A koronavírus Kínából indult el 2019 decemberében, majd 2020. március 4. napján hazánkat is elérte: ekkor jelentették be Magyarországon az első koronavírus-fertőzést, rögtön két személy esetében. A koronavírus első magyarországi elterjedési hullámát rövid szünetekkel két újabb hullám követte, majd a fertőzés terjedésének 2021. évi nyári csillapodását követően jelenleg a negyedik hullám küszöbén állva egyelőre még nem ismertek a pandémia jövőben várható újabb egészségügyi, társadalmi és gazdasági negatív hatásai. Általánosságban elmondható, hogy világjárvány idején kétségkívül osztozik a társadalom valamennyi tagja a hátrányos következmények viselésében, ugyanakkor még inkább érintettek azok a magánszemélyek, akik olyan súlyos pénztartozásokat halmoztak fel, hogy bírósági végrehajtási eljárások alatt állnak még a lakóingatlanjaik is. Az emberek otthonai árverezésének morális és jogi megítélése a koronavírus-járványt megelőző időkben is rendkívül nehéz és összetett jogpolitikai kérdés volt, hiszen ráadásul gyakran nem is kizárólag az adóst, hanem a vele együtt élő személyeket, azaz az adós családtagjait is érinti, márpedig egy család otthonának állami kényszerrel való árverése egy jogállamban csak rendkívül szigorú feltételek teljesülése mellett történhet.
A természetes személyek lakóingatlanának esetleges árverezése azért roppant nehéz megítélésű kérdés még "normál időkben" is, mivel választani kell a végrehajtást kérő jogszerűen fennálló követelésének kielégítése iránti érdeke és az adós otthona nyugalmához fűződő jogának érvényesülése között, így a kérdés rendkívüli jelentőségére tekintettel a magyar jogalkotó akként döntött, hogy - legalábbis a pandémia idejére - maga mondja ki a választ: a magánszemélyek lakóingatlana nem árverezhető, amíg a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet fennáll. A kérdés eldöntése, azaz a "válasz megfogalmazása" természetesen jogszabály megalkotásának formájában történt a jogalkotó részéről, azonban az elfogadott jogszabály a mindennapi jogalkalmazás során bonyodalmakat okozott, ugyanis annak tartalma számos tekintetben nem elég világos és egyértelmű, jogértelmezési kérdések sokaságát veti fel. Tanulmányomban e kérdéskört járom körül, mindenekelőtt azonban a konkrét rendelkezések ismertetése szükséges.
2021. március 6-án kihirdették a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: rendelet), melynek 7. § (1) bekezdése kimondta, hogy a végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának árverezése iránt - az ingatlan árveréséről szóló hirdetmény közzététele iránt - legkorábban a szigorított védekezés megszűnését követő tizenötödik napon intézkedhet. A rendelet 39. § (1) bekezdése szerint e rendelet 2021. március 8. napján lép hatályba. A rendelet 1. §-a határozta meg a szigorított védekezés időtartamát, mely a rendelet hatálybalépésének napjától 2021. április 19-ig tartott.
Mindenekelőtt azt fontos kiemelni, hogy mi az, ami egyértelműen és világosan következik a jogszabály szövegéből. A bírósági végrehajtók nem intézkedhetnek az ingatlan árveréséről szóló hirdetmények közzététele iránt 2021. március 8. napja és a szigorított védekezés megszűnését, azaz 2021. április 19-ét követő 15. nap között. Eszerint a végrehajtók ebben az időszakban nem tűzhettek ki árveréseket magánszemélyek lakóingatlanai esetében. Ugyanakkor a rendelet 41. §-a szerint e jogszabályt a hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, így a rendelet ezen rendelkezése teret enged a 7. § (1) bekezdésében foglalt árverési tilalom tág (kiterjesztő) értelemben való esetleges alkalmazásának is. Ebből kifolyólag adódik a kérdés, hogy miként kell megítélni azokat az árveréseket, amelyek során az árverésről szóló hirdetményt 2021. március 8. napja előtt közzétette a végrehajtó, de az árverés 2021. március 8-a előtt még nem ért véget. Álláspontom szerint a kiterjesztő értelmezés alkalmazása a helytálló a szűk értelmezéssel szemben, mivel a kiterjesztő értelmezés mellett a nyelvtani és a célkutató értelmezés is a kiterjesztő értelmezéssel teljesen megegyező jogi tartalomra enged következtetni, azaz - a megszorító értelmezés kivételével - valamennyi értelmezési mód ugyanazon eredményt mutatja. A következőkben az egyes értelmezési módszerek elvégzését mutatom be.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
