A Bírók a Mediációért Egyesület (a továbbiakban: BAM) tagjai abban hisznek, hogy a mediáció térnyerése hosszú távon hozzájárul társadalmunk vitarendezési kultúrájának javulásához.[1] A BAM 2011-ben jött létre, céljait a BAM Alapszabályának 3. pontja rögzíti.[2] Tagsági köre nem csak a bírósági szervezetrendszerhez kapcsolódik, csatlakozhatnak a mediációs kultúra terjesztése iránt elhivatott személyek is.[3] A BAM célja a mediációs kultúra népszerűsítésén túl, hogy a mediáció (közvetítés) fogalmát valós és minél teljesebb tartalommal töltse meg a jogviták rendezésében közreműködő jogászok és a konfliktusok részesei számára is. A célkitűzés elérése érdekében a BAM tagjai egyéni[4] és közösségi szinten is szerepet vállalnak. A közösségi érdekartikuláció fontosságát hangsúlyozva a BAM más mediációs szervezetekkel együttműködve több konferenciát szervezett az elmúlt években.[5] 2023 év végén az adventi várakozás jegyében a Budapesti Ügyvédi Kamarával közösen szervezték meg a Mediáció, a XXI. század békepipája elnevezésű rendezvénysorozat "Adventi békepipa" ünnepi találkozóját. A szakmai beszélgetések középpontjában a "Békés különélés" témája állt.
A 2023. december 1. napján megrendezett szakmai találkozót a Budapesti Ügyvédi Kamarában tartották. A "Békés különélés" megteremtésének normatív kereteiről és mediációs kapcsolódási pontjairól két szekcióban beszélgettek a felkért előadók. A polgári jogi szekció moderátora, dr. Kőrös András (nyugalmazott kúriai tanácselnök) a magánjogi összefüggésekről kérdezte dr. Ocskó Katalint, a Fővárosi Törvényszék általános helyettesét, dr. Reviczky Renáta közjegyzőt, dr. Subasicz Éva családjogi ügyvédet, dr. Szabó Eszter családjogi ügyvédet, mediátort és Martonfalvay Lilla igazságügyi mediátort, a Mediation Art alapítóját.
A büntetőjogi szekció beszélgetése a normatív keretrendszerbe ütköző magatartások szempontjából közelítette meg a rendezvény címadó gondolatát. A BAM elnöke, dr. Parti Mónika moderálásával közelítették egymáshoz a családokkal és gyermekekkel foglalkozó szakemberek álláspontjait. Dr. Bárándy Zsófia (családjogi bíró, a BAM elnökhelyettese) a büntető és a polgári eljárások közötti kapcsolódási pontokról beszélt, felsorolva azokat a személyállapoti pertípusokat, amelyek a leggyakrabban kapcsolódnak a büntetőjoghoz. Kitért az előforduló vádakra és a benyújtott bizonyítékok problematikájára, valamint a nem büntetőjogi jogkövetkezményekre is. Bombolya Gyula (pártfogó, mentor mediátor) a mediációról, a gyermekek és családok védelmét szolgáló megoldásként nyilatkozott. Összegyűjtötte azokat a leggyakrabban előforduló konfliktushelyzeteket, amelyek felismerése esetén a büntetőügyben a mediáció eredményesen alkalmazható. Juzáné Szabó Ágnes (gyámügyi osztályvezető) a gyámhivatal szerepét emelte ki a családi konfliktusok rendezésében. Tapasztalata szerint a gyámhivatali eljárás nem alkalmas a családi konfliktusok érzelmi oldalának gyermekközpontú kezelésére, azonban a gyermekek védelembe vételéről szóló határozatban feladatként gyakran jelenik meg a mediáció, családkonzultáció igénybevétele. Problémát okoz a gyermekvédelmi rendszer leterheltsége, tekintettel arra, hogy ezek az átmeneti nehézségek, feszültségek azonnali segítség hiányában gyakran a család egyensúlyának elmozdulását okozzák. Az agresszió női és férfi oldalát mutatta be dr. Léder László (pszichológus, Apa Akadémia) és ezzel összefüggésben a bosszúállás dinamikájáról beszélt. Dr. Nemes András (ügyvéd) a jogi képviselők szemszögéből elemezte a családi vonatkozású büntetőügyeket. Kitért az ügyvédek felelősségére a családi konfliktusok békés és gyors rendezésében. A családi konfliktusokból fakadó áldozattá válás folyamatát és ehhez kapcsolódóan a rendőrség munkáját részletezte dr. Osztoicsné Czéder Andrea (a BRFK Bűnmegelőzési Osztályának osztályvezetője).
- 30/31 -
Kiemelte, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányságon van egyedül Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztály az országban, de a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaként a bűnmegelőzéssel foglalkozó kollégái is kapcsolatot tartanak gyermekvédelmi szervekkel és rendszeresen részt vesznek esetmegbeszéléseken. Az ünnepi alkalomról beszámolót készítő dr. Herke-Fábos Barbara Katalin (egyetemi oktató, PTE ÁJK) is a büntetőjogi szekció felkért előadója volt. A kerekasztal-beszélgetés résztvevőjeként azokról a családi konfliktusokról beszélt, amelyek a gyermek veszélyeztetettségét eredményezik.
Az ünnepi hangulat jegyében a kerekasztal-beszélgetéseket követően interaktív évzáró- és a következő évet megtervező feladatban vehettek részt az érdeklődők dr. Fellegi Borbála (mediátor, kriminológus) facilitálásával. A rendezvény zárásaként karácsonyi zenékkel szórakoztatták a közönséget a Black & Harmony jazz-együttes zenészei.
A szakmai rendezvény célja az volt, hogy magánjogi és büntetőjogi aspektusból közelítse meg a család funkcionális működésének normatív kereteit és a diszfunkcionalitás következményeit, rámutatva arra, hogy a metszéspontot a mediáció alkalmazási területei jelölik ki. A gyermek érdeke azonban a két jogterületen túl a gyermekvédelmi (közigazgatási) szempontú megközelítést és más diszciplinák ismeretét is igényli a gyermek veszélyeztetettsége esetén.
A szakmai nap büntető szekciójában kerekasztal-beszélgetésre felkért vendégek mindannyian családokkal foglalkoznak. A különböző hivatásrendek képviselői a családi konfliktusok dinamikájával eltérő időintervallumban találkoznak. A konfliktusok mögött meghúzódó szükségletek és érzelmek azonban közös gyökérből táplálkoznak. Ezeknek a felismerése valamennyi hivatásrend tagjának segítséget nyújthat a konfliktus rendezésében, a békés különélés előmozdításában. Célunk rámutatni arra, hogy a jogágakat átívelő gondolkodáson túl mennyire fontos a szakemberek szintetizáló tudása, a stabil szakmai együttműködés kialakítása. Ennek a folyamatnak lehet állomása az a fórum, amelyet a BAM a Mediáció, a XXI. század békepipája című rendezvénysorozat keretében meghirdetett.
A szülő-gyermek jogviszony alapját a vér szerinti leszármazás ténye és a gyermek oltalmazásra szoruló állapota határozza meg. A jogviszony rendezése során a gyermek jogai és érdekei élveznek elsőbbséget.[6] A gyermek életkoránál fogva rászorul a gondozásra, támogatásra, amely különböző feladatok ellátását jelenti, ugyanakkor számos konfliktushelyzetet generál a szülők között. A jogágakon átívelő szemlélet segítségével közelíti meg a szerző ebben az alpontban azokat a gyermek érdekével összefüggő, a szülői felügyelet gyakorlásából levezethető és a jogszabályi környezet által behatárolt konfliktushelyzeteket, amelyek a szülők együttélése során bontakozhatnak ki.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Negyedik, (Családjogi) Könyvéhez (a továbbiakban: Csjk) fűzött kommentár szerint a szülői felügyeletet a Csjk alapvetően arra a helyzetre nézve szabályozza, amikor a szülők együtt élnek, és így helyzetük lényegéből adódóan mindketten ellátják a szülői felügyeletet.[7] A Ptk. 4:147. § (1) bekezdése alapján a szülői felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni. A (2) bekezdés rögzíti, hogy a szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlőek. A szülői felügyelet gyakorlása során a gyermek érdekének elsődlegességére kell törekedni azzal, hogy az a gyermek fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődését szolgálja, személyi és vagyoni viszonyait, jogait és jogos érdekeit megfelelően védje.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
