A koronavírus-járvány következtében az idei év a Családi Jog folyóirat "Mindennapi családjog" főcímet viselő konferenciasorozatának történetében is rendhagyónak bizonyult. A járványügyi korlátozások miatt ugyanis az ez évi ülés a szokásos tavaszi dátum helyett végül 2020. szeptember 24-én került megrendezésre, az összesen mintegy százfős hallgatóság pedig ezúttal nemcsak személyesen, a szokásos helyszínnek számító Hotel Benczúrban, hanem az élő közvetítésnek köszönhetően a digitális térben is követhette az elhangzottakat. Mivel sokan - köztük jelen sorok írója is - örömmel éltek ez utóbbi lehetőséggel, a webináriumi forma népszerűsége bizonyára nem kerülte el a szervezők figyelmét sem, így remélhetőleg a jövőben is fontolóra veszik majd az online részvétel lehetőségét.
Megnyitó beszédében dr. Kőrös András a konferenciasorozat két fontos, differentia specificaként is értékelhető elemét emelte ki: az interaktivitást, valamint azt, hogy minden alkalommal a családjog aktuális problémáiról szóló, a családjogi jogalkalmazásban részt vevő hivatásrendek közötti eszmecsere valósul meg. A szervezők szándéka szerint az idei ülésen - annak "hívócíméből" ("Hivatásrendek találkozása") is láthatóan - ez utóbbi elem kerül előtérbe. A szakemberek közötti kommunikáció jelentőségét az adja, hogy bizonyos alapvető standardokat a gyakorlat megvalósítása során valamennyiüknek zsinórmértékként kell alkalmazniuk. Emellett egy folyamatosan és egyre gyorsabban változó, emiatt az egységes értelmezés kialakításának nem kedvező hazai és nemzetközi jogszabályi környezetben kell újabb és újabb tényállásokra - lehetőleg a hivatásrendek közötti konszenzuson alapuló - adekvát választ adniuk, így segítve a jogbiztonságot. Jelen konferencia célja az, hogy e nehéz feladat teljesítésében legalább valamelyest segítséget nyújtson.
Az alábbiakban a délelőtti előadások és a délutáni kerekasztal-beszélgetések során elhangzottak kerülnek röviden ismertetésre.
Aktuális kérdések a Kúria házassági vagyonjogi gyakorlatából (dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna bíró, Kúria)
A Kúria - az élet által a házassági vagyonjog terén támasztott újabb és újabb kihívásokra reflektálva - az utóbbi évben is számos olyan ítéletet hozott, amely közérdeklődésre tarthat számot. Az előadás során ezek közül három, a közelmúltban meghozott és a BH-ban már megjelent, illetve a közeljövőben megjelenő jogesettel ismerkedhetett meg a hallgatóság.
A Pfv.II.20.016/2019/17. számú ítéletében a Kúria két kérdésben foglalt állást: egyrészt, hogy az orvosi praxisjog közös vagy külön vagyon-e, másrészt, hogy a házastársak közös tulajdonát képező, később azonban kiüresedett, majd az életközösség megszakadása és a közös vagyon megosztása közötti időszakban - a kötelező törzstőke-emelés elmaradása miatt - hivatalból törölt gazdasági társaság értékének elszámolása lehetséges-e, és ha igen, milyen módon és értéken.
Az orvosi praxisjogot a korábbi bírói gyakorlat úgy tekintette, mint komplex tudást magában foglaló know-how, amely - mint szellemi alkotás - a háziorvosi tevékenységet gyakorló házastárs különvagyona. Az azóta eltelt húsz évben azonban a háziorvosi praxis jelentős változáson ment keresztül: függetlenedett a háziorvos személyes tapasztalatától, amelynek így kizárólag a jövedelmezőségre lehet kihatása, a forgalmi értékre nem. A háziorvosi praxis forgalmi értékét ma már kizárólag a konkrét piaci keresleti-kínálati viszonyok határozzák meg, ezért a Kúriának a tárgyalt ítéletben kialakított jelenlegi gyakorlata szerint főszabályként a házastársi közös vagyonba tartozik, amin önmagában nem változtat az ingyenes szerzés ténye sem.
Ami a praxist "gyakorló" gazdasági társaság értékének elszámolását illeti, a Kúria megállapította, hogy mivel nem vitatottan családi vállalkozásról van szó, a feleket nyilvánvalóan a közös vagyonszerzés szándéka vezette, ezért a gazdasági társaság értéke - függetlenül attól, hogy a felek üzletrésztulajdoni hányada nem volt egyenlő - a házastársakat 1/2-1/2 arányban illeti meg. A megosztás módjának meghatározása kapcsán kimondta, hogy a törölt cég megosztása fogalmilag kizárt, ezért azt kell vizsgálni, hogy a közös vagyon megosztásáig terjedő időben bekövetkezett értékváltozás valamelyik félnek a mulasztása vagy tevékenysége miatt következett-e be, és amennyiben igen, azt az ő terhére vagy javára kell elszámolni. A tárgyalt ügyben az értékcsökkenés a kötelező törzstőkeemelésről határozó közgyűlés összehívását elmulasztó ügyvezető házastársnak volt felróható, így a másik házastárs a saját üzletrésze és a gazdasági társaság értékének 1/2-e közötti különbözetre tarthat igényt.
- 51/52 -
A Pfv.II.21.193/2019/9. számú határozatában a Kúria a családi gazdaság házassági vagyonjogi vonatkozásait tárgyalta. A családi gazdasággal korábban kizárólag a Kúria kötelmi tanácsa foglalkozott, kimondva, hogy az nem jogi személy, hanem speciális gazdálkodási forma, amely gazdálkodás lényegét a tagok egymás közötti viszonya határozza meg; ezt a viszonyt a tagoknak szerződéssel kell rendezniük. (Ugyanakkor a gyakorlatban e körben igen ritkán találkozunk okirati formában rögzített megállapodással.) A családjogi tanács a tárgyalt ügyben abban foglalt állást, hogy a családi gazdaságba bevitt vagyon a házastársi közös vagyon körében figyelembe vehető és a házastársak egymás közötti viszonyában rendezhető-e, valamint, hogy - szerződéses rendezés híján - mi legyen a családi gazdaság fennállása alatti tevékenység során bekövetkezett vagyonszaporulat sorsa.
Mivel a családi gazdaság nem jogi személy, az oda bevitt ingó- és ingatlanvagyon a magánszemély tulajdona marad, így vizsgálható, hogy a házastársak közös vagy valamelyik házastárs különvagyonát képezi-e, és amennyiben közös vagyon, meg is osztható, oly módon, hogy az alvagyoni jelleg módosul, maga a vagyon azonban továbbra is a családi gazdaság részét képezi. A vagyonszaporulat elszámolása az adott ügyben - a gyermekek erre irányuló kérelme híján - kizárólag a házastársak vonatkozásában történt meg; ha azonban a családi gazdálkodásban részt vevő harmadik személy igényli az elszámolást, az őt megillető polgári jogi részesedést - elsődlegesen a szerződés, másodlagosan a közreműködés arányát figyelembe véve - a házastársakétól el kell határolni, és az igényét külön perben kell elbírálni.
A Kúria kimondta továbbá, hogy a földalapú támogatás nem a mezőgazdasági termőföld haszna, hanem a földért kapott speciális jövedelem, ezért - a jogcím keletkezésének időpontját figyelembe véve - az életközösség fennállásának időtartamára eső juttatás közös vagyon, az életközösség megszűnése után kapott támogatás azonban a jogszerű földhasználóként bejegyzett házastárs különvagyona. Ennek ellenére ha a földet ténylegesen mindketten művelik, de a törvényben meghatározott szigorú sorrendiség miatt csak az egyik házastárs jogosult jogszerű földhasználóként a támogatás felvételére, a másik házastárs - a tényleges művelésre tekintettel - igényelheti a közös vagyon megosztásáig felvett támogatás elszámolását.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
