1. A Pp. által szabályozott egyetlen nemperes eljárás, a fizetési meghagyásos eljárás során hozható érdemi határozat esetében ugyanaz a helyzet áll fenn, mint a bírósági meghagyás esetében: az érdemi határozat, a fizetési meghagyás nem fellebbezéssel, hanem ellentmondással támadható, így ezt az eljárást a most vizsgált kérdés nem érintheti.
2. A további nemperes eljárások közül kivételezett helyzetben van a cégeljárás. A cég bejegyzésére irányuló eljárásban - ideértve a valamely bejegyzés alapjául szolgáló adat, jog vagy tény megváltoztatásának bejegyzése iránti eljárást is - ugyanis a 73/A. § a) pontjától, tehát a végzés érdemi jellegétől függetlenül valamennyi végzéssel szemben előterjesztett fellebbezés esetén kötelező a jogi képviselet. A 73/A. § b) pontja ugyanis akként rendelkezik, hogy törvényben meghatározott egyéb esetekben ugyancsak kötelező a jogi képviselet. Ilyen egyéb törvényi rendelkezés az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 21. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabály, amely a cég bejegyzésére irányuló eljárásban kötelezővé teszi a jogi képviseletet.
A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásában azonban e szabály nem érvényesül, a Ctv. 53. §-a (1) bekezdésének rendelkezése folytán nem kötelező a jogi képviselet. Ezért annak megítélésénél, hogy az ezen eljárásokban hozott végzések elleni fellebbezés kötelezően jogi képviselő útján terjeszthető-e elő, a Pp. 73/A. §-ának a) pontja alapján az a mérvadó, hogy az adott végzés az ügy érdemében kerülte meghozatalra. Így a törvényességi felügyeleti eljárás során a Ctv. 54. §-ának (1) bekezdése alapján hozott intézkedéseket tartalmazó végzések - mint az ügy érdemét érintő végzések - ellen benyújtott fellebbezés kizárólag jogi képviselő közreműködésével terjeszthető elő.
Az egyéb nemperes eljárásokban a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. §-a (3) bekezdésének rendelkezése, illetve több eljárásra vonatkozó speciális jogszabály utaló rendelkezése folytán a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az egyes nemperes eljárásokra vonatkozó külön jogszabályok alapján határozható meg, mely végzések tekinthetők érdeminek. Általánosságban azonban megállapítható, hogy általában azokat az eljárást befejező végzéseket tekinthetjük az ügy érdemére vonatkozónak, amelyek az eljárásnak az azt szabályozó jogszabály szerinti célja lényegi kérdése tárgyában döntenek.
Sorra véve az egyes olyan nemperes eljárásokat, amelyek megyei (fővárosi) bíróság elsőfokú hatáskörébe tartoznak, az alábbi megállapítást tehetjük:
3. Érdeminek kell tekinteni különösen az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 38. §-ának (2) bekezdése alapján a felszámolási eljárásban érvényesített, a felszámoló által - a 46. § (6) bekezdése alapján vitathatónak minősített igényként elbírálás végett a felszámolást elrendelő bíróságnak - megküldött követelés tárgyában a bíróság által hozott végzést. E végzésekkel a bíróság a hitelezőnek a felszámoló által vitássá tett anyagi jogi igénye tárgyában dönt. Ha erre a jogvitára nem a felszámolási eljárásban, hanem peres eljárásban kerülne sor, a bíróság ítélettel bírálná el az igény alaposságát.
Ugyancsak érdeminek minősülnek például a Cstv. 60. §-ának (1) bekezdésén alapuló végzésnek a hitelezők követelésének kielégítésére, a felszámolás befejezésére és az adós megszüntetésére, továbbá az adós leányvállalatának, illetve tröszt esetén a tröszti vállalatnak a megszüntetésére vonatkozó rendelkezései is. Az egyéb, itt megjelölt kérdésekre vonatkozó rendelkezések nem tekinthetők érdeminek. A peres eljárásban hozott egyezséget jóváhagyó végzéshez hasonlóan a felszámolási eljárásban a Cstv. 45. §-ának (1) bekezdése alapján hozott egyezséget jóváhagyó végzést ugyancsak érdeminek kell tekinteni. (A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma a téma megvitatása kapcsán úgy határozott, hogy a Gazdasági Szakág később tartandó értekezlete elé utalja annak megvitatását, hogy a csőd-, felszámolási és végelszámolási, továbbá a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával kapcsolatban mely egyéb végzések minősülnek érdemieknek. A későbbiekben ezekre a határozatokra is kitérünk.)
4. Az ügy érdemében hozott végzésnek minősülnek
- a társadalmi szervezet [Ptk. 62. § (2) bekezdés; 1989. évi II. tv. 4. § (1) bekezdés, 15. § (2) bekezdés],
- a köztestület [Ptk. 65. § (6) bekezdés folytán alkalmazandó Ptk. 62. § (2) bekezdés; 1989. évi II. tv. 4. § (1) bekezdés, 15. § (2) bekezdés],
- az országos sportági szakszövetség [Ptk. 66. § (4) bekezdés folytán alkalmazandó Ptk. 62. § (2) bekezdés; 1989. évi II. tv. 4. § (1) bekezdés, 15. § (2) bekezdés],
- az alapítvány [Ptk. 74/A. § (2) és (5) bekezdés],
- az egyház [1990. évi IV. tv. 9. § (1) bekezdés, 12. § (1) bekezdés],
- az önkéntes, illetve magánnyugdíjpénztár [1993. évi XCVI. tv. 6. § (2) bekezdés, 1997. évi LXXXII. tv. 16. § (1) bekezdés], továbbá
- az MRP-szervezet [1992. évi XLIV. tv. 16. § (1) és (2) bekezdés] nyilvántartásba vétele, és a változás bejelentése, valamint
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
