Amikor dr. Bókai Judit Elnök Asszony ezen előadás megtartására felkért, azt kérte tőlem, mondjam el, mi teszi vonzóvá a közjegyzői pályát a fiatalok, a pályakezdők számára. Meséljem el, miért döntöttem például én, úgy néhány évvel ezelőtt, hogy ezt a pályát választom.
A kérdésfelvetésen elgondolkozva érdekes következtetésre jutottam: az a kép, amely bennem - s néhány beszélgetés alapján talán mondhatom, hogy másban is - élt pályakezdéskor a közjegyzői hivatásról, egy kicsit más volt ahhoz képest, mint amit a valóságban megtapasztalhattunk az elmúlt néhány, közjegyző-helyettesi év alatt.
A közjegyzői pálya választásakor, a legfontosabb vonzerő a pártatlanság, a behatárolható jogterület, a körülírható hatáskörök, a számbeli korlátozásnak köszönhető, rossz értelemben vett "szabad verseny" hiánya, a kiegyensúlyozott, önálló egzisztencia, a nyugodt, de változatos munka és a kiszámíthatóság volt számomra.
Amit a valóságban eddig megtapasztaltam, az megfelelt előzetes elképzeléseimnek, ám amiben tévedtem - mondhatom szerencsére -, az a behatárolt jogterület és a rögzített hatáskör.
Az elmúlt évek alatt, a mindennapi munka során, a kamarai oktatások, a szakmai konferenciák, és szakirodalom olvasása alapján megtanulhattuk, hogy a közjegyzői pályát választóknak minden nap új kérdésekre kell megtalálni a feleletet, s bármennyire fellengzősnek is tűnhet, ha tetszik, ha nem, a XXI. század új kihívásaival kell szembenézni, ahol a tét a közjegyzői egzisztencia jövője.
Ezúton szeretném megkísérelni azon főbb kihívások ismertetését, melyekkel az eljövendő években a kar tagjai, illetve leendő tagjai szembetalálhatják magukat.
A XXI. század két fenyegetően valós fő jelensége:
I. Világméretű kereskedelem - határokon átnyúló szerződések
II. Információs technika, technológia drasztikus fejlődése
1. A verseny éleződését (értem ez alatt a gazdasági verseny mellett a különböző jogi pályákon tevékenykedők közötti verseny kiéleződését is).
2. Az állam szerepének háttérbeszorulását.
3. Az amerikai/angolszász hatás erősödését.
a) Bővíteni kell a közjegyzők hatáskörét. A minél elmélyültebb tudást eredményező specializálódást, esetlegesen már az egyetemi képzésben is lehetővé kell tenni, biztosítani kell a folyamatos továbbképzést, a megszerzett tudást pedig karban kell tartani. (Ezen kitételnek a MOKK és területi kamarák tökéletesen eleget tettek és tesznek. A modern, nagy területű, minden igényt kielégítő, új országos kamarai épületnek, valamint a felújított budapesti kamarának köszönhetően az oktatások helyszínének biztosítása is megoldottá vált.)
b) Törekedni kell az ügyfelek bizalmának elnyerésére. A szakmai diszciplínák alkalmazása hangsúlyt kell hogy kapjon (pártatlanság, távolságtartás, szigorú következetesség, kiszámíthatóság). Elengedhetetlen továbbá az etikai szabályok szigorú betartása és betartatása.
c) Folyamatosan oda kell figyelni a szolgáltatás hatékonyságának növelésére, fel kell készülni a különböző jogi kultúrák ütközésének kezelésére.
a) A demokratikus berendezkedés korlátja lehet a:
Totalitárius állam: mint pld. a kommunista állam, amely nem tud igazgatni, s nem képes rentábilissá válni a magánszféra szintjén.
Állam nélkül: farkastörvények harapódzhatnak el, kiskirályságok alakulhatnak ki, a pénz válik a mozgatórugójává a gazdasági, politikai és társadalmi élet minden szintjének.
A jövő a 3. út: az állam csak a katonai, diplomáciai, igazságügyi területen vállal szerepet, más területeken viszont szabad utat enged a vállalkozásoknak, ellenőrzés mellett persze.
Így és itt írja bele magát a közjegyző a jövőképbe: A közjegyző privilegizált jogterületeken jár el (öröklési jog, zálogjog) állami ellenőrzés mellett, közhatalmi funkcióval felruházva végzi tevékenységét, bár nem köztisztviselő. Speciális eszköze a végrehajtható közokirat (szerződések, nyilatkozatok), amely elkészítésére feljogosított személy, aki ezáltal a gazdasági életnek is fontos szereplője, a polgári béke, a jogbiztonság letéteményese.
Itt említeném meg azt az igazságszolgáltatási koncepciót, amely a centralizációt tűzte zászlajára, célja, hogy ne legyenek ún. "kis bíróságok".
Amennyiben ez az irányvonal megerősítést kap, felmerülhet a kérdés, hogy vajon közjegyzőkre szükség van-e az olyan kis településeken, ahol a bírósági szervezet sem képviselteti magát.
A válaszunk épp a fenti okfejtés révén is az, hogy igen szükség van közjegyzőkre, hiszen az állampolgároknak biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy lakóhelyükön, illetve ahhoz a lehető legközelebb tudják elintézni kisebb-nagyobb ügyeiket.
A Brüsszeli egyezmény szerint elvárás a végrehajtható okiratok szabad áramlása, ezáltal a határokon átnyúló szerződések számának emelkedése várható.
E jelenség mellett az angolszász, illetve latin típusú közjegyzőség versenye van kibontakozóban. (Az angolszász a társasági, kereskedelmi, míg a latin típusú a családjogi, kötelmi jogi, ingatlanjogi területekre helyezi a hangsúlyt.)
Ezen kihívások megoldása is csak a magas szintű szakmai felkészültség, hatékonyság növelése lehet.
A technikai beruházások, fejlesztések vállalását követeli meg, lépést kell tartani az irodatechnika fejlődésével.
Mindig meg kell felelni az új elvárásoknak, ki kell szolgálni a folyamatosan növekvő keresletet.
Irodai technikák:
- belső kommunikációs rendszer (megoldott a MOKK levelezőrendszerrel)
- hálózatok, logisztika (VONY, ZONY)
- elektronikus archiválás és nyilvántartás (biztonság és visszakeresés könnyebbé tétele, helytakarékosabb adattárolás)
- jelenleg még vegyes képet mutat
- tudományos beruházások, új technikák bevezetése (pl. elektronikus aláírás) - ez még nem elterjedt.
Társadalmi kihívások, elvárások:
A közjegyző eszköze ezek eléréséhez:
- a kellő tájékoztatás,
- a valós akarat feltárása, kiderítése
- a kívánt joghatás kiváltása,
- és a végrehajthatóság.
Az ügyvédek száma drasztikusan nő, ez a versenyhelyzet éleződéséhez vezet, amely rákényszeríthet egyes ügyvédeket, hogy hosszan elnyúló perekbe vigyék bele az ügyfeleket, ezáltal felesleges költségekbe verjék őket.
Itt jelenthet másik alternatívát a közjegyző, aki pártatlansága, távolságtartása révén megismeri mindkét fél álláspontját, közelíti azokat, egyensúlyba hozza a kötelezettségvállalásokat, megoldásokat vázolhat, egyfajta békítő, kiegyensúlyozó szerepe van, aki megelőzi a pert, költségeket, időt, és energiát takaríthat meg az ügyfelek számára.
Eszköze: a végrehajtható okirat.
A minőségbiztosítás nem jelent sem többet, sem kevesebbet, mint a folyamatok szabályozottságát, nyomon követhetőségét.
Tudati változást igényel annak az elfogadása, hogy a közjegyző nem egy személy, hanem egy iroda, egy munkaszervezet, ahol a közjegyző mellett jogban jártas, képzett, a technikai eszközöket ismerő, alkalmazó, pszichológiailag alkalmas, kiváló kommunikációképességű, szakember munkatársak kell, hogy dolgozzanak.
A közjegyző iroda az igazságszolgáltatás egyik ága.
A minőségbiztosítás akkor valósul meg, ha a szabályok közös megállapításra kerülnek, azokat egy dokumentációban rögzítik, a visszajelzések nyomon követése megtörténik.
Mindez szervezeti megújulást indukál, ami elvezet a legfőbb célunkhoz, hogy az ügyfél elégedetten távozzon, s végső soron tekintélyt, megbecsülést, tiszteletet vívjunk ki a közjegyzői hivatásnak. ■
Lábjegyzetek:
[1] Elhangzott a 13. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon, MTA Budapest, 2001. november 15-17. Dr. Bakó Szilvia közjegyzőhelyettes
Visszaugrás
