Az európai versenyjog egy fontos része az összefonódások ellenőrzésére vonatkozó joganyag, elsősorban a Tanács 4064/89 EGK sz. rendelete mely immár már több mint egy évtizede sikeresen funkcionál.
Jelentősége magyar szempontból sem elhanyagolható. Egyrészről ugyanis az európai szabályozási modell a magyar versenyjogra is hatással volt, a magyar versenytörvény lényegében követi a rendelet struktúráját. Továbbá a csatlakozással a rendelet közvetlenül hatályossá válik Magyarországon is, vagyis a közösségi versenyhatóság közvetlenül kikényszerítheti azok alkalmazását a magyar vállalatoktól. Ezért ezen versenyszabályok alakulása és reformja a jogalkalmazókat érintő gyakorlati kérdés, melyeket a magyar vállalatok is figyelembe kell hogy vegyenek, majd közösségi méretű tranzakcióik tervezésénél és végrehajtásánál. Természetesen az még egyelőre megválaszolhatatlan kérdés, hogy a magyar vállalatok a közeljövőben végrehajtanak-e olyan nagyságú tranzakciókat, melyek esetlegesen a vonatkozó versenyszabályok hatálya alá tartoznak majd.
A Római Szerződés a vállalatok összefonódásával kapcsolatban még nem tartalmazott kifejezett rendelkezéseket. A Bizottság először 1973-ban terjesztette elő a fúziókontrollal kapcsolatos első rendelettervezetét, de javaslata mintegy 15 évig nem kapott teret. Végül, a piaci helyzet megváltozása, a fúziók számának megnövekedése és az egységes rendszer kialakításának igénye eredményeképpen a Tanács 1989 decemberében elfogadta a vállalatok összefonódásának ellenőrzéséről szóló 4064/89 EGK sz. rendeletet, amely 1990. szeptember 21-én lépett hatályba (a továbbiakban: Rendelet).
A szabályozás lényege, hogy bizonyos, a vállalatok forgalmához kötött küszöbérték fölött a koncentrációt be kell jelenteni a közösségi versenyhatóságnak, mely annak engedélyezését a Rendeletben meghatározott kritériumok szerint bírálja el.
Az új rendszer eredményesen funkcionált, de vitás kérdés maradt még, hogy milyen küszöbértéktől tartozzon közösségi hatáskörbe egy fúzió. 1996-ban a Bizottság kiadott egy Zöld könyvet, amely a felülvizsgálat során érintendő kérdéseket vizsgálta. A reform eredményeképpen létrejött megállapodást rögzítő módosított rendszer 1998 márciusában lépett hatályba (a módosító rendelet az 1310/97. Tanácsi rendelet).
A Bizottság 2000-es Jelentésében [COM (2000) 399 final - 28.06.2000] újra felülvizsgálta a rendszert, majd pedig ezt követően, 2001-es Zöld Könyvében összegezte a Rendelet működésével kapcsolatban az addigi tapasztalatokat valamint a lehetséges reformok irányát. A tervezet átfogó reformot tűzött ki célul, mely az eddigi tapasztalatok és bekövetkezett fejlődés alapján a mai igényekhez igazítja a közösségi szabályozás rendszerét. A Zöld Könyv rendkívül alapos és átgondolt munka, amely sok esetben több megoldási javaslatot is kínál egy-egy problémára.
A Zöld Könyvet a Bizottság széleskörű vitára bocsátotta, majd a beérkezett észrevételek feldolgozása után 2002 végén terjesztette elő a Rendelet módosítására vonatkozó javaslatát (Proposal for a Council Regulation on the control of concentrations between undertakings [Brussels, 11.12.2002. COM (2002) 711 final] (a továbbiakban: Javaslat).
Ez adja ennek a cikknek az aktualitását is, hiszen jelen cikk célja ennek megfelelően ezen tapasztalatok és reformtörekvések ismertetése. Ennek keretében először röviden felvázolom a Rendelet jelenlegi rendszerét, majd a Zöld Könyv és a Javaslat főbb pontjait ismertetem részletesebben.
A Rendelet szerint nem engedélyezhető az olyan közösségi dimenziójával bíró koncentrációja a vállalkozásoknak, amely a közös piac jelentésével, céljával nem egyeztethető össze.
Ha a koncentráció létezik, először azt kell megállapítani, hogy a fúziót a nemzeti vagy a közösségi versenyhatóságok vizsgálják-e. A rendszer alapelve a one-stop shop rendszer, aminek a lényege, hogy a fúziót csak egy versenyhatóság, vagy a tagállami, vagy a közösségi (vagyis a Bizottság) vizsgálja, tehát a hatáskörök szigorúan elkülönülnek.
A jelenleg hatályban lévő szabályok értelmében az a koncentráció rendelkezik közösségi dimenzióval, amelyeknél az érintett vállalkozások együttes világméretű forgalma meghaladja az 5000 millió ECU-t, és legalább két érintett vállalkozás együttes közösségi forgalma eléri a 250 millió ECU-t, kivéve, ha mindegyikük a teljes közösségi bevételének kétharmadát ugyanabban a tagállamban éri el.
A Rendelet 1999-es módosítása a koncentráció közösségi dimenziójának egy másik szempontját is bevezette, amelyet "multiple filing" módszernek neveznek.
A "multiple filing" módszert úgy alakították ki, hogy azok a koncentrációk is beletartozzanak, amelyek ugyan még az eredeti küszöbszint alatt vannak, de méretük miatt egynél több tagállam nemzeti szabályai értelmében a fúziókontroll szabályai alá tartoznak.
A közösségi dimenziójú koncentrációkat egy héten belül be kell jelenteni a Bizottságnak. A Bizottság rögtön megkezdi a koncentráció vizsgálatát. Az első döntést egy hónapon belül meg kell hozni, ez a határidő a bejelentés megérkezését követő napon kezdődik.
Az első vizsgálat után a Bizottságnak több lehetősége van. Dönthet úgy, hogy a koncentráció nem esik a rendelet hatálya alá, és az ügyet lezárhatja. Ha a koncentráció a rendelet hatálya alá tartozik ugyan, de a közös piac szempontjából a fúzióval kapcsolatban komoly aggály nem merül föl, úgy az egyesülés megvalósulását engedélyezheti.
Amennyiben viszont a fúziót aggályosnak látja, úgy sor kerülhet a vizsgálat második, részletesebb szakaszára. A Bizottság feltételeket is támaszthat döntése meghozatalakor. Ha a döntésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, akkor a Bizottság a döntését visszavonhatja és elindíthatja a második szakaszt.
A második szakaszban a fúzió részletesebb vizsgálatára kerül sor. A vizsgálat végén a Bizottság úgy dönthet, hogy a koncentrációt a közös piaccal összhangban lévőnek, vagy azzal ellentétesnek tekinti. Ha egy koncentrációt annak létrejötte után nyilvánítanak a közös piaccal ellentétesnek, akkor a Bizottság elrendelheti a vagyon felosztását és/vagy a közös irányítás megszüntetését, vagy egyéb más intézkedést a hatékony verseny helyreállítása érdekében. Az érintett vállalkozásokra bírságot is kiszabhat, mely az együttes forgalom 10%-ig terjedhet.
A Bizottság által előterjesztett Zöld Könyv (Green Paper on the Review of Council Regulation (EEC) No 4064/89 [Brussels, 11.12.2001, COM (2001) 745/6 final] bevezetése megállapítja, hogy a Rendelet alkalmazásának első 10 éve alatt az gyakorlatilag hatékonynak és sikeresnek bizonyult. A Bizottság véleménye szerint a Rendelet továbbra is az összefonódások szabályozásának megfelelő eszköze lehet. A Rendelet elfogadása óta az Európai Unió tagjainak száma 12-ről 15-re bővült, továbbá az Egységes Európai Gazdasági Térségről (EEGT) szóló 1994-es Egyezmény elfogadása óta a küszöbértékek úgy módosultak, hogy az EEGT egész területére vonatkozzanak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
