Megrendelés
Jogtudományi Közlöny

Fizessen elő a Jogtudományi Közlönyre!

Előfizetés

Vida Sándor: Tisztességtelen verseny - fogyasztóvédelem (JK, 2007/7-8., 361-362. o.)

Egy európai jogi irányelv átültetésének margójára*

A könyv az európai versenyjognak a magyar versenyjog tisztességtelen versennyel foglalkozó anyagára gyakorolt hatásairól szóló tanulmányokat tartalmaz, különös tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi praktikákról szóló 2005/29/EK irányelvre (a továbbiakban: Irányelv), amelyet a magyar törvényhozó is köteles átültetni a magyar versenyjogba. A tanulmánykötetben közzétett írások az "Uniós tagság következményei a magyar jogrendszerre és közigazgatásra" c. NKFP pályázat keretében készültek.

Amint azt a szerkesztő, Vörös Imre a bevezetőben mondja, az egyes tanulmányok más-más oldalról közelítik meg a vizsgált problémát. Előfordul, hogy az egyik szerző más következtetésre jut vagy más értékelést ad, mint egy másik. Mint a kötet szerkesztője tartózkodott azonban az eltérő vélemények "összefésülésétől", mivel a törvényhozó előtt álló nehéz feladat éppen a többféle megközelítés lehetőségét, alternatívák felkínálását teszi indokolttá.

Kelemen Kinga "A tisztességtelen piaci magatartás és a fogyasztóvédelem kapcsolata az Irányelv tükrében" c. tanulmányában szemelvényeket ad az Európai Közösség 9 tagállamának (Ausztria, Németország, Svédország, Franciaország, Hollandia, Portugália, Nagy-Britannia, Csehország, Magyarország) fogyasztóvédelmi rendelkezéseiről és joggyakorlatáról. Ezt követően a kritikát sem mellőzve ismerteti az Irányelvet, amikoris többek között a B2B (vállalat-vállalat) szabályozás hiányát kifogásolja. Elemzi az Irányelv generálklauzuláját, majd a generálklauzula különös tényállásait. Ilyenek: a megtévesztő magatartás, a megtévesztő mulasztás, az agresszív üzleti gyakorlat, valamint az ún. fekete listában (azaz nevesítetten tiltott cselekmények, magatartások) felsorolt különös tényállások. Végül annak a reményének ad kifejezést, hogy az Irányelvet hamarosan kiterjesztik a B2B viszonyokra is és a fogyasztó-versenytárs-közérdek "védelmi hármasa" (Schutzzwecktrias) egységesen kerül szabályozásra. Hiányolja továbbá, hogy az Irányelv nem ad választ a jogorvoslat kérdésére, holott fontos lenne, hogy ennek meghatározása is egységesen történjék.

Vida Sándor "A reklám és a gyermekek az EK és néhány tagállam jogában" c. tanulmányban az Irányelv gyermekvédelmi rendelkezéseihez kapcsolódik. Az európai jog bemutatása keretében elemzi az Európai Bíróság Mars, valamint Dinosaurus (de Agostini) ítéleteit. Ez utóbbi kapcsán kísérletet tesz, hogy párhuzamot vonjon a magyar nyelvű televíziós reklámoknak a szomszédos országokban élő magyar gyermekekre gyakorolt hatására. Ezután ismerteti a német, francia, magyar és svéd reklámjog gyermekvédelmi rendelkezéseit, valamint a vonatkozó joggyakorlatot. A tárgyalt országok reklámjogából több olyan gyermekvédelmi tárgyú intézkedést tár fel, amelyeket a jövőben mind a magyar törvényhozónak, mind a bíróságoknak ajánlatos volna figyelembe venni.

Jürgen Kessler a "Tisztességtelen kereskedelmi praktikáról szóló Irányelv" c. tanulmány szerzője német egyetemi tanár. Írása bizonyára azért került a tanulmánykötetbe, mert elsőként (utóbb Bornkamm, továbbá Ohly professzorok, valamint Henning-Bodewig is) ismertette meg élőszóval a magyar szakemberekkel az Irányelvet, amely akkor még csak Tervezet volt. Hiszen az EU csatlakozást megelőző időben a szakmai információáramlás intenzitása és minősége messze alatta volt a mostaninak.

Firniksz Judit- Balogh Virág-Grimm Krisztina szerzőhármas "A tisztességtelen versenyt érintő jogharmonizációs folyamat a joggyakorlat tükrében" c. tanulmányának különös érdeme, hogy lépésről-lépésre haladva dolgozza fel az egyes fogalmakhoz, rendelkezésekhez kapcsolódó magyar joggyakorlatot. Ez persze elsősorban a Gazdasági Versenyhivatal joggyakorlatát jelenti, de nem egy esetben a bírósági gyakorlatot is. Így például a Legfelsőbb Bíróság által az utóbbi években hozott több ítéletről számolnak be, amelyek az átlagos fogyasztó fogalmával kapcsolatosak, vagy a megtévesztésre való objektív alkalmasság kérdését értékelik. A feldolgozott és szinte csak tőmondatokban közölt nagyszámú jogeset kapcsán megállapítják, hogy a jelenlegi magyar gyakorlat számos kérdésben lényegesen azonos irányú, mint az Irányelvben kifejezésre jutó koncepció, ami persze nem jelenti, hogy részletkérdésekben ne volnának eltérések. Ez utóbbiakat a törvényhozás-

- 361/362 -

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére