Dr. Tattay Levente a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának professor emeritusa munkássága során számos alkalommal foglalkozott a szellemi tulajdon különböző területeivel, amely kapcsán a témában több műve is született. Azonban, a korábbi kötetek többségétől eltérően, a "Versenyképesség és szellemi alkotások az Európai Unióban" című munka az érintett jogterület aktuális szabályozását, bírói gyakorlatát és az ehhez kapcsolódó statisztikákat és felméréseket egy monográfiában foglalja össze. A könyv fontosságát éppen ez az összetetettség, illetve maga a témaválasztás adja. Napjaink és a közeljövő egyik közismerten legaktuálisabb kérdéseivel, a szellemi tulajdonjog szabályozásával és annak gazdasági értékével foglalkozik, amely az Európai Unióban is kiemelt szerepet kap. Nem csoda, hiszen, mint ahogy az ismert, a szellemi tulajdon kiemelkedő gazdasági jelentőséggel bír. A kötet nemcsak az iparjogvédelem különböző területeiről gyűjt fontos adatokat és jogszabályokat, hanem külön foglalkozik a szerzői joggal is. Ez az első olyan monográfia, amely jelentős terjedelemben az Unió szellemi alkotásainak felhasználásairól, irányításáról, tervezéséről és gazdasági elemzéséről szól.
A mű hat részre tagolódik, melynek mindegyike több fejezetből áll. A kötet könnyebb áttekinthetőségét segíti az elején található rövidítések jegyzéke, illetve a végén az Európai Bíróság idézett ügyeinek listája.
I. Az első rész az innovációval és az Európai Unió szellemi alkotásokkal kapcsolatos versenyképességével foglalkozik. Elsőként az Európai Unió innovatív versenyképességét veszi szemügyre a szerző. A hatvanas évektől kezdve a Közösség lemaradása volt megfigyelhető mind a csúcstechnológiák terén, mind a gazdasági vonatkozásokban.
Ebből a fejezetből megtudhatjuk azt is, hogy a versenyképesség fogalmi megközelítése terén nincs egyetértés a jelentéssel kapcsolatban, illetve megismerhetjük a mérési módjait és az elemzések szempontjait. Az Európai Unió tudomány, technika és innováció politikája kapcsán a szerző az innováció fogalmi megközelítését az 1930-as évektől kezdve mutatja be, melynek során az is kiderül, hogy a megközelítésnek számos fajtája létezik (pl. OECD vagy az EU fogalma). Külön kiemeli az EUMSz. [XVII. és XIX. fejezet, 107. § (1) bek.] innováció politikával és a támogatási rendszerrel kapcsolatos rendelkezéseit is.
A szerző összegyűjti azon modelleket (Solow, Romer), amelyekkel a szerzői alkotások az innováció révén történő gazdasághoz való hozzájárulása akár világnagyságban is mérhető. A szellemi alkotások innovációval való kapcsolatát külön kiemeli minden iparjogvédelem részterülettel kapcsolatban. Részletesen olvashatunk 1997-től kezdve a szellemi alkotásokat érintő közösségi és uniós dokumentumokról (zöldkönyvek, közlemények, irányelvek). A szellemi alkotások fejlődéstörténetéből az olvasó megtudhatja azt is, hogy mik a hatályos nemzetközi szerződések szerinti eljárások. A szerző egy helyre gyűjtötte össze az első jelentős Európai Bírósági ügyeket (például Parke Davis ügy, Centrafarm/Stirling Drug ügy). Az 1979-es Davignon jelentéstől kezdve 2010-ig bemutatásra kerül a szellemi alkotások jelentős versenyeszközként történő elismerése.
A szerző önálló alfejezetet szentel a közösségi szabályozás kezdeteinek, amelyben külön mutatja be a szabadalmakat és a védjegyeket. Ezt követően az iparjogvédelem és a szellemi tulajdon 1990-2000 közötti történetéről olvashatunk, majd áttekinthetjük a 2000 és 2010 között lezajlott második generációs szabályozást. Végezetül pedig a 2010-2015 közötti fejlődés felgyorsulásáról és annak következményeiről, a konvergenciáról és az új szolgáltatásokról ír a szerző. Bemutatja az Innovatív Európa programot is, mely nagymértékben növelte az alkotások európai megítélését. Szó esik az olyan irányelvekről is, mint a 608/2013/EU vagy a 1383/2003/EK irányelv.
Külön alfejezetben található a szerzői jog szabályozása, a földrajzi árujelzők újraszabályozása, a védjegyreform és az Üzleti Információk irányelv javaslat. A versenypolitika és alapvető funkciói (innovációs, termelési hatékonyság, allokációs funkció) kapcsán bemutatásra kerülnek az ezt érintő elméletek, illetve az Európai Unió versenyjoga, ennek hatása a szellemi alkotásokra, kibontva utóbbiak gazdasági versenyre gyakorolt hatását. Külön figyelemre méltó, hogy a szerző a versenyjog és a szellemi alkotások szabályozásának ellentmondásai feloldására több lehetséges módot is elemez (harmonizáció, jogalkalmazás, Európai Bíróság döntései).
II. A második rész a szellemi alkotások közös vonásait, intézményrendszerét és az Európai Unió versenyképességét mutatja be. A XVIII. századi territoriális nemzeti szabályoktól kezdve az 1850-es évektől kezdődő nemzetközi szabályozáson át (az Európai Unió tagállamait külön kiemelve) az uniós szabályozásról is olvashatunk.
A szellemi alkotások általános jellemzői (nemzeti és közösségi jog párhuzamossága, célhoz kötöttség, töredékes harmonizáció, szerzői jog háttérbe szorulása) mellett a jogforrások rendszerét és a szerzői jog és az uniós jog ütközését is részletezi. Kifejtésre kerül a szellemi alkotások hármas erőtere (nemzeti, közösségi, nemzetközi) is. A szellemi alkotások joga és az uniós jog ütközése a versenyjog és az EUMSz. szabályain keresztül kerül bemutatásra.
A fejezet az Európai Unió fontosságát is feltárja azáltal, hogy részletezi az Európai Bíróság szerepét a konfliktusok kapcsán és világossá teszi, hogy a jogterület felérté-
- 188/189 -
kelődésének köszönhetően több szakpolitika is érinti a kérdést.
Nem utolsósorban a hamisításokról és a hitelbiztosításokról külön fejezet szól. A szerző kibontja a 2004/48/EK irányelvhez és az Elektronikus Kereskedelemről szóló irányelvhez kapcsolódó uniós joggyakorlatot. A Jogsértés Európai Megfigyelő Központjáról szóló fejezet a jogsértések mértékét is ismerteti. Az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatalának bemutatása a 386/2012/EU irányelven keresztül történik meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
