https://doi.org/10.59851/mjny.9.1.2
A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Európai Parlament tolmácsai milyen tolmácsolási stratégiákat alkalmaznak jogi terminusok magyar nyelvre történő szinkrontolmácsolásakor. A hagyományos jogi tolmácsolási helyzetektől eltérően az elemzett felszólalások - bár tartalmaznak jogi kifejezéseket - politikai beszédek kontextusában hangzottak el, nem pedig formális jogi eljárások keretében. A kutatás arra összpontosít, hogy milyen stratégiákat alkalmaznak a tolmácsok a "jogi tartalmú szövegek" tolmácsolására. A vizsgálat két fő hipotézisen alapul: hogy a jogi terminológia különös kihívást jelent a tolmácsok számára, valamint hogy a tolmácsok tudatos stratégiákat alkalmaznak ezen kihívások kezelésére.
Kulcsszavak: európai parlamenti tolmácsolás, jogi tartalmú szövegek, jogi szaknyelv, tolmácsolási stratégiák
This study explores the interpreting strategies used by European Parliament interpreters when rendering legal terminology into Hungarian during simultaneous interpretation. Unlike traditional legal interpreting settings, the analyzed speeches - although containing legal terms - were delivered in a political context, not within formal legal proceedings. The research focuses on what strategies interpreters use to interpret "speeches with legal content". The study is based on two main hypotheses: that legal terminology poses specific challenges for interpreters, and that interpreters apply conscious strategies to manage these challenges.
Keywords: European Parliament interpretation, legal texts, legal jargon, interpretation strategies
Kutatásom célja megvizsgálni, hogy az Európai Parlament tolmácsai milyen tolmácsolási stratégiákat alkalmaznak jogi terminusok magyar nyelvre történő szinkrontolmácsolásakor. A jogi szövegek, jogi terminusok tolmácsolásával kapcsolatban már több tudományos munka is született. E kutatások elsősorban a közösségi tolmácsolás egyik formájaként megjelenő bírósági tolmácsolást vizsgálták, így például Russel a jelnyelvi tolmácsolást elemezte a tárgyalóteremben (Russel 2004), Gamal a bevándorlók és menedékkérők tárgyalást megelőző eljárásainak tolmácsolásával foglalkozott (Gamal 2014), míg Liu és Hale a jogi tolmácsolás oktatását kutatták (Liu-Hale 2018). Ennek megfelelően a jogi terminusok tolmácsolásával kapcsolatos kutatások a jogi szakmai beszélőközösség tagjai közötti kommunikáció, vagy legalábbis jogi eljárások közvetítését vizsgálták.
A kutatás újdonsága, hogy az Európai Parlamentben elhangzott felszólalások tolmácsolásában megnyilvánuló tolmácsolási stratégiákat vizsgálja, vagyis olyan korpuszt vesz alapul, mely ugyan tartalmaz jogi terminusokat, azonban a vizsgált szövegek nem tekinthetők jogi szövegnek, illetve azok olyan kontextusban hangzottak el, melyek nem minősülnek jogi eljárásnak. A kutatásban tehát laikusok kommunikációjában született, az európai parlamenti felszólalás műfajába tartozó szövegekben elemeztem a jogi terminusok megjelenését, valamint a tolmácsolásuk során alkalmazott stratégiákat.
A kutatás hipotézisei az alábbiak voltak:
a) A jogi terminusok a jogi szaknyelv részeként különös kihívást jelentenek a kutatás résztvevői számára.
b) A kutatás résztvevői e kihívás megoldására tolmácsolási stratégiákat alkalmaznak a jogi terminusok tolmácsolásakor.
Hipotéziseimet a szakirodalom áttekintése, valamint saját tolmácsolási tapasztalataim alapján fogalmaztam meg. Hale részletesen kifejti, hogy a jogi tolmácsolás során különös jelentősége van a "szöveghű" tolmácsolásnak, mind a tartalom, mind pedig a regiszter szempontjából; problémát jelent azonban a jogrendszer ismeretének, valamint megfelelő képzettségének hiánya (Hale 2007). Kevés jogi képesítéssel rendelkező tolmács dolgozik a magyar, illetve a nemzetközi tolmácspiacon. A tolmácsolás során a jogi tartalom tolmácsolása különös kihívást jelent a tolmácsok számára, melyet a szakirodalom is dokumentál; ezeket a kutatás elméleti alapjai részben részletezem.
- 9/10 -
A kutatás előfeltevései alapján az alábbi kutatási kérdéseket fogalmaztam meg:
a) Milyen tolmácsolási stratégiákat alkalmaznak a kutatás résztvevői a jogi terminusok tolmácsolásakor?
b) Tudatosan alkalmazzák-e a tolmácsok ezeket a tolmácsolási stratégiákat?
A jogi szövegek fordításának kérdéseit már több évtizede tárgyalja a fordítástudományi szakirodalom, és mára a fordítástudomány önálló ágának tekinthető (Legal Translation Studies). Napjainkra a jogi tolmácsolás, és azon belül különösen a bírósági tolmácsolás területén is egyre intenzívebb kutatás zajlik. Biel és szerzőtársai szerint "a jogi fordítás és jogi tolmácsolás egyaránt a jogi diskurzus jogrendszerek közti, valamint kultúraközi közvetítésre irányulnak, mégis, mintha két párhuzamos világban zajlana a kutatásuk" (Biel et al. 2019: 2). A jogi szakfordítás kutatásának szakirodalma ugyanakkor mind módszertanát, mind pedig terminológiai bázisát tekintve nagymértékben hozzájárul a jogi tolmácsolás kutatásának megalapozásához, továbbfejlesztéséhez. Tanulmányomban korpuszalapú vizsgálattal kívántam körbejárni az Európai Parlament tolmácsainak jogi terminusokkal kapcsolatos tolmácsolási stratégiáit. Ennek során a fordítástudomány, valamint a tolmácsolástudomány szakirodalmára, módszereire és fogalmaira egyaránt építettem.
Mivel tanulmányomban jogi terminusok tolmácsolásával kapcsolatos stratégiákat vizsgáltam, a kutatás szempontjából nélkülözhetetlen a jogi terminusok fogalmának, továbbá a "tolmácsolási stratégia" definíciójának és taxonómiájának meghatározása.
Somssich szerint "a jognak vannak olyan fogalmai, amelyek sajátjai, függetlenül attól, hogy azokat kizárólag a jog keletkeztette és alkotott jelölésére önálló kifejezést vagy pedig a köznyelvben már létező kifejezés egy adott jelentését sajátította ki. [Emellett] a jog sok más olyan fogalmat és ezeket jelölő kifejezést használ, amit a köznyelv is, amelyek nem feltétlenül jelentenek mást, mint köznyelvi vonatkozásban, közös jellemzőjük azonban, hogy a jog által normatívvá válnak" (Somssich 2011: 14). Somssich definícióját követve tanulmányomban különbséget teszek a jogi fogalmak és a jog által használt, egyéb fogalmak között, azzal, hogy vizsgálódásom az előbbi kategóriára mint jogi terminusokra terjed ki.
A jogi terminusok Somssich nyomán az alábbiak lehetnek:
- a jog által konstituált fogalmak (pl. jogi személy)
- a köznyelvből származó, a jogban rögzült jelentéssel felruházott és onnan a köznyelvbe visszaszármazó fogalmak (pl. csalás);
- a köznyelvből származó, de már csak a jogban használt fogalmak (pl. hatály) (Somssich 2011: 15-16).
Imre terminusdefinícióját a jogi terminusokra adaptálva elmondhatjuk, hogy a jogi terminusok egyjelentésűek, nincsenek szinonimáik; pontosan meghatározott jelentésük van; mindig ugyanabban az értelemben használja a szakmai beszélő közösség; jelentésük a szövegkörnyezetüktől független (Imre 2014: 15). Ugyanakkor a jogi terminusokra korántsem jellemző, hogy azokat kizárólag a "szakterülethez tartozó szakemberek használják", hiszen a jog természeténél és funkciójánál fogva a társadalom minden tagjának életét érintő, szabályozó normarendszer, mellyel az emberek beszélőközösségtől függetlenül kapcsolatba kerülnek, illetve számos jogi fogalom és terminus a köznyelvbe is beszivárgott (pl. halálbüntetés).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
