését 2020. július 6-17. között New Yorkban rendezte volna meg, azonban idén rendhagyó módon a COVID19-pandémiára tekintettel ezen időszak alatt virtuálisan kerül rá sor. Az ülést a perui Eric Anderson Machado elnök vezeti, a további két alelnöki tisztséget pedig a japán Takashi Takashima, valamint a ghánai Paul Kuruk tölti be. Az elnök, valamint a három alelnök tisztségét a soron következő éves ülésszak kezdetéig viseli.
Az UNCITRAL ötvenharmadik bizottsági ülésének fókuszában a COVID19 világjárvány társadalmi és gazdasági hatásainak megvitatása áll. Az ülés a tervek szerint 2020. szeptember 14-18. között Bécsben folytatódik, ahol az UNCITRAL keretében egyes jogalkotási kérdésekkel
- 63/64 -
foglalkozó munkacsoportok elmúlt egyéves tevékenységének megvitatására és a további munkák előkészítésére kerül sor.
2020. július 2.
A Kormány célja, hogy szeptember 30-áig megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot, és csaknem háromezer új hely megteremtésével felszámolja a börtönbizniszt - fogalmazott az igazságügyi miniszter hétfőn Veszprémben, tíz büntetés-végrehajtási intézet új épületszárnyainak közös átadórendezvényén.
Varga Judit hangsúlyozta: a nem megfelelő börtönkörülményekre való hivatkozás, a fogvatartottak, illetve képviselőik részére fizetett milliárdos nagyságrendű kártalanítási összeg joggal sérti a társadalom igazságérzetét. A Kormány ezért a kártalanítások jogalapjának megszüntetésével oldja fel ezt a helyzetet - hangsúlyozta. Börtönt építeni egy demokráciában nem a legnépszerűbb intézkedések közé tartozik, mégis, a társadalmi igazságosság érdekében sokszor elkerülhetetlenné válik - jelentette ki Varga Judit. Úgy fogalmazott: "bár az ellenzék arra számított, hogy a kitűzött jogpolitikai célt a Kormány bűnözők szabadon engedésével éri el, bizonyára csalódottan veszik majd tudomásul ennek ellenkezőjét." Hangsúlyozta: a Kormány a klasszikus elvekben és rendszerben hisz, abban, hogy minden tettnek megvan a következménye.
A szabadság emberi létünk egyik legfontosabb ajándéka, amelynek megvonása a jogállam legsúlyosabb büntetési eszköze a társadalmi egyensúly helyreállítása érdekében - emelte ki a miniszter. Emlékeztetett: már államiságunk kezdetén, első királyunk, Szent István is írásba foglalta, aki a törvény előírását megszegi, azt zárják el. Felidézte: a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet elődje, a veszprémi várbörtön az évszázadok alatt egyetlen cellából bővült megyei börtönné. A kétezres évek elejére az egykori törvényszéki épületben helyet kapó intézet sok szempontból nem felelt meg a kor kívánalmainak, ezért új helyszínre költözött, és átadásakor az ország legmodernebb intézetének számított. Az igazságügyi miniszter azt mondta, egy börtönnek a XXI. században már más elvárásoknak kell megfelelniük, mint Szent István idejében. Egy "összetett" helyszín, mely egyszerre szól a büntetésről és arról, hogy az elkövetőt a büntetés letelte után visszavezessék a társadalomba. A munkáltatás, az oktatás, a jóvátételi programokban való részvétel mind ezt segíti - tette hozzá.
Kiemelte: az elítéltek elzárásuk ideje alatt munkát végeznek, ez is biztosítja, hogy a börtön olyan helyszín legyen, amely tükrözi a társadalmi együttélés alapvető normáit, a rendet, a munkát és az egyéni, valamint a közösségi felelősségvállalást. Varga Judit hangsúlyozta: a jogszabályi környezetnek azt is tükröznie kell, hogy a Magyar Kormány a sértettek és az áldozatok oldalán áll. Ezért hoztak meg a bővítésen kívül egy sor olyan intézkedést, amelyek elsődlegesen a sértettek érdekeit szolgálják. Döntöttek a kártalanítási összegek kifizetésének felfüggesztéséről, törvényjavaslatot terjesztettek az Országgyűlés elé a sértettek jogainak előtérbe helyezése érdekében, hogy a már lezárt ügyekben is lehetőség legyen utólagos sértetti kártérítés igénylésére.
Ezzel párhuzamosan megkezdődött az áldozatvédelmi rendszer korszerűsítése: az áldozatvédelmi központok átadása, az ott elérhető ingyenes jogi, pszichológiai, pénzügyi segítség, az éjjel-nappal hívható, ingyenes segélyhívó szám és a védett házak rendszere mind azt szolgálják, hogy biztonságosabb országban éljünk - hangoztatta a miniszter.
2020. július 13.
Az Országgyűlés tegnap elfogadott állásfoglalása világos alapelveket jelöl ki a Magyar Kormány számára a hétvégi uniós költségvetési tárgyalásokhoz - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter az Általános Ügyek Tanácsának mai videokonferenciáját követően.
Az egyeztetésen az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége ismertette a következő fél évre vonatkozó programját és prioritásait. Az igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban elmondta: Magyarország egyetért a német elnökség azon elgondolásával, hogy a koronavírus-járvány okozta válság következményeinek leküzdését követően egy versenyképes, digitális, valamint földrajzi és gazdasági szempontból is erősödő Európát kell teremteni. Ehhez elengedhetetlen egy méltányos és kiegyensúlyozott többéves uniós költségvetés. Kemény tárgyalásokra kell számítanunk - rögzítette Varga Judit. Az uniós pénzügyi keretre és a helyreállítási eszközre vonatkozóan az igazságügyi miniszter elmondta: annak érdekében, hogy az minden tagállam számára elfogadható megoldást kínáljon, a javaslatnak igazságosnak és rugalmasnak kell lennie. "Az álláspontunk továbbra is az, hogy a gazdagabb tagállamok ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok" - szögezte le a tárcavezető.
Varga Judit felhívta a figyelmet az Országgyűlés július 14-én elfogadott állásfoglalására is, amely Magyarország Kormánya számára világos alapelveket rögzít az uniós egyeztetésekhez. "Elvárjuk, hogy a források elosztása politikamentes legyen, és Brüsszel ne kösse azokat ideológiai kérdésekhez" - húzta alá az igazságügyi miniszter. A Kormány egyértelmű és erős felhatalmazást kapott az Országgyűléstől a hétvégi tárgyalásokon képviselt állásponthoz - hangsúlyozta Varga Judit.
2020. július 16.
Közép-Európa sajátos jog- és államfejlődésének európai megjelenítése előmozdításáról tárgyalt hétfőn Varsóban Varga Judit igazságügyi miniszter. Mind Lengyelország,
- 64/65 -
mind Magyarország szükségesnek tartja, hogy kiépüljön Közép-Európában is egy olyan szakmai közösség és tudásbázis, amely képes arra, hogy megjelenítse a régió "sajátos nézőpontját" az európai jog- és államfejlődés, illetve az európai integráció meghatározó kérdéseiben - mondta a miniszter.
Éppen ezért még korábban cseh kezdeményezésre, majd a visegrádi négyek mostani, lengyel elnöksége alatt lengyel kezdeményezésre felmerült egy V4-es összehasonlító jogi intézet létrehozásának terve, amelyet Magyarország is feltétlenül támogat. Hagyományosan nagyon jó az igazságügyi együttműködés a két ország között, mint ahogy más területeken is - tette hozzá a tárcavezető. Ennek első lépéseként Varga Judit lengyel hivatali kollégájával, Zbigniew Ziobróval a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet és a Lengyel Jogi Intézet közötti együttműködési megállapodást írt alá.
A miniszter kijelentette: fontosnak tartja ezenkívül, hogy létrejöjjön egy professzori hálózat, amely a közép-európai szakmai, szakpolitikai nézőpont megjelenítésével alternatívát tud nyújtani a jogtudomány és az államelmélet területén. "Hiszen azt látjuk, hogy az európai szakmai közéletben és a közvéleményt uraló írásokban nagyon erős az európai föderalista áramlat. Fontos, hogy ennek legyen egy konzervatív, erős nemzetállamokra építő alternatívája" - fejtette ki.
2020. július 21.
Az áldozatsegítés hatékonyságának növelése érdekében kötött együttműködési megállapodást 2020. július 30-án az Igazságügyi Minisztérium és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal. A konvenciót Hajas Barnabás igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár és Demeter Ervin kormánymegbízott írták alá Miskolcon.
Magyarország Kormánya kiemelten fontosnak tartja a családok, a nők és a gyermekek védelmét. Mindemellett hangsúlyozott figyelem fordul a bűncselekmények áldozataira, jogaik érvényesülésére, az áldozatsegítési támogatások körének bővítésére, az érdekérvényesítés elősegítésére. Mindezen célkitűzések megvalósítása érdekében zajlik országszerte az áldozatsegítő központok létrehozása. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - a budapesti központ után másodikként - nyitotta meg az Igazságügyi Minisztérium a Miskolci Áldozatsegítő Központot, 2018. március 19-én.
A most aláírt együttműködési megállapodás újabb, komoly mérföldköve az áldozatsegítési feladatok eredményes megvalósításának. A megállapodás célja a két fél közötti szakmai együttműködés elmélyítése, különös tekintettel a bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés áldozatainak okozott társadalmi, erkölcsi, anyagi és érzelmi sérelem enyhítésének fokozottabb elősegítésére. A megállapodás keretében a felek vállalják, hogy szakmai rendezvényeken, megbeszéléseken, képzéseken kölcsönösen képviseltetik magukat, folyamatosan és egymást tájékoztatva vizsgálják a közösen benyújtható pályázati projektek lehetőségét, a pályázati együttműködés fejlesztését, valamint kölcsönösen együttműködnek egymás szolgáltatásainak ismertté tétele és népszerűsítése érdekében.
2020. július 31.
A Magyar Kormány sikeresen lép fel az antiszemitizmus ellen - közölte Varga Judit igazságügyi miniszter a német külügyi államtitkár nyilatkozatára reagálva Facebook-bejegyzésében hétfő délután.
"Hivatalos levélben reagáltam Michael Roth augusztus 21-i nyilatkozatára, amelyben többek között antiszemitizmussal vádolta meg Magyarországot. Ezzel szemben a valóság az, hogy a magyar Kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben és más európai országokkal ellentétben sikeresen lép fel ellene" - fogalmazott Varga Judit. A német szociáldemokrata külügyi államtitkár megnyilvánulása a kettős mérce és a megalapozatlan vádak újabb példája, amellyel a közös európai értékekre hivatkozva próbál nyomást gyakorolni több tagállam demokratikusan megválasztott kormányára, köztük Magyarországra. Most már mindenki láthatja, hogy mi várható akkor, ha a jogállamisággal kapcsolatos kérdéseket átpolitizálják, és homályos koncepciókon, átláthatatlan eljárásokon alapuló költségvetési szankciókat vezetnek be - írta a miniszter.
Hozzátette: a német külügyi államtitkár szavai komolyan megkérdőjelezik az őszinte együttműködés iránti elkötelezettségét. Nyilatkozata nemcsak a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, hanem a szolidaritást is veszélyezteti. Németország olyan időszakban viseli az EU Tanácsának soros elnökségét, amikor az egység és az együttműködés kulcsfontosságú. "Találjunk közös válaszokat a kihívásokra, amelyekkel az Európai Uniónak szembe kell néznie. Ebben Magyarország továbbra is megbízható partnere a német elnökségnek. Az álláspontunk azonban továbbra is világos: a jogállamisági párbeszédnek tényeken kell alapulnia. Csak így vethetünk véget a politikai vádaskodás ördögi körének, ahol az ideológiai és politikai megfontolások többet számítanak, mint a tények" - fogalmazott Varga Judit.
2020. szeptember 1.
Az Igazságügyi Minisztérium megújította korábbi, 2015. március 20-án kötött együttműködési megállapodását a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával. Az új kontraktust az Igazságügyi Minisztérium részéről Hajas
- 65/66 -
Barnabás igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár, valamint a BVOP országos parancsnoka, Tóth Tamás bv. vezérőrnagy írták alá 2020. szeptember 2-án, Budapesten.
A megállapodás célja a felek hatáskörébe utalt feladatok hatékony ellátásának kölcsönös támogatása és előmozdítása, kiemelt figyelemmel a szabadult elítéltek, a pártfogó felügyelet hatálya alatt állók és az utángondozást kérelmezők eredményes társadalmi reintegrációjára, illetve a célcsoport bűnismétlési és visszaesési kockázatának csökkentésére.
A megállapodás további célként tűzi ki az igazságügyi pártfogó felügyelői és a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői tevékenység szakterületein ellátandó feladatok hatékonyságának fokozását, valamint megfelelő képzések, továbbképzések és regionális szakmai programok közös megvalósításával annak elérését, hogy a pártfogó felügyelők a lehető legkorszerűbb ismeretek alapján végezhessék szakmai tevékenységüket.
2020. szeptember 3.
Csak a saját nemzeti érdekeit őszintén és bátran felvállaló tagállamok alkothatnak hosszú távon is sikeres európai közösséget, hiszen "erős nemzetek nélkül Európa is csak gyenge maradhat" - jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) rendezett fórumon.
Varga Judit az NKE és az Igazságügyi Minisztérium közös, Nemzetek Európája elnevezésű karrierprogramjának nyitóünnepségén úgy fogalmazott: "olyan Európát szeretnénk, amely valóban tiszteletben tartja nemzeti identitásunkat és intellektuális szuverenitásunkat, véleményünk különbözőségét és (...) a magyar emberek akaratát." A miniszter ezért elengedhetetlennek nevezte, hogy egy olyan magyar szakértői apparátus épüljön ki, amely hisz a nemzetállamok szoros együttműködésén alapuló Európa és a szuverén Magyarország jövőjében. Közölte: a karrierprogram célja, hogy minél több, Magyarországot határozottan és hatékonyan képviselő szakembert képezzenek, és közülük minél többen kerüljenek vezető pozícióba az Európai Unió intézményeinél.
Varga Judit felidézte: az EU alapítóatyáinak célja volt, hogy tanulva a történelem hibáiból az európai országokat egy olyan szövetséggé kovácsolják, amely "hosszú időre garantálja a békét, a biztonságot, és a gyarapodást". Döntésük - tette hozzá - egész Európa jövőjét meghatározta, és megalapozta a jelenlegi "példátlan hosszú ideig tartó békés időszakot". A tárcavezető azonban arra is rámutatott, hogy "konfliktusaink azért akadnak bőven", amelyeket már nem a lövészárkokban, hanem tárgyalótermekben vívják. Hozzátette: a közép-európai szemlélőnek azonban néha úgy tűnik, hogy "barátaink közül néhányan" elfelejtették, hogy Európának a közös lehetőségek kiaknázásáról kellene szólnia, nem pedig a nemzetek elsorvasztásáról.
A nemzeti szuverenitás fontosságát hangsúlyozva arról is beszélt, hogy Magyarország több mint ezeréves múltjával, sajátos nyelvével, kultúrájával, nemzeti identitásával, alkotmányos hagyományaival és a magyar emberek különleges szellemi képességeivel gazdagítja Európát. "Ez a sokszínűség az, amit az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikk (2) bekezdése is védendő értékként jelöli meg" - hívta fel a figyelmet. Varga Judit saját tízéves brüsszeli munkatapasztalatára is utalva fontosnak nevezte, hogy a képzés során olyan személyek készítsék fel az uniós munkára a fiatalokat, akik maguk is tapasztalt szakemberek az uniós politikák és diplomácia területén.
A Nemzetek Európája Karrierprogram az NKE és az Igazságügyi Minisztérium által közösen indított képzés. A hat hónapos program során az európai közszolgálatra készítik fel a résztvevőket. 161 jelentkezőből 51 embert vettek fel.
2020. szeptember 3.
Tovább folytattuk a párbeszédet az állami és a piaci szereplőkkel, annak érdekében, hogy ne sérülhessen a magyar állampolgárok véleménynyilvánításhoz való joga a nemzetközi tech óriások által uralt közösségi média felületein - nyilatkozta Varga Judit igazságügyi miniszter a Digitális Szabadság Bizottság hétfői ülését követően.
A testület hétfői ülése után Varga Judit kijelentette: "Az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott platform február óta azon dolgozik, hogy az állampolgárok jogbiztonságát és szabadságát garantálhassa a digitális térben." A technológiai óriáscégek hatalmas gazdasági súlya, nehezen átlátható működése és esetenként vitatható adózási gyakorlata világszerte fontos témaként szerepel a kormányzatok napirendjén, hisz a nemzeti jogalkotók és jogalkalmazók felelősséggel tartoznak az állampolgáraik jogbiztonságáért - hangsúlyozta Varga Judit.
A beérkezett állampolgári visszajelzésekből is látható, hogy az átláthatóság és a számonkérhetőség mint demokratikus alapérték a legfontosabb kérdés jelen pillanatban az online térben - mondta a miniszter. Máshogy megfogalmazva: sokakat foglalkoztat az a kérdés, hogy milyen jogszabályok alapján, milyen jogállami garanciák mentén cenzúrázza például a Facebook a magyar állampolgárokat? Az igazságügyi miniszter hozzáfűzte: augusztusban újból levélben fordultak a Facebook regionális igazgatójához az átláthatóság és az ideológiai semlegesség kérdéskörében, melyre várják a konkrét válaszokat, hisz ugyanazokat a jogállami garanciákat szeretnék csak viszontlátni az online térben zajló történések tekintetében, mint amit az offline világban is elvárnak egy jogállamtól.
2020. szeptember 14.
* * * A Közéleti hírek rovat zárása: 2020. szeptember 15. * * * ■
Visszaugrás
