I. A Ptk. 74/A. §-ának (1) bekezdése szerint magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható.
A gazdasági tevékenység fogalmát a Ptk. nem határozza meg, annak tartalma a Ptk. és más jogszabályok egyes rendelkezéseinek összevetése alapján állapítható meg. A Ptk. 52. §-ának (1) bekezdése szerint az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes személyek üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vagy annak elősegítésére saját cégnévvel rendelkező gazdasági társaságot alapíthatnak. A Ptk. 81. §-ának (2) bekezdésében az üzleti titkot, mint a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó tényt fogalmazza meg. A pénzügyi jogszabályok a gazdasági tevékenységet lényegében vállalkozási tevékenységként határozzák meg. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 28. pontja szerint vállalkozási tevékenység az a rendszeres gazdasági tevékenység, amelyet a magánszemély, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §-a (1) bekezdésének 1. pontja szerint gazdálkodó a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény. A 2. pont szerint "vállalkozó minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ... amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé". A 4. pont e) alpontja szerint az alapítvány (közalapítvány) egyéb szervezet. Az alapítványok gazdálkodási rendjéről szóló 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése az alapítvány bevételeinél különböztet a vállalkozási tevékenységből származó és az alapítványi célú bevételek között.
Az alapítvány a számviteli jogszabályok alkalmazása során tehát gazdálkodó, de nem vállalkozó, ám végezhet vállalkozási tevékenységet. A vállalkozási tevékenység pedig - ami tehát rendszeres gazdasági tevékenység - saját név alatt és saját kockázatra nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében végzett termelő vagy szolgáltató tevékenység.
A gazdasági tevékenység tehát jellemzően, de nem feltétlenül profitorientált.2
A Ptk. értelmező rendelkezéseket tartalmazó 685. §-ának c) pontja, amely felsorolja a gazdálkodó szervezeteket, úgy rendelkezik, hogy az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény eltérő rendelkezést tartalmaz. A bírói gyakorlat a gazdálkodó tevékenység alatt a saját vagyonnal való gazdálkodást érti, és e körben minősíti gazdálkodó szervezetnek az alapítványt.
A gazdálkodó tevékenység és a gazdasági tevékenység nem azonos fogalmak. Alapítvány és egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható, a saját vagyonával való gazdálkodása körében kötött szerződéseivel kapcsolatban azonban gazdálkodó szervezetnek minősül [BH1996. 484.].
A gazdálkodó tevékenység tehát a cél megvalósításához szükséges vagyonnal való gazdálkodást jelenti, amely vagyon egy része másodlagosan gazdasági tevékenységre is felhasználható. A gazdasági tevékenységnek tehát a gazdálkodó tevékenységen belül kell maradnia.
A valóságban a gazdasági tevékenység és a cél szerinti tevékenység elkülönítése azért problematikus, mert alapítványi célként sokszor jelölnek meg olyan tevékenységet, ami egyúttal gazdasági tevékenység is lehet. Az alapítványi cél és a gazdasági tevékenység összecsúszhat: az alapítványi cél megvalósításához szükséges tevékenység csak, vagy túlnyomórészt gazdasági tevékenység révén valósítható meg. Iskola, szociális vagy egészségügyi intézmény működtetése például - akár nem profitorientált módon is - gazdasági-vállalkozási tevékenység is lehet, még akkor is, ha normatív állami támogatás járhat hozzá. Csak akkor nem tekinthető gazdasági-vállalkozási tevékenységnek, ha a tevékenységet nem, vagy túlnyomórészt nem ellenérték fejében végzik, a szolgáltatás nyújtását alapvetően normatív állami vagy egyéb támogatásból és nem a szolgáltatásért nyújtott ellenértékből fedezik.
Szociális intézmény fenntartása lehet például alapítványi cél. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Sztv.) 4. §-ának md) pontja szerint fenntartó lehet a magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. Szociális intézményt tehát alapítvány is fenntarthat és működtethet. Normatív állami támogatásra azonban csak a közfeladatot ellátó alapítvány jogosult az Sztv. 58/A. §-ának (1) bekezdése értelmében.
A közfeladat fogalmát az Sztv. nem határozza meg,3 azt jelenleg közvetetten, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Khtv.) 5. §-ának a) pontjából lehet levezetni. Eszerint a kiemelkedően közhasznú szervezet láthat el olyan közfeladatot, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közfeladat ezek szerint olyan feladat, amelyről törvény (vagy felhatalmazása alapján kiadott jogszabály) alapján állami szervnek vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.
Szociális intézményt azonban nem közhasznú alapítvány is fenntarthat (ezt az Sztv. nem zárja ki), és az Sztv. 114. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Ha a jogszabályok rendelkezéseit egybevetjük, olybá tűnik, mintha a szociális intézményt fenntartó nem közhasznú alapítvány normatív állami támogatásra nem lenne jogosult. Ez utóbbi esetben viszont a szolgáltatás lényegében ellenérték fejében történne és valójában gazdasági-vállalkozási tevékenység lenne.
A kérdést bonyolítja az Sztv. 3. § (8) bekezdésének a) pontja, amely szerint a törvény hatálya nem terjed ki azokra a lakhatást biztosító szolgáltatásokra, amelyek esetében a szolgáltatást igénybe vevőnek a szolgáltatás nyújtására szolgáló ingatlanon tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, lakáshasználati joga vagy bérleti joga áll fenn (nyugdíjasház). Nyugdíjasházat működtető alapítvány normatív támogatásra tehát nem jogosult és működési engedélyt sem kell kérnie. A tevékenység ez esetben tehát - hacsak nincs más külső támogató - vállalkozási tevékenység.
A bírói gyakorlat sem egyformán értékeli a gazdasági tevékenység és az alapítvány cél szerinti tevékenységének viszonyát.
Az alapítvány tevékenységében nem lehet meghatározó a gazdasági-vállalkozási tevékenység. Kábeltelevíziós rendszer kiépítése és működtetése alapítványi formában is történhet, feltéve, hogy az nem palástol üzleti tevékenységet, és a vállalkozási tevékenység nem szorítja háttérbe a közérdekű célkitűzést [BH1992. 789.].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
