Míg néhány évtizeddel ezelőtt szinte elképzelhetetlen volt, hogy az emberek otthonról végezzék munkájukat, addig napjainkban ez a munkavégzés egyik bevett, egyszersmind egyre nagyobb népszerűségnek örvendő módjává vált. 2020 tavaszától azonban - kiváltképp a COVID-19 világjárvány okán bevezetett kijárási korlátozásokkal érintett időszakban - egyre több munkáltató tért át a szokásos munkavégzési helytől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatásra, azonban jogalkotásra kifejezetten e tárgykörben - bár arról több ízben is szóltak a hírek - mind ez ideig nem került sor.[1] Írásom célja, annak bemutatása, hogy a home office széles körű elterjedése, a jogterület új keletű jellege és szabályozottságának alacsony foka milyen kérdéseket vet majd fel a bíróságok előtt, milyen kérdések megválaszolása vár álláspontom szerint a közeljövőben a munkajogi pereket tárgyaló bíróságokra.
1. Bevezetés
2. A home office fogalma
3. A home office és a távmunka kapcsolata
3.1. A távmunka fogalma
3.2. A munkavégzés helye
3.3. Időbeliség
3.4. Létesítés
3.5. Tevékenység
3.6. A munkáltató utasítási joga
3.7. Ellenőrzési jog
3.8. Munkarend
3.9. Távmunka egyenlő home office?
4. A home office hatályos szabályozása
5. A bírói gyakorlatra váró kihívások
5.1. Alapvető kötelezettségek
5.1.1. A munkáltató kötelezettségei
5.1.2. A munkavállaló kötelezettségei
5.2. Munkaidő, pihenőidő, munkarend, rendkívüli munkavégzés
5.3. Kártérítési felelősség
5.4. Az egészségkárosodásért fennálló munkáltatói felelősség, munkabaleset, üzemi baleset
6. Összegzés
Tanulmányomban annak bemutatására törekszem, hogy az otthoni munkavégzés, azaz a home office hirtelen elterjedése és az arra vonatkozó jelenlegi munkajogi szabályozás - illetőleg annak hiánya - milyen kihívások elé állíthatja a közeljövőben a bíróságokat. Ennek keretében mindenekelőtt igyekszem meghatározni az otthondolgozás definícióját, majd röviden bemutatom a távmunkavégzéssel mint atipikus foglalkoztatási jogviszonnyal való kapcsolatát, összehasonlítva egymással a két jogintézményt. Írásom következő nagyobb egységében a munkajogi szabályozás egyes kérdéseivel foglalkozom, melynek keretében a munkáltató és a munkavállaló kötelezettségeit, a munkaidő, pihenőidő, a rendkívüli munkavégzés, a kárfelelősség szabályait - ezen belül az egészségkárosodásért fennálló munkáltatói felelősség -, a munkabaleset és az üzemi baleset kérdéseit vizsgálom majd.
Az otthoni munkavégzés, avagy hétköznapi szóhasználatban "home office" fogalmát a hatályos magyar szabályozás szerint sem az Mt., sem más jogszabály nem határozza meg. Ennek ellenére azonban a jogintézmény sajátosságainak ismertetésével kísérletet tehetünk egyfajta definíció megalkotására. Álláspontom szerint a home office egy olyan kivételes jogintézmény, mely alkalmazása során a munkáltató a hagyományos, tipikus munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló
- 27/28 -
számára ideiglenes, kivételes jelleggel engedélyezi, hogy az állandó munkavégzési helyétől eltérő helyen - jellemzően saját otthonában - végezze munkáját.[2] Vagyis az otthoni munkavégzés nem más, mint a munkavégzés helye megválasztási jogának munkavállalóra történő átruházása.
Fontos rögzítenünk, hogy a home office nem egy sajátos, atipikus foglalkoztatási jogviszony, hanem a hagyományos, klasszikus munkaviszonyban megjelenő kivételes jogintézmény. Ahhoz, hogy ennek jelentőségét megérthessük, álláspontom szerint az otthoni munkavégzés és a távmunka - mint atipikus munkaviszony - kapcsolatának bemutatása, valamint a két jogintézmény egymástól történő elhatárolása szükséges. A következőkben erre teszek kísérletet.
Noha a köznyelv gyakran összemossa az otthoni munkavégzés fogalmát a távmunkával, illetőleg a home office-t a távmunka egyik típusaként határozza meg, fontos leszögezni, hogy a két jogintézmény nem azonos egymással, egymástól való elhatárolásuk különösen jelentős.
Míg a home office - a fentebb ismertetettek szerint - a munkavégzési hely ideiglenes megváltoztatását jelenti, addig a távmunka az Mt.-ben szabályozott speciális, atipikus munkaviszony. A két fogalom különbözőségét igazolja az is, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 56. § (2) bekezdés b) pontjában rögzítésre került, hogy az Mt.-t 2020. július 1-jéig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti. A jogszabály külön nevesítette mindkét fogalmat, ezzel jelezve, hogy különböző jogintézményekről van szó.
A következőkben a home office és a távmunka elhatárolására teszek kísérletet. Először a távmunkavégzés Mt.-ben szabályozott rendelkezéseit vetem össze az otthoni munkavégzés sajátosságaival, majd a távmunkavégzés veszélyhelyzet idején érvényesülő speciális szabályait ismertetem.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
