Az esélyegyenlőség érdekében tett intézkedéseket segítő kormánytisztviselők azt vallják, hogy az előnyben részesítés nem lehet csupán elmélet, sőt a legtöbben annak gyakorlati oldalát hangsúlyozzák. Megjegyezzük azt is: fontos, hogy a gyakorlat elérje az elmélet által kitűzött célokat, éppen ezért az elmélet bár szükségszerűen tág értelmű, anélkül a gyakorlat céltalan, tétova, hatékonytalan.
Az esélyegyenlőség célja a méltányos, nemekre érzékeny, hátránnyal élőket nem kirekesztő, oktatási egyenlőséget támogató,[1] lemorzsolódást gátló,[2] marginalizálódott személyeket befogadó, szociális támogatást és mindenki számára a közszolgáltatásokat elérhetővé tévő társadalom befolyásolása a társadalom jóléte érdekében.
Az esélyegyenlőség állampolgári jogát, és fenntartásának szükségességét nemcsak az Alaptörvény és más közösségi dokumentumok és irányelvek írják elő, hanem azt a gazdasági szükségesség is erősíti. Az inkluzív társadalom ugyanis csak úgy tartható fenn, ha a családjával és nemzetével harmonikusan élő, testileg és mentálisan egészséges, jól képzett ember, nemcsak a demokrácia szempontjából fontos értékrendet hordozza, hanem a XXI. századi modern nemzetgazdaság erőforrásaként is szolgál.
Az esélyegyenlőség és a jólét előmozdítása napjainkban két olyan terület, mellyel foglalkoznunk kell, de hol találhatók a két elmélet és gyakorlat metszéspontjai? A két elmélet céljai és célcsoportjai összemosódnak a társadalomban, nemde? Vajon mindkét cél elérése az önkormányzat folyamatos feladata? Ezekre a kérdésekre keresünk választ, a filozófia, a jog, a közigazgatás és nem utolsósorban a napi szociális munka gyakorlatában.
Takács elgondolása szerint, az állam fogalom alatt általános értelemben terület, népesség, főhatalom hármasát értjük. Takács azonban árnyalja a fogalmat, mely szerint "az állam fogalmának legszélesebb jelentését a szociológiai perspektíva jelöli ki, ami az államot társadalmi jelenségnek tekinti. A jogászi elgondolás egy szűkebb, a társadalmiság számos elemének normatív formát adó államfogalomhoz vezet. Így a jogi államfogalom a szociológiain belül egy szűkebb kör, de annál jóval határozottabb kontúrok jellemzik. A politikai államfogalom azokra az elemekre mutat rá, amelyek a jogi fogalmak mögött rejlenek, de a normatív elemek miatt nem láthatók. A politikai államfogalom a legkisebb átmérőjű kör."[3]
Államtudományi szempontból az esélyegyenlőség fogalmának vizsgálata számos tudományra kiterjed, melyek nem tartoznak a szorosan értelmezett jog, politika és vezetésszervezés, a közigazgatás, vagy a közigazgatás-tudomány fogalmába. Tehát az vizsgálható az agrár-, bölcsészet-, hit-, műszaki, orvos-, természettudományok, vagyis társadalomtudományokon kívüli területeken is.
- Agrártudományi szempontból az esélyegyenlőség fogalma különösen az ember és természetes környezete közötti viszonyban értelmezhető, például föld, víz, levegő, növény és állatvilág kapcsolatában.
- Bölcsészettudományi szempontból az esélyegyenlőség fogalma különösen az emberi értelemmel és érzelemmel kapcsolatos társadalmi viszonyokban értelmezhető. Nyomon követhető például az esélyegyenlőség fogalmainak kialakulása, változása történelmileg és nyelvészetileg.
- Hittudományi szempontból az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség fogalma különösen a Teremtő és műve viszonylatában értelmezhető.
- Műszaki tudományok szempontjából az esélyegyenlőség fogalma különösen az ember testének, lelkének, mesterséges környezetének viszonyában értelmezhető, például épületek, települések, vonalas infrastruktúra, melyek a mindenki által használható tárgyak köré csoportosíthatók, különösen az egyetemes tervezésben.
- Művészettudományi szempontból az esélyegyenlőség fogalma különösen az emberi érzelemmel és értelemmel kapcsolatos viszonyokban értelmezhető. Különösen művészeti eszköz a színek, hangok, formák, illatok érzékelése, melyek tulajdonsággal ruházzák fel az emberi környezetet.
- Orvostudományi szempontból az esélyegyenlőség fogalma különösen az ember fizikai és pszichikai létében, annak minőségében, és annak biztosításában ragadható meg.
- Társadalomtudományi szempontból az esélyegyenlőség fogalmai különösen az emberek közötti viszonyrendszerekben értelmezhetők.
- Természettudományi szempontból az esélyegyenlőség különösen az emberi lélek és test természetes és mesterséges környezetének viszonyában az emberi léttel együtt értelmezhető.
Amint láthattuk, az államtudományban a közigazgatás-tudományon kívül és belül is értelmezhető az előnyben részesítés (esélyegyenlőség ideájának) elve. Mivel a közigazgatási gyakorlatban az elemi cselekvéshez hozzátartozik annak anyagi alapja - mert megbízás kivételesen fordul elő ellenszolgáltatás nélkül -, ezért a "háromlábú szék" fogalmába bele kell értenünk annak alapját, a közgazdaság-tudományt is. A társadalomtudományok statikus megközelítése alapján a közigazgatás-tudomány a fentebb felsorolt tudományterületeken alapszik, de különösen a jogtudományon, politikatudományon, szervezés- és vezetéstudományon.[4]
- 18/19 -
Az emberi elmére jellemző, hogy véges dolgokban gondolkodik, ezért talán érdemes kijelölni azokat a tengelyeket, amelyeken belül működnek az egyes elgondolások, tudományok, így a közigazgatás-tudomány is. A közigazgatás dinamikus felfogása szerint[5] a közigazgatás-tudomány stabilitását a különböző ideológiák váltakozásának gyakorisága (jelenléte) adja. E megközelítés szerint az értelmi és érzelmi "külpontosság" természetes jelenség.
Mikor az értelem-érzelem tengely a teizmus irányába mozdul, a közigazgatás a lehetőségek (esély) bővítése és szűkítése mentén mozog, mikor az értelem-érzelem tengely a materializmus irányába mozdul, akkor a közigazgatás szabályközpontúsága kerül előtérbe. A stabilitás igénye tehát bizonyos mértékig eltűri az ideológiai elvek következtében történő "megrázkódtatásokat", hiszen a közigazgatás-tudományban is a jog, a politika és a vezetés-szervezés tudomány aránya folyamatosan változik.
Az esély általános értelemben a lehetőség csoportjába tartozik. Az esély a társadalomtudományok területén olyan lehetőséget jelent, ami által személyeknek valamire lehetősége volt, van, vagy lesz. Az ember végtelen lehetőségét azonban nagymértékben szűkíti az ember felelőssége, amely a lehetőségek közül csak azokat használhatja, amely az adott kor és társadalom számára elfogadott, egyéb lehetőségek használata, a társadalom által jogilag vagy morálisan tiltott. A morális és jogi tiltás azonban időhöz kötött, mert a társadalmi normák változnak.
Az erkölcs és a jog a cselekvés lehetőségeiről hallgat, azt engedélyezi, tiltja, és/vagy szankcionálja. A társadalom esély-változtatásra vonatkozó kívánságait a politika önti jogi formába. Az esélyt az esélyegyenlőség fogalomban gyakran az erősek által a gyengék számára biztosított lehetőségként értelmezik. A lehetőségek számát azonban jelentősen csökkenti az előítélet és a diszkrimináció.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
