Dr. Papp Tekla: Bepillantás a német társasági jogba IV. (CH, 2002/10., 4-5. o.)

II. Kereskedelmi társaságnak nem minősülő személyegyesülések

a) A csendestársaság (die stille Gesellschaft -HGB. 230-237. §-ai)

A csendestársaság olyan társaság, amelyben valaki (csendestárs, stiller Gesellschafter) úgy vesz részt a más által folytatott kereskedelmi vállalkozásban, hogy abból vagyoni betétje - ami a vállalkozás tulajdonosának (üzlettulajdonos, beltag) tulajdonába megy át - révén részesedik. Ez a társasági forma a pjt. atipikus altípusa: nincs közös tulajdon, és belső társaságnak minősül. Erős tőkeegyesítő jegyeket hordozó személyegyesítő társaság, de nem kereskedelmi társaság.

Nem jogképes, nincs cége, s nem kell a cégnyilvántartásba sem bejegyeztetni. Létrejöttéhez legalább kettő személy kell, amelyek közül az üzlettulajdonosnak kereskedőnek kell lennie.

b) A partneri társaság (die Partnerschaftsgesellschaft, melynek szabályzója a szabadfoglalkozásúak partneri társaságáról szóló törvény, a Part GG. 1994)

A német jogalkotó ezen elnevezés alatt új, önálló társasági formát hívott életre: kizárólag a szabadfoglalkozásúak részére, tevékenységük közös folytatására.

Dogmatikailag a partneri társaságot a pjt. és a kkt. közé sorolják: személyegyesítő, de nem kereskedelmi társaság, amely neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet és perelhető. E társaság keletkezése a közkereseti társasághoz hasonlóan kétlépcsős: a partneri szerződés megkötésével létrejön a belső jogviszonyok tekintetében, de a külső jogviszonyokban csak a partneri jegyzékbe vétellel (ez konstitutív hatályú). A társasági szerződést írásba kell foglalni, és minimális követelményként tartalmaznia kell a társaság nevét, székhelyét, a partnerek személyes adatait és foglalkozásukat, valamint a partneri kapcsolat tárgyát. A közkereseti társasághoz hasonlóan itt is társasági vagyonközösség áll fenn, egyetemleges, de szerződésileg korlátozható tagi felelősséggel.

III. A német társasági jog és az EK jog harmonizációja