Az öröklési jogi munkacsoport június 19-i ülésén az öröklési szerződés, valamint az élettárs öröklési jogának kérdéseit vitatta meg az új Ptk.-ra tekintettel, július 3-i ülésén pedig a házastársi öröklés kérdéseivel foglalkozott. A viták alapját dr. Sőth Lászlóné: Az öröklési szerződés és az új Ptk., dr. Besenyei Lajos és dr. Gaál Sándor: Az élettárs öröklési jogának kérdése az új Ptk.-ban, dr.
Tóth Aladárné: A házastársi öröklés egyes kérdései és az új Ptk. című tanulmányai, valamint dr. Adorján Lívia: A hagyatéki vagyon változásának és az özvegyi jog érvényesülésének gyakorlati problémái című a tulajdonjogi bizottságban korábban már megvitatott tanulmányának az özvegyi jog kérdéseivel foglalkozó része képezte.1 Valamennyi tanulmányban hangot kaptak a tárgyalt kérdésekben korábban felmerült jogirodalmi nézetek is, ennyiben ezek a nézetek is figyelmet kaptak a vitákban is.
a) Az öröklési szerződés szabályozásának kérdéskörében különösen a következő kérdések merültek fel: az öröklési szerződés tartalmának néhány problémája, az öröklési szerződés visszterhes jellegével kapcsolatban felmerülő kérdések, az öröklési szerződés érvénytelenségének és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek kérdései, valamint annak a bírói gyakorlatban kialakult, de a jogirodalomban a gyakorlatban kialakulttal ellentétes álláspontnak a feloldása, amelyet a szerződéses örökösnek az örökhagyó halála előtt bekövetkező halála okoz.
Hadd szóljunk - a teljesség igénye nélkül - néhány a témakörben felmerült gondolatról és esetenként az azok megoldására akár Sőth Lászlóné tanulmányában, akár a munkacsoport tagjai részéről a vita során felvetett javaslatokról.
Több kérdés vonatkozásában is igény merült fel arranézve, hogy az öröklési szerződés kapjon az új Ptk.-ban a jelenleginél részletesebb szabályozást, és ennek során, ahol ez indokolt, bátrabban szakadjon el az élők közötti tartási és életjáradéki szerződés szabályaitól.
Így a munkacsoportban egységes álláspont alakult ki arranézve, hogy az öröklési szerződés tartalmi kötöttségein annyiban mindenképpen túl kellene lépni, hogy a jelenleg tartás vagy életjáradék fejében köthető öröklési szerződés mellett a jövőben gondozás fejében is lehessen öröklési szerződést kötni. Ehhez kapcsolódott az a gyakorlatban felmerült igény, hogy öröklési szerződéssel az örökhagyó ne csak a saját jövőbeli eltartásáról, gondozásáról gondoskodhasson, hanem túlélő házastársa vagy tartásra szoruló kiskorú vagy, amire még nagyobb az igény, egészségi állapota, sérült volta miatt tartásra vagy gondozásra szoruló nagykorú gyermekéről is. Ebben az esetben az öröklési szerződés az örökhagyó halála után, amikoris a szerződéses öröklés megszerzi a hagyatékot, voltaképpen a szerződés jogosultjai irányában tartási, adott esetben gondozási szerződésként él tovább.
Törvényi szabályozást kívánna az öröklési szerződés tárgyát képező vagyonnak a tisztázása arra az esetre, ha - ami korántsem kivételes - az örökhagyó az öröklési szerződésben minden vagyonát a szerződéses örökösre hagyja. Az örökhagyó feltehető akaratát figyelembe véve olyan értelmező szabály volna indokolt, amely kétség esetén az örökhagyónak a halálakor meglevő vagyonát rendeli ilyenkor figyelembe venni, a szerződéses örökös érdekeit mégis azzal kellene védeni, hogy ez a vagyon nem lehet kevesebb, mint az örökhagyónak a szerződéskötéskor megvolt vagyona.
Ugyancsak törvényi szabályozást kívánna annak a kérdésnek a rendezése, ha az örökhagyó akár a házastársával közös tulajdonában levő, akár kizárólag a különvagyonában álló olyan ingatlanra - lakásra vagy családi házra - köt öröklési szerződést, amelyben a szerződéskötéskor házastársával együtt benne él, vagy akár annak az esetnek a szabályozása is, amikor az örökhagyó és más személyek élnek együtt az öröklési szerződés kötésekor az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanban. Az öröklési szerződésben a túlélő házastársnak az egész ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti joga kiköthető ugyan, ennek hiányában Sőth Lászlóné tanulmányában felvetett az a gondolat mutatkozik elfogadhatónak, amely szerint ilyen esetre törvényben kellene biztosítani azt, hogy az öröklési szerződés megkötésekor az ingatlanban már benne lakók lakhatási - lakáshasználati - jogát az örökhagyó halála ne érinthesse.
Az öröklési szerződésnek a bírói gyakorlatban kialakult, néha túlhangsúlyozott, feltétlen "visszterhes jellege" és ennek kapcsán egyes nézetek szerint ugyancsak túlhangsúlyozott "szerencsejellege" óhatatlanul maga után vonja az e szerződéssel való visszaélés lehetőségeit. E visszaélések valamelyes kiküszöbölése érdekében javaslatként merült fel, hogy ahhoz hasonlóan, ahogyan korábban az állami bérlakás lakásbérleti jogának folytatásához a tartási szerződés legalább egy éven át való fennállását kívánták meg a jogszabályok, a más vagyonra vonatkozó öröklési szerződés hatályosulásához is egy törvényben meghatározandó minimális időt - például egy évet, vagy legalább hat hónapot - kellene megállapítani.
A Ptk.-nak azt a szabályát, amely szerint az öröklési szerződés érvénytelenségére, a törvényben megállapított kivételekkel, az élők közötti tartási szerződés szabályait kell alkalmazni, a bírói gyakorlat - helyesen - már régen nem követi. A kérdés azonban megfelelő törvényi szabályozást, és ennek kapcsán a végrendeleti öröklés szabályaihoz való közelebbhozatalt igényel.
Számos, a bírói gyakorlatban idevonatkozóan már többé-kevésbé egyértelműen kialakult, mégis törvényi szabályozást igénylő álláspont átvétele mellett meggondolásra érdemesként merült fel akár a Ptk.-ban, akár legalábbis a He.-ben az arra való figyelemfelhívás igénye, hogy érvénytelen öröklési szerződés esetén vizsgálandó legyen, hogy az érvénytelen öröklési szerződés - amennyiben az az örökhagyó akaratának, vagy legalábbis feltehető akaratának megfelel, és a szerződés nem ütközik a jóerkölcs-be és nem állnak fenn a végrendelet érvénytelenségének más esetei sem - érvényes végrendeletként fennmaradhat-e. Ennek nemcsak a hatályos Ptk. 655. § (2) bekezdése lehet az alapja, hanem a Ptk. 234. § (2) bekezdése is, amely a Ptk. 199. § második fordulója alapján a végrendeletekre is alkalmazható lehet.
A házastársak mint örökhagyók által közösen köthető öröklési szerződés lehetőségét a Ptké. jelenlegi 73. §-ából a készülő Ptk.-ba kellene átemelni.
Annak a kérdések megoldására, ha a szerződéses örökös nem élné túl az örökhagyót dr. Sőth Lászlóné tanulmányában arra tett - a munkacsoport tagjainak nézete szerint is elfogadható -javaslatot, hogy ilyen esetben - a szerződő felek ellenkező kikötése hiányában - a szerződéses örökös örökösének törvényes helyettes-örökösi minőségét kellene a törvényben kimondani.
b) Míg az öröklési szerződés hatályos szabályainak módosítására, kiegészítésére irányuló felmerült javaslatok tekintetében a munkacsoport tagjai körében nagyban-egészben egyetértés alakult ki, dr. Besenyei Lajos és dr. Gaál Sándor "Az élettárs öröklési jogának kérdése az új Ptk.-ban" című tanulmánya2 már sokkal hevesebb vitát váltott ki, a munkacsoport tagjai már sokkal kevésbé osztották az indító tanulmányban tett javaslatokat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
