Az utóbbi időszakban zajló szerzői jogi törvénymódosítások rendszerint elérik a hétköznapi hírportálok, egyes sajtóorgánumok ingerküszöbét is, vagy tartalmuk, vagy elfogadásuk módja esetleg mindkettő miatt. Ez az első oldal mégsem azzal a témakörrel kíván foglalkozni, amely a legutóbb elfogadott és a 2013. évi CLIX. törvénnyel kihirdetett módosításban erre a dicsőségre jutott. Inkább elmélkednék egy kicsit egy olyan, zárószavazás előtti módosító indítvánnyal véghezvitt módosításon, ami mind szakmai kivitelezését, mind tartalmát tekintve deja vu érzéssel töltheti el azokat, akik érzékenyek még a jogi finomságokra és emlékeznek rá, milyen problémák megoldásaként (?) fogadta el az Országgyűlés az iskolai szalagavatós szabad felhasználásként elhíresült szabály módosítását, amely végül a jogalkotói szándék visszájára fordult.
Nézzük hát, mi is történt. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvénynek az Első oldal írása idején már nem hatályos 38. § (1) bekezdése rendelkezése szerint, ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók a következő esetekben: [a)-c)] d) nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken, [e)-f)] (2) Jövedelemfokozás célját szolgálja a felhasználás, ha alkalmas arra, hogy a felhasználó (pl. üzlet, szórakozóhely) vevőkörét vagy látogatottságát növelje, vagy pedig, ha az üzlethelyiséget látogató vendégek vagy más fogyasztók szórakoztatását szolgálja. Jövedelemszerzésnek minősül különösen a belépődíj szedése, akkor is, ha egyéb elnevezés alatt történik. Díjazásnak minősül a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költségeket meghaladó térítés is. (4) Zártkörű a gazdálkodó szervezetek, továbbá a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek által kizárólag tagjaik, tisztségviselőik, munkavállalóik részére rendezett összejövetel is. E rendelkezéssort egészíti ki most egy új (1a) bekezdés, amely a következőképpen szól: "(1a) Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, a művek előadhatók nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken." és egyúttal a d) pont hatályát veszíti. Lássuk, mennyiben is változtat ez a nemzeti ünnepekre vonatkozó szerzői jogi szabályozás mai rendszerén. Feltűnik, hogy a nemzeti ünnepeken tartott ünnepségek érdemben egy szempont miatt kerülnek kiemelésre, mivel azok esetében a jövőben a jogalkotó a szabad felhasználáshoz nem kívánja feltételül szabni, hogy a közreműködők ne részesüljenek díjazásban. Tehát abban az esetben is szabad lesz a felhasználás, ha a közreműködők (akárki is legyen az, lásd alább) kapna például fellépti díjat, vagy bármilyen más díjazást. Itt utalni kell arra, hogy a (2) és a (3) bekezdés továbbra is alkalmazandó a nemzeti ünnepeken tartandó ünnepségek vonatkozásában is, tehát ha akármilyen formában belépődíjhoz van kötve a rendezvény, akkor az továbbra sem szabad felhasználás, illetve ha zártkörű a rendezvény, akkor is maradnak a jelenlegi elvek: vagyis változatlanul szabad felhasználásról van szó. Ez rögtön jelentősen szűkíti is azon rendezvények körét, ahol egyáltalán érvényesülhet az (1a) bekezdés szabálya, csak a nem zártkörű, jövedelmet nem fokozó rendezvények eshetnek ebbe a körbe.
Nézzük meg, mit is jelent az új szöveg változása ténylegesen a korábbihoz képest. Mit jelent, hogy ez esetben a közreműködők kaphatnak díjazást (a többi kivétel esetében pedig nem)? Mindenképp legalább azt, hogy ez nem számít jövedelemfokozásnak - legalábbis szerzői jogi értelemben és csak ebben az egyetlen esetben. (Minden más szabad felhasználási esetnél ugyanis a díjazás eleve kiejti a felhasználást a szabad körből, tegyük hozzá, logikusan, hiszen a díjazás mi lenne más, mint jövedelemszerzés.) Hogy ezt a NAV adóvonatkozásban miként fogja megítélni, nyilvánvalóan más kérdés.
Kulcsszerepe van az értelmezésben annak, hogy ki minősül közreműködőnek, illetve hogy mit is tartalmazhat a jogalkotó által itt megengedett díjazás fogalma?
Kik tehát a közreműködők? A fellépő előadóművészek? Az ő teljesítményük - élő előadásuk nem tartozik a szomszédos jogaik körébe (szomszédos joguk - némi leegyszerűsítéssel - a rögzítéstől, vagy legalábbis azzal kapcsolatban keletkezik), így erre vonatkozóan a szabad felhasználás is értelmetlen lenne, de az Szjt. alapján jogdíjat eleve nem kaphatnak ezért (legfeljebb valamilyen fellépti/megbízási díjat). Ugyanakkor kijelenthetjük: szerzői jogi szempontból őket ez a szabad felhasználás egyébként sem érintette. Az ő esetleges díjazásuk eleve mindig a szerzői jogon kívül esett.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
