A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv több irányelvet módosított, köztük a megtévesztő reklámra vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 84/450/EGK irányelvet is. A 2005/29/EK irányelv preambuluma jelzi, hogy az említett EGK irányelv nem tudta megakadályozni, hogy a tagállamok megtévesztő reklámokkal kapcsolatos rendelkezései jelentős eltérést mutassanak, ezért kellett módosítani. Ugyanakkor az irányelv leszögezi, hogy rendelkezései nem vonatkoznak az EGK irányelv rendelkezéseire, és nem is érintik azokat, mivel az említett rendelkezések az üzleti vállalkozásokat igen, de a fogyasztókat nem megtévesztő reklámokkal és az összehasonlító reklámokkal kapcsolatosak.1 A 84/450/EGK irányelvet később a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 2006/114/EK irányelv is módosította, így mindhárom irányelv rendelkezései alkalmazandóak a reklámok kapcsán.
Az 2005/29/EK irányelv preambuluma hangsúlyozza, hogy a tisztességtelen gyakorlatok alatt a tisztességtelen reklámokat is érti. A megtévesztő gyakorlatok kapcsán pedig hangsúlyozza, hogy fontos azon gyakorlatok említése, melyek megakadályozzák a fogyasztó megfelelően tájékozott döntését. Az irányelv alkotói tekintettel voltak a tagállamok megtévesztő reklámokkal kapcsolatos tagállami szabályaira és a gyakorlatra, ezért osztották ketté a megtévesztő gyakorlatokat, megtévesztő tevékenységekre és megtévesztő mulasztásokra.2
A reklám a megtévesztő tevékenység fogalmi elemévé vált, a megtévesztő mulasztásnál pedig a jelentősnek minősülő tájékoztatási követelmények fogalmi eleme lett. Továbbá, az irányelv felsorolja a 84/450/EGK irányelv módosított rendelkezéseit, a feketelista - mely a minden körülmény között tisztességtelennek minősülő gyakorlatokat tartalmazza - hat esetben említ reklámot, közülük hármat nevesít. Az irányelv II. melléklete tartalmazza azon közösségi jogi rendelkezéseket, melyek a reklámozás és a kereskedelmi kommunikáció szabályainak meghatározására vonatkoznak.3
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv sajátossága, hogy - a korábbi irányelvektől eltérően - teljes/maximális harmonizációt kívánt meg a tagállamoktól. Ez azt jelenti, hogy azok nem térhettek el a jogforrás szövegétől, illetve csak annyi szabad mozgásterük volt, amennyit számukra az irányelv engedélyezett (pl. a jogorvoslati eszközök alkalmazásánál, vagy egyes hatáskörök átruházásánál).
Ettől függetlenül a tagállamok jelenleg hatályos jogszabályai elemzése során találkozhatunk eltérésekkel, melyek alapot adhatnak a kritikáknak is. A továbbiakban az eltérések és a nemzeti sajátosságok bemutatására kerül sor. A fő irányvonalon túl ismertetünk rendelkezéseket is a reklámok azon területeiről, melyek fokozott kockázatot jelentenek a fogyasztók számára, pl. egészségükre nézve. Ide tartoznak a gyógyszerek fogyasztók felé irányuló (gyógyszerészeti) hirdetései, az internes reklámszolgáltatások, valamint a szolgáltatók felelősségének kérdése.
Természetesen, a fogyasztókkal kapcsolatos és/vagy őket érintő reklámokra vonatkozó rendelkezések száma a következőkben ismertetetteknél nagyobb, e tanulmányban főleg azok szerepelnek, melyek kapcsolódnak a 2005/29/EK irányelvhez és az általa módosítottakhoz.
Bulgária jogalkotója a fogyasztóvédelemről szóló törvényt (továbbiakban: Consumer Protection Act) módosította és abba emelte be a 2005/29/EK irányelv rendelkezéseit. A módosító törvény a 2007. évi LXIV. törvény volt. Ez utóbbi módosította a Consumer Protection Act megtévesztő és összehasonlító reklámokról szóló rendelkezéseit is. E rendelkezések célja a fogyasztók és a kereskedők védelme a megtévesztő, tisztességtelen reklámmal és annak tisztességtelen következményeivel szemben.
Bármely természetes vagy jogi személy, aki/amely jogi érdekkel rendelkezik, írásbeli kérelmet nyújthat be a Fogyasztóvédelmi Bizottsághoz (Commission on Consumer Protection) annak érdekében, hogy az megtiltsa a megtévesztőnek vélt, vagy nem engedélyezett összehasonlító reklámot. Amennyiben a Bizottság megállapítja a megtévesztő, vagy nem engedélyezett összehasonlító jelleget, döntésében:
- megtilthatja az adott reklám közzétételét, ha még nem tették közzé, de a publikálás ideje már közeli, vagy
- elrendelheti a reklám közzétételének megszüntetését.4
Máltán szintén a fogyasztóvédelemről szóló törvényt (Fogyasztói Ügyekről szóló 1994. évi XXVIII. törvényt, továbbiakban: Consumer Affairs Act) módosította a jogalkotó és egészítette ki a 2005/29/EK irányelv rendelkezéseivel. Eltérés azonban, hogy míg a bolgár jogszabály nem tartalmazza a reklám fogalmát, addig a máltai megismétli a 2006/114/EK irányelvben található fogalmat. Sőt, még bővíti is, mivel az eredeti "egy kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenység keretében bármilyen formában, az árucikkek vagy szolgáltatások - beleértve az ingatlanokat, a jogokat és kötelezettségeket is - értékesítésének előmozdítása érdekében megfogalmazott állítás" fogalom "bármelyik forma" részénél felsorolja példának a katalógust, az árlistát és a körlevelet is.5
A rendelkezések értelmében a fogyasztói ügyekért felelős miniszter - a Fogyasztói Ügyek Tanácsával (Consumer Affairs Council) folytatott konzultációt követően - rendelkezéseket alkothat a reklámok és hasonló gyakorlatok szabályozására nézve, abból a célból, hogy biztosítsa az említettek tisztességes jellegét, valamint azt, hogy illetéktelenek ne jussanak jogtalan előnyhöz a fogyasztóktól.6
Olaszországban a polgári, illetve a fogyasztóvédelmi jog szabályai közé történő implementáció valósult meg, vagyis a jogalkotó két törvényalkotási rendelet (legislative decree) megalkotásával implementálta a 2005/29/EK irányelvet. Az első (Legislative Decree 2 August 2007, No. 146.) a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról, a második (Legislative Decree 2 August 2007, No. 145.) pedig a reklámozásról szól, pontosabban a 2005/29/EK irányelv 14. cikkének implementációját valósította meg - mely cikk tartalmazza a 84/450/EGK irányelvet érintő módosításokat - vagyis ez a törvényalkotási rendelet a megtévesztő reklámokkal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.7
A fogyasztók fokozott védelme érdekében a 145. rendelet külön rendelkezésben említi az egészségre és biztonságra veszélyes termékek reklámját, előírva, hogy bármely reklám, mely elmulasztja jelezni, hogy a reklámozott termék veszélyeztetheti/valószínűleg veszélyezteti az egészséget és a biztonságot - és mindezt oly módon mulasztja el, hogy az a fogyasztót arra bírja rá, hogy ne vegye figyelembe a gondosság és körültekintés normál szempontjait - megtévesztőnek minősül. Hasonló rendelkezés található a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló rendeletben is,8 illetve további hasonlóság, hogy míg a tisztességtelen gyakorlatok kapcsán háromszintű intézményrendszerről beszélhetünk, ugyanolyan jellegű rendszer létezik a reklámok kapcsán is:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
