Egresi Katalin[1] - Czebe András[2]: A Studia Juridica et Politica Jaurensia egy évtizedének tanulságai (GI, 2026/3-4., 135-147. o.)

https://doi.org/10.55194/GI.2026.3-4.8

Absztrakt

A győri székhelyű, angol nyelvű folyóirat, a Studia Juridica et Politica Jaurinensia (Studia) a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Karának periodikája. A folyóiratot 2014-ben alapította a jogi kar azzal a céllal, hogy évente két alkalommal, elektronikus formában angol és német nyelvű cikkeket tegyen közzé, amelyekben tudományos kutatók, egyetemi tanárok és doktoranduszok írásai kapnak helyet. A folyóirat tematikája a politikai tudományok és jogtudomány, valamint a kapcsolódó tudományágak teljes spektrumát felöleli. A lektorált folyóirat alapításának 10. évfordulója alkalmából a lap formai és tartalmi szempontból is megújult. A tudományos cikkek DOI-számmal rendelkeznek. A szerkesztőbizottság célkitűzése, hogy a hazai kutatók mellett egyre több külföldi professzort és kutatót vonjon be a szerkesztői munkába és a publikálásba egyaránt. Ezt a célt elsősorban a közép-európai egyetemekkel való nemzetközi kapcsolatok révén kívánja megvalósítani.

Kulcsszavak: kari kiadványok, publikálás, nemzetköziesítés, tudománymetria, lektorálás, digitális azonosítás

The insights from a decade of Studia Juridica et Politica Jaurinensia

Abstract

The English language periodical, Studia Juridica et Politica Jaurinensia (Studia), was established in Győr and is affiliated with the Deák Ferenc Faculty of Law at Széchenyi István University. The journal was founded in 2014 with the objective of publishing articles in English and German

- 135/136 -

biannually as an electronic journal, featuring contributions from academic researchers, professors and doctoral students. The periodical's scope encompasses the entire range of political and legal sciences and associated disciplines. In celebration of the 10th anniversary of the peer-reviewed journal's foundation, it has been renewed in formal and material sense. The scientific articles have DOI numbers The editorial board's stated aim is to involve an increasing number of foreign professors and researchers, in addition to national researchers, in editing work and publication. This objective is primarily realised through cooperative relationships with Central European universities.

Keywords: faculty periodicals, publishing, internationalization, scientometrics, peer-reviewed, digital identification

1. Bevezetés

Angol nyelvű tudományos igényű kari folyóirat indítása nagy kihívás mind az alapító, mind a publikáló részéről. A Studia Juridica et Politica Jaurinensia (a továbbiakban: Studia) győri alapítású és a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karához kötődő periodika. 2014-ben azzal a céllal született, hogy elektronikus folyóiratként évente két alkalommal angol, illetve német nyelvű cikkeket jelentessen meg tudományos kutatók, oktatók és doktoranduszok írásaiból. A lap profilja felöleli az állam- és jogtudományok, a politikatudomány, valamint az azokhoz kapcsolódó tudományok teljes spektrumát. A szakmailag és nyelvileg lektorált folyóirat elsősorban a Kar és a Doktori Iskola által szervezett konferenciákon, nemzetközi szemináriumokon, műhelybeszélgetéseken elhangzott tudományos igényű előadások írásos változatait közli, de helyt ad az oktatók és kutatók által írott egyéb munkáknak is.

2. A folyóirat alapítása és az első tíz év tanulságai

A tudományos kutatás nélkülözhetetlen velejárója a kutatási eredmények írásba foglalása. Egy publikált mű egyrészt alkotójának 'produktuma', másrészt a tudományos közösség tájékoztatása arról, hogy a mű szerzője milyen eredményeket ért el az általa vizsgált probléma megfogalmazása és elemzése kapcsán. A tudományos életben a publikálás több szempontból fontos. A kutatói életpálya során a szerző több elektronikus adatbázisban

- 136/137 -

- egyik legfontosabb változata jelenleg az MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára) - teszi közzé az adott évre vonatkozó publikációit, amelyek tájékoztatnak arról, hogy hol, mikor és milyen tudományos műfajban jelentek meg a szerző írásai. Ugyancsak meghatározó tényező a szerző idézettsége. Ez az adatsor mutatja, hogy a hazai és nemzetközi tudományos közösség értesült az idézett kutató eredményeiről, felhasználja azokat saját kutatási programja során.

A publikálás meghatározó típusa a tudományos cikkek írása. A tudományos gondolkodás nemzetközivé válása miatt pedig egyre nagyobb hangsúlyt kap az idegen nyelvű, elsősorban angol cikkek megjelentetése. A győri egyetem jogi karán a Jog-Állam-Politika című folyóirat (JÁP) 2009-ben történő alapítását követően a kari vezetés és a Doktori Iskola vezetése úgy határozott, hogy egy idegen nyelvű, elektronikusan megjelenő folyóirat alapítása bővíthetné a kari kiadványok sorát.

A lap alapítása csak 2014-ben történt, amely a JÁP indítása utáni öt évben korlátozta annak a lehetőségét, hogy fiatal oktatók, kutatók idegen nyelvű írásaikat közölhessék kari folyóiratban. Ez az időintervallum különösen a doktori fokozat megszerzése után publikáló oktatókra nézve jelentett komoly kihívást, idegen nyelvű és lektorált írások megjelentetése kapcsán. A Studia alapítása tehát valós igényből fakadt, ugyanis az évente négy számmal megjelenő JÁP mellett doktori konferenciakötetben, illetve két egyéb, nyomtatott formában megjelenő kiadványban lehetett írásokat közölni. Az egyik ilyen kiadványsorozat az Optimi Nostri volt, amely összesen 4 számban közölt hosszabb terjedelmű, 1 szerzői ívnél hosszabb tanulmányokat.[1] Ez a fórum az egyetem tehetséges hallgatóinak kínált publikálási lehetőséget. Az egyes kiadványok a kar hallgatói által írott, valamilyen jelentős országos tudományos fórumon, többnyire az Országos Tudományos Diákköri Konferencián díjat nyert dolgozatok szerkesztett változatát tartalmazzák. Az optimi nostri jelentése: legjobbjaink. Az első kötetet Smuk Péter szerkesztette 2007-ben a XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciójában (Balatonfüred, rendező: KGRE ÁJK, 2007) díjazott 12 győri dolgozat publikálása érdekében. A második kötet - melyet Sulyok Gábor szerkesztett - 2009-ben jelent meg, a XXIX. OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójában (Budapest, rendező: ELTE ÁJK, 2009) díjazott 9 dolgozatot tette közzé. A harmadik kötet - melyet Cs. Kiss Lajos, Ganczer Mónika, Sulyok Gábor és Szoboszlai-Kiss Katalin szerkesztett - a XXX. OTDK

- 137/138 -

Állam- és Jogtudományi Szekciójában (Pécs, rendező: PTE ÁJK, 2011) díjazott 7 dolgozatot közölte. A periodika követte a kétévente megrendezésre került országos tudományos versenyek sorrendjét.

A kötetek 2009-től egységes borítóval jelentek meg. A negyedik kötet - mely immár egy egységes egyetemi kiadvány jogi kari fasciculusaként 2013/1. szám alatt jelent meg Farkas Ádám, Németh Imre, Konczosné Szombathelyi Márta és Szabados Eszter szerkesztésében - a XXXI. OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójában (Szeged, SZTE ÁJK, 2013) díjazott 8 győri érdekeltségű dolgozat szerkesztett változatát tette közzé.

Ehhez a kiadványhoz két további fasciculus is társul: a 2013/2. 'füzet' a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, a 2013/3. füzet pedig a Műszaki Tudományi Kar, a Varga Tibor Zeneművészeti Intézet, valamint a Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet OTDK-n díjat nyert dolgozatait közli. Valamennyi kiadvány kiadója az Universitas-Győr Nonprofit Kft.

A másik kiadvány az Opus Magistrale, amely a kar doktori fokozatot szerzett fiatal oktatóinak 'mestermunkáit' közli.[2] Az első kötetekben a tanulmányaikat egykor győri joghallgatóként megkezdő, vagy másutt diplomát szerzett, de pályájukat kari oktatóként folytató kollégák írásai olvashatók. E kötetekből kettő jelent meg: Opus Magistrale 2008 és Opus Magistrale 2009. Mindkettőt Sulyok Gábor szerkesztette, és az Universitas-Győr Nonprofit Kft. adta ki. Az előbbiben öt (Siposné Herédi Erika, Kovács Gábor, Pálvölgyi Balázs, Smuk Péter, Szegedi András), az utóbbiban négy (Horváthy Balázs, Deli Gergely, Lapsánszky András, Szoboszlai-Kiss Katalin) szerző írása jelent meg. E kötetek a szerzők készülő vagy már megvédett doktori munkáinak kivonatát, esszenciáját, vagy egy-egy részletét tartalmazzák. A kiadványsorozat négy év szüneteltetés után 2013-ben újraindult, azzal a változással, hogy egy kötet egy szerző lehetőség szerint teljes 'doktori mestermunkáját' tartalmazza. E változást a sorozat címének kisebb módosulása is jelzi: Opus Magistrale Könyvek. Az első kiadvány, mely 2013-ban jelent meg, Menyhárt Ádám 2012-ben megvédett doktori disszertációjának szerkesztett változatát közli. A megjelentetni tervezett kötetek szerzői köre változatlan: a sorozat továbbra is a győri jogi karhoz kötődő vagy a tudományos fokozatukat Győrben megszerző fiatal oktatók 'mestermunkáit' jelenteti meg. Az Opus Magistrale Könyvek kiadványsorozatának szerkesztője Szoboszlai-Kiss Katalin és Németh Imre; a sorozat ISSN-száma változatlan, az egyes kötetek egyedi ISBN-számot is kapnak.

- 138/139 -

A JÁP és a két - főleg fiatal kutatóknak és hallgatóknak szóló - időszaki kiadvány közötti űrt a Studia töltötte ki. A periodika felelős kiadója a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar dékánja; szerkesztőbizottsága elismert hazai és külföldi szakemberekből áll, akik révén valamennyi jogág képviselteti magát a lap színvonalát is biztosítani hivatott testületben.[3] A periodika első tíz évében (2014-2023) a folyóirat minden évben két alkalommal jelent meg, borítóját és tipográfiáját tekintve klasszikus dizájn jellemezte. A tudományos cikkek Garamond Pro betűtípussal készültek, amely a lap megújulását követően megváltozott (lásd később), hivatkozási rendszere lábjegyzetekből állt. A névválasztás a győri kötődést kívánta hangsúlyozni,[4] illetve jelzi, hogy a tanulmányok a jogtudomány és politikatudomány területéhez kötődnek. (Ettől eltérő témájú és tudományágú cikkek is jelentek meg.)

A szakmai lektorálást a szerkesztőbizottság tagjai látták el. A nyelvi lektorálás elvált a szakmaitól, külön nyelvi lektori gondoskodott az angol nyelvű cikkek nyelvtani helyességéről.[5] A szerzői kör személyi-tudományos összetétele a jogi kar nemzetközi kapcsolatainak megfelelően részben kari oktatókból, részben külföldi egyetemek minősített oktatóiból állt. A jogi kar oktatói közül Kovács Gábor a büntetőjog, Kukorelli István és Stumpf István az alkotmányjog, Ganczer Mónika, Glavanits Judit és Kecskés Gábor a nemzetközi köz- és magánjog, Hulkó Gábor a közigazgatási jog területét képviselte. A főszerkesztői feladatokat 2022-ig Takács Péter professzor, majd 2022-től Egresi Katalin habilitált docens látta el. A nemzetközi kapcsolatok szempontjából ki kell elemelni, hogy a szerkesztőbizottság alapvetően közép-európai oktatókból állt, így pl. az egyik varsói egyetem és a cseh Masaryk egyetem képviseltette magát. A szerkesztőbizottság tagja volt többek között Frank Orton, Bosznia-Hercegovina korábbi ombudsmanja, illetve a Nishiumi Maki professzor a tokiói (majd Sorbonne) egyetem professzora. Ebből következően a periodika megfelelt annak az igénynek, hogy külföldi szakmai lektorok bírálják az egyes írásokat. A tanulmányok pdf formátumban - a többi kari kiadványhoz hasonlóan - a jogi kar honlapján található külön rovatból tölthetők le. A honlapon voltak

- 139/140 -

megtalálhatók a folyóirat szerkesztőbizottságára vonatkozó információk és szerkesztési útmutatók is.

Az Studia tehát elsősorban a már doktori fokozatot szerzett fiatal oktatók számára jelentett komoly lehetőséget angol nyelvű cikkek megjelentetésére. Az egyes lapszámok változó számú cikket közöltek. Az első nyitószámban 13 tudományos publikáció szerepelt: ebből 7 írás külföldi oktatók, 6 hazai szerzők tudományos kutatásának egy-egy részletét közölte. Tematikáját tekintve különböző jogágak/jogterületek jelentek meg, így pl. a jogtörténet, alkotmánytörténet, nemzetközi jog, környezetvédelmi jog, vagy a nemzetközi magánjog. A hat hazai szerzőből kettő kari oktató, a másik négy szerző közül egy a győri jogi kar Doktori Iskolájának képzésében részt vett kutató.

Egy periodika életében az első tíz év eredményeit több szempontból érdemes elemezni. Az alábbi összefoglaló ábrák részben arra is rávilágítanak, miért volt szükség a folyóirat megújítására a 10. évfolyamot követően. Az egyes ábrák a tudományos közlemények számát, illetve a külföldi és hazai szerzők arányát ábrázolják.

1. ábra. A tudományos publikációk száma 2014-2023 között a Studia Juridica et Politica Jaurinensia folyóiratban[6]

A közölt tudományos cikkek tekintetében egyértelműen látszik, hogy 2014-ben - az alapítás évében -, illetve 2023-ban, amikor a megújulás szándéka megfogalmazódott a kari vezetésben, magas volt a cikkek száma; sőt, az évi két számban egyenletesen oszlott meg a megjelent írások aránya. A 2014. évi 1. számban ugyanis 13, a második számban pedig 9

- 140/141 -

tudományos közlemény jelent meg. A 2023. évi 1. számban 7, a második számban 8 cikk jelent meg. A két időpont közötti években azonban folyamatos csökkenés volt érzékelhető, amely 2018-2022 között összevont számokat tett indokolttá, s ezekben az években a doktori fokozatot szerző oktatók angol nyelvű téziseit tettük közzé. Mivel a folyóirat az alapítást követően C kategóriába került az MTA IX. osztályának folyóiratlistáján, az A és B kategóriás folyóiratoknak komoly elszívó hatása volt. A publikációk csökkenő száma miatt tarthatatlanná vált az évi két szám kiadása, így a megszűnés elkerülése érdekében duplaszámokkal jelent meg a periodika. A szerkesztőbizottságnak át kellett gondolnia, milyen lehetőségei vannak egy kari elektronikus folyóiratnak, hogyan újítható meg a lap formai és tartalmi tekintetben egyaránt.

2. ábra. A hazai és külföldi szerzők számának alakulása 2014-2023 között a Studia Juridica et Politica Jaurinensia folyóiratban[7]

Az első ábrával összhangban az összevont számok időszakában nem közöltük külföldi szerző cikkét, viszont 2014-2018 között, illetve 2023-ban több külföldi egyetemről érkezett tanulmány. A 2014. évben kiugróan magas a külföldi szerzők aránya, tulajdonképpen a két számban a közlemények közel 50%-a külföldi volt, egy szerző pedig mindkét számba adott le publikációt. Bár 2018-ig csökkent a külföldi szerzők aránya, a periodika meg

- 141/142 -

tudta őrizni eredeti jellegét, azaz nem csupán hazai és kari oktatók írásait közölte, hanem a jogi kar nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően lengyel, cseh, szlovák és ukrán szerzők írásait is. Ez a tendencia összefüggésben áll azzal, hogy a győri jogászképzés egyik pillére a Szlovák Jogi Centrum, illetve több lengyelországi, pl. a varsói, az opole-i és a częstochowa-i, krakkói egyetemmel is intézményközi kapcsolatok segítik a nemzetközi kutatási projektek kialakítását.

3. A folyóirat megújulási törekvései

A Studia első tíz évének tapasztalatai világossá tették, hogy a folyóirat működését és szakmai kereteit tudatosan új alapokra kell helyezni. A publikációszám ingadozása, az összevont lapszámok kényszere, valamint a tudományos közlés nemzetközi környezetének gyors átalakulása egyaránt indokolttá tették az átfogó megújulást. A tudományos kommunikáció térben és időben egyre inkább felgyorsult: a közlemények hozzáférhetősége, hivatkozhatósága és nemzetközi láthatósága ma már alapvető elvárás, nem pedig többletérték. Ebben a közegben egy kari folyóirat csak akkor őrizheti meg szakmai jelentőségét, ha működése kiszámítható, szerkesztési gyakorlata egységes, technikai háttere korszerű, és minőségbiztosítási rendszere átlátható.

A 2024-ben végrehajtott változtatások ezért nem csupán formai jellegűek voltak, hanem a működés egészét érintő szakmai és technikai fejlesztéseket jelentettek. A megújulás kiterjedt a honlap szerkezetére, a kéziratkezelés rendjére, a bírálati rendszer egységesítésére, a szerkesztési szabályok pontosítására, valamint a digitális azonosítók bevezetésére is. A cél nem egyszerűen a korábbi gyakorlat korszerűsítése volt, hanem egy olyan új működési modell kialakítása, amely hosszabb távon is biztosítani tudja a folyóirat szakmai súlyát és versenyképességét.

A megújulási folyamatban a kari vezetőkön és a folyóirat főszerkesztőjén túlmenően kiemelkedő szerepet játszott a szerkesztői és szerkesztőbizottsági feladatokat vállaló Czebe András egyetemi docens, akinek szakmai munkája és szervezőkészsége meghatározó volt az új működési modell kialakításában. Közreműködése nemcsak az egyes technikai és szerkesztési kérdések rendezésében, hanem az egész megújulási folyamat koncepcionális megalapozásában is jelentős volt. Az átalakítás így nem pusztán intézményi döntések sorozataként, hanem tudatos, szakmai irányítás mellett megvalósuló fejlesztési programként értelmezhető,

- 142/143 -

amely egyértelmű jövőképet és hosszú távú célokat is megfogalmazott a folyóirat számára.

A szerkesztőbizottság összetétele a megújulás során nem csupán a korábban kialakult szakmai folytonosság fenntartását szolgálta, hanem tudatos intézményi megerősítést is jelentett. A testület munkájában továbbra is meghatározó szerepet tölt be Lamm Vanda, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke és rendes tagja, akinek jelenléte a folyóirat tudományos tekintélyét és országos beágyazottságát erősíti.

A megújulás keretében a szerkesztőbizottság aktív munkájába olyan, a kari tudományos életben meghatározó szerepet betöltő oktatók kapcsolódtak be hangsúlyosabban, mint Barna Attila, Bencze Mátyás, Ferencz Jácint, Keserű Barna Arnold, Szegedi András és Váczi Péter. Részvételük nem pusztán a névsor bővülését jelenti, hanem a különböző jogterületek intézményesebb és szervezettebb képviseletét a folyóirat működésében.

A megújulás alapvető célja az volt, hogy a folyóirat stabil, átlátható és korszerű tudományos fórummá váljon, amely hosszú távon is biztosítani tudja helyét a hazai és nemzetközi jogtudományi közéletben. E cél megvalósítása érdekében a szerkesztőség nem csupán egyes részterületeken hajtott végre módosításokat, hanem a folyóirat működésének egészét átfogó szemléletváltást valósított meg. A hangsúly a kiszámítható megjelenésen, a világos szerkesztési elveken, valamint a tudományos közlés korszerű technikai feltételeinek megteremtésén volt.

A 2024-es megújulás egyik legjelentősebb eleme a honlap teljes átalakítása volt. A korábbi, elsősorban letöltési felületként működő rendszer helyett ma már jól áttekinthető, rendszerezett felület segíti az olvasók tájékozódását a https://studia.sze.hu/ címen. A honlap szerkezete a tudományos tartalom logikus felépítését tükrözi: a lapszámok évfolyam és szám szerinti bontásban érhetők el, ugyanakkor lehetőség nyílik a tanulmányok témakör, szerző vagy konkrét cím alapján történő keresésére is.

Ez a többszintű rendszerezés jelentős előrelépést jelent a korábbi gyakorlathoz képest. A felhasználók nem csupán egy adott lapszámot böngészhetnek, hanem célzottan is kereshetnek a teljes archívumban. A tematikus csoportosítás - például alkotmányjog és válságkormányzás, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia jogi kérdései, közpolitika és társadalmi igazságosság, nemzetközi jog és európai integráció, büntetőjogi felelősség és igazságszolgáltatás, közigazgatási működés és szabályozási modellek, gazdasági és pénzügyi jogi keretek, továbbá jogelméleti és összehasonlító jogi elemzések - azt a szerkesztői szándékot tükrözi, hogy

- 143/144 -

a folyóirat a jogtudományon belüli kapcsolódási pontokat is láthatóvá tegye. A tanulmányok így nem elszigetelt közleményekként jelennek meg, hanem egy tágabb szakmai párbeszéd részeként.

A honlap átalakítása annak felismeréséből fakadt, hogy a tudományos tartalom elektronikus hozzáférhetősége és kereshetősége ma már legalább olyan fontos, mint maga a közlés ténye. A tudományos eredmények akkor válnak valóban hasznosíthatóvá, ha könnyen megtalálhatók, hivatkozhatók és hosszú távon hozzáférhetők. A korszerű honlap tehát nem csupán technikai fejlesztés, hanem a tudományos láthatóság növelésének eszköze is.

A jövőben cél a felület folyamatos karbantartása, a tartalmak naprakész kezelése, valamint a technikai háttér megbízhatóságának biztosítása. A honlap stabil működése, a gyors betöltés és az áttekinthető szerkezet mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a folyóirat méltó módon jelenjen meg a digitális tudományos térben.

A megújulás egyik meghatározó lépése volt, hogy 2024-től minden közölt tanulmány egyedi digitális azonosítót (DOI-t) kapott. A tanulmányok így nem csupán a folyóirat honlapján érhetők el, hanem a hivatkozási rendszerekben is önálló egységként jelennek meg. Ez a megoldás megerősíti a közlemények hosszú távú hozzáférhetőségét, és hozzájárul a tudományos eredmények nyomon követhetőségéhez. A digitális azonosító biztosítja, hogy egy adott tanulmány akkor is pontosan beazonosítható legyen, ha annak internetes elérhetősége időközben megváltozik. Ily módon a hivatkozások tartóssága és megbízhatósága növekszik, ami a tudományos párbeszéd folyamatosságának egyik alapfeltétele. A digitális azonosítás tehát nem csupán technikai fejlesztés, hanem a tudományos közlés felelősségteljes és jövőorientált gyakorlatának része.

A megújulás részeként bevezetésre került az elektronikus kéziratbenyújtási rendszer. A szerzők a honlapon keresztül adhatják meg adataikat, intézményi hovatartozásukat, a tanulmány címét, összefoglalóját és kulcsszavait, valamint itt tölthetik fel a kéziratot is. Az egységes szerkezetű benyújtás elősegíti, hogy a szerkesztőség már a kézirat beérkezésekor áttekinthető, rendezett formában kapja meg a szükséges adatokat. Ez csökkenti az adminisztratív terheket, és hozzájárul ahhoz, hogy a szakmai elbírálás mihamarabb megkezdődhessen.

Az egységes benyújtási rend világos és átlátható eljárást biztosít. Minden kézirat azonos formai követelményeknek megfelelően érkezik be, ami megkönnyíti a szerkesztőségi feldolgozást és a bírálati eljárás elindítását. A szerzők számára egyértelművé válik, hogy milyen tartalmi és formai elvá-

- 144/145 -

rásoknak kell megfelelniük, ezáltal a benyújtás folyamata is tudatosabbá válik. A cél az, hogy a kéziratkezelés minden szakasza - a benyújtástól a közlésig - dokumentált és visszakövethető legyen, ami erősíti az eljárás szakmai tisztaságát és az érintettek bizalmát.

A tudományos színvonal biztosításának legfontosabb eszköze a gondosan kialakított bírálati rendszer. A megújulás során a folyóirat részletes, tizenöt szempontból álló bírálati lapot vezetett be. A bírálók értékelik többek között a témaválasztás jelentőségét, a problémafelvetés világosságát, az alkalmazott módszerek helyességét, az eredmények tudományos súlyát, a szakirodalmi megalapozottságot, valamint a hivatkozások pontosságát és következetességét. A bírálati szempontok ilyen részletezettsége biztosítja, hogy a tanulmányok elbírálása ne csupán általános benyomásokon alapuljon, hanem konkrét, szakmailag megfogalmazott kritériumok mentén történjen.

Az egységesített bírálati rendszer célja, hogy a döntések szakmai alapon, átlátható és ellenőrizhető módon szülessenek meg. A szerkesztőség számára is egyértelműbbé válik, hogy milyen indokok alapján kerül sor egy kézirat elfogadására, javításának kérésére vagy elutasítására. A jövőben a szerkesztőség törekszik a bírálói kör további bővítésére, különösen külföldi szakértők bevonásával, valamint a határidők következetes betartására. E lépések együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy a folyóirat szakmai színvonala tartósan emelkedjen, és a közölt tanulmányok megbízható, ellenőrzött tudományos eredményeket képviseljenek.

A 2024-es átalakítás egyik meghatározó eleme az egységes szerkesztési szabályzat kialakítása volt. A honlapon közzétett részletes útmutató pontosan rögzíti a tanulmányok formai követelményeit, a címszintek rendszerét, a táblázatok és ábrák elhelyezésének módját, valamint a hivatkozási rendet. A szabályzat célja nem a szerzők mozgásterének indokolatlan szűkítése, hanem a közlés egységességének és áttekinthetőségének biztosítása. Az egységes forma hozzájárul ahhoz, hogy az egyes tanulmányok egymással összevethetők legyenek, és a folyóirat egésze rendezett, szakmailag igényes képet mutasson.

A szerző és évszám feltüntetésén alapuló hivatkozási rendszer (APA) alkalmazása a korábbi gyakorlathoz képest lényeges változást jelent. Ez a megoldás áttekinthetőbbé teszi a szöveget, egyúttal megkönnyíti az idézett források azonosítását és ellenőrzését. A hivatkozások egységes szerkezete csökkenti a formai hibák lehetőségét, és erősíti a tudományos fegyelem érvényesülését. Az absztraktok terjedelmére és tartalmára, valamint a kulcsszavak megadására vonatkozó egyértelmű követelmények szintén

- 145/146 -

azt szolgálják, hogy a tanulmányok könnyen áttekinthetők és kereshetők legyenek. A digitális azonosítók használata pedig - mint említettük - biztosítja, hogy a közlemények hosszú távon is pontosan beazonosíthatók maradjanak.

A megújulás során hangsúlyosabbá vált a tudományos etika kérdése is. A folyóirat célja olyan közlési gyakorlat fenntartása, amely biztosítja a források pontos megjelölését, a szerzői felelősség érvényesítését és az esetleges visszaélések megelőzését. A tudományos hitelesség alapja a szellemi tulajdon tisztelete, a megalapozott érvelés és a források következetes feltüntetése. A szerkesztőség ezért kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a közölt tanulmányok megfeleljenek a tisztességes tudományos közlés követelményeinek.

A közeljövő egyik fejlesztési iránya a közlési etikai elvek részletesebb rögzítése, valamint a mesterséges intelligencia tudományos munkában való alkalmazására vonatkozó egyértelmű szabályok kidolgozása. A technológiai fejlődés új lehetőségeket teremt, ugyanakkor új felelősségi kérdéseket is felvet. A folyóirat célja, hogy olyan irányelveket alakítson ki, amelyek támogatják a korszerű eszközök felelős használatát, ugyanakkor megőrzik a tudományos munka hitelességét és önállóságát.

A 2024. évi 1. szám már a megújult szerkesztési és formai elvek mentén jelent meg. A lapszám tematikai szempontból kiegyensúlyozott képet mutat: az alkotmányjogi, nemzetközi jogi és közigazgatási jogi tárgyú tanulmányok mellett a kortárs jogelméleti és technológiai kihívásokra reflektáló írások is helyet kaptak benne. A szám egyik erőssége a módszertani sokszínűség és az összehasonlító megközelítés hangsúlyos jelenléte volt. Már ebben a lapszámban érvényesült a digitális azonosítók alkalmazása és az egységes szerkesztési rend, amely formai és strukturális értelemben is új korszakot jelzett.

A 2024. évi 2. szám tovább erősítette a megújulás irányvonalát. A lapszám tanulmányai markánsabban kapcsolódtak a közép-európai térség jogfejlődési kérdéseihez, valamint az állami működés aktuális alkotmányos és közigazgatási dilemmáihoz. Megfigyelhető a tematikus koncentráció tudatosabb alkalmazása, illetve a nemzetközi szerzői jelenlét fenntartása. A szám szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált, a tanulmányok terjedelme és felépítése egységesebb képet mutatott, ami a szerkesztési szabályzat következetes érvényesítésének eredménye.

A 2025. évi 1. szám már egyértelműen a konszolidált megújulási modell jegyében jelent meg. A lapszám tematikai fókusza a kortárs jogi kihívások

- 146/147 -

- különösen az állam működése, a válságkezelés, valamint a technológiai és társadalmi változások jogi vonatkozásai - köré szerveződött. A tanulmányokban hangsúlyosabbá vált a nemzetközi összehasonlítás, valamint a tágabb európai kontextusba ágyazott elemzés. A szerkesztési és formai követelmények következetes alkalmazása, a digitális azonosítók használata és az egységes hivatkozási rend révén a lapszám már teljes mértékben tükrözi a 2024-ben megindított szakmai és technikai megújulás eredményeit.

A 2024-es megújulás ily módon új korszakot nyitott a folyóirat életében, amelynek középpontjában a szakmai megerősítés és a tudatos építkezés áll. A következő évek feladata a rendszeres megjelenés biztosítása, a tematikus lapszámok tudatos fejlesztése, a nemzetközi szerzői kör bővítése és a tudományos láthatóság további növelése. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a folyóirat ne csupán stabil működésű kari kiadványként, hanem szélesebb szakmai közegben is elismert és hivatkozott tudományos fórumként működjön.

4. Összegzés

Az idegen nyelvű kari periodika megújulása nem lezárt folyamat, hanem folyamatos szakmai odafigyelést és következetes fejlesztést igénylő fejlődési irány. A szerkesztőség hosszabb távú céljai között szerepel a folyóirat tudományos minősítésének további erősítése is. Ennek egyik fontos eleme, hogy a Studia a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratlistáján előkelőbb besorolást érjen el. Ezzel összefüggésben stratégiai irányként jelenik meg a nemzetközi tudományos adatbázisokba való bekerülés lehetősége is, különös tekintettel a Scopus indexációra. Az ehhez szükséges szakmai, szerkesztési és technikai feltételek fokozatos kiépítése a folyóirat jövőbeli fejlődésének meghatározó eleme. ■

JEGYZETEK

[1] Az Optimi Nostri a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának kiadványsorozata. A sorozat ISSN-száma: 1789-7203.

[2] Az Opus Magistrale a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának kiadványsorozata. A sorozat ISSN-száma: 1789-7904.

[3] A Studia Juridica et Politica Jaurinensia (Studia) a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának kiadványsorozata. A sorozat ISSN-száma: 2064-5902.

[4] Jaurinum Győr középkori latin neve.

[5] A nyelvi lektor 2014-2022 között Szalay Orsolya volt, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Kar Doktori Iskolájának ügyvivő szakértője.

[6] Forrás: https://dfk-online.sze.hu/about-the-journal (2026. 03. 02.)

[7] Forrás: https://dfk-online.sze.hu/about-the-journal (2026. 03. 02.)