Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszékének tudományos diákköre, a Közjogi Kör - dr. Milánkovich András egyetemi tanársegéd vezetésével - technikai deregulációs munkát végzett a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Berekfürdő községben, 2018. október hónap első felében. A projekt megvalósításában közreműködött az ELTE Hallgatói Önkormányzat, valamint Berekfürdő Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala. A TDK tagjai egy pilot kutatás keretén belül látogattak el újabb állomásukra, amit olyan, a korábbi évek során már sikeresen "deregulált" települések előztek meg, mint Hidasnémeti, Tornyosnémeti, Zsulyta vagy Gönyű.
A település kiválasztásában főbb szempont volt a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet által társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból, valamint jelentős munkanélküliséggel sújtott települések kiválasztása, mivel az alacsonyabb munkaerővel és szakértelemmel rendelkező önkormányzatok kisebb hatékonysággal képesek ellátni a törvényalkotó által eléjük állított kötelezettségeiket. Berekfürdő község lakónépességének száma 1001 fő[1], emiatt a képviselő-testület kiemelt figyelmet fordít a lakosság megtartására, kohéziójának erősítésére. Ezt a célt szolgálja az Önkormányzat mellett a település szívét jelentő Berekfürdői Gyógy- és Strandfürdő is, amely a legnagyobb foglalkoztató Berekfürdőn. A településen számos az önkormányzat által szervezett fakultatív feladatellátást megvalósító rendezvény kerül megrendezésre, többek között: a Tepertő és Pörc Fesztivál, a Tökfesztivál, a Kézműves Tábor, a Körmendi Lajos Írótábor, a Festőtábor, a Falunap, valamint a fürdőben - a kiemelt nyári időszakban, főleg fiatalok számára - minden évben megtartott Fürdőbálok és a Bereki Vigasság.
Következésképpen a képviselő-testület fontos szerepet tölt be a helyiek életében, csakúgy, mint a Berekfürdői Református Egyházközség vallási és karitatív tevékenysége, aminek középpontjában a Megbékélés Háza Református Konferencia- és Képzési Központ áll, ahol számos civil szervezet - többek között a helyi idősek klubja -, valamint más települések diák- és felnőtt csoportjai rendezik meg eseményeiket. Ezen épület konferenciaterme adott otthont a TDK munkájának is.
A korábbi gyakorlati tapasztalatokat beépítve a TDK csapata folyamatosan csiszolja munkamódszerét, amelynek jelenlegi verziója a megosztott linkkel működő táblázat használata a rendeletek éves bontásban történő rendszerezésével. Ez lehetővé teszi, hogy minden hallgató a saját számítógépről, valós időben férjen hozzá az összes adathoz, ami jelentősen növelte a hatékonyságot és a visszakövethetőséget a kezdeti, kézzel vezetett rendszerhez képest. Mivel a Microsoft Excel dokumentumait egyszerre csak egy személy szerkesztheti, így a Google Drive hasonló megoldására esett a választás, ami ekképp lehetőséget ad a párhuzamos munkára. Noha az önkormányzati rendelettárak jelentős része már könnyedén elérhető az njt.hu honlapon, azonban ide nem minden jogszabály kerül feltöltésre, s hatályosításuk is gyakran elmarad, így javarészt papíralapú rendeletekkel dolgoztunk, amelyek elsődleges forrásként teljes pontosságot biztosítottak. Ahogyan azt a mellékelt ábra is mutatja, a táblázatok rendszerezéséhez minden év külön fület kapott, így vált követhetővé egy-egy időszak.
Az egyes lapokon oszlopot kapott a (1) rendelet száma, (2) címe, (3) típusa, (4) hatályossága, (5) a módosított rendelkezések és a (6) megjegyzés rovat. A rendeletek száma azok elfogadásának sorrendjében került felvezetésre, így egyértelműen látszott, melyek hiányoznak a dokumentációból is. Például, az adott évi első rendelet a táblázat fejlécét követő első sorba került, míg a tizedik a táblázat fejlécét követő tizedik sorba. Ezzel az azonos számmal rendelkező rendeletek is kiszűrhetőek voltak, mert szembetűnő volt, hogy a hely már foglalt, a rendelet elnevezése eltérő. A rendeletek címe - gondolva a későbbi deregulációs rendelet megalkotására - már az irányadó IRM rendelet merev hi-
- 21/22 -
vatkozásra vonatkozó szabályai szerint[2] került felvezetésre, így azokat utóbb csak másolni kellett. A pontos hivatkozásnak azért is jelentős szerepe volt, mert már a címből következtetni lehetett arra, hogy történt-e módosítás. A rendeletek típusánál elválasztásra került az alaprendelet, a módosító rendelet, a költségvetési típusú és annak módosító rendeletei, valamint a szervezeti és működési szabályzatot érintő joganyag. Ez az elkülönítés szintén gyorsította az egyes rendeletek felkutatását, és egyszerűsítette azon rendeletek kiválogatását, melyeket biztosan hatályon kívül kell majd helyezni. A hatályosság jelölése alapvető volt, hiszen az időállapot volt a fő szempont a szükségtelen rendeletek elhatárolására. A módosított rendelkezések oszlopban került jelölésre, hogy mely rendeleteket módosította, azoknak mely rendelkezéseit, és ez hatályon kívül helyezést is jelentett-e vagy csak szövegben történő változtatást. A megjegyzés rovat szerepe az volt, hogy az esetleges eljárási problémákat vagy jogszabályi hiányosságokat tudtuk jelölni. A TDK által külön dokumentumban megfogalmazott javaslatcsomag is ezen rubrikákban elhelyezett meglátásokon alapult, ahol olyan észrevételeket kívántunk megfogalmazni, amelyek egyrészről iránymutatásként szolgálhatnak a későbbi jogalkotás alkotmányossága szempontjából, másrészről pedig általános jelleggel előforduló hibákra hívják fel a figyelmet, amelyek nemcsak Berekfürdőn, hanem rendszerszinten is jellemzőek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
