A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi VI. törvény, melynek nagy része 2006. július 1-jén hatályba lép a 2006. évi IV. törvénnyel (az új társasági törvénnyel), és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló Cégtörvénnyel együtt, immár úgy könyvelhető el a Csődtörvény megszámlálhatatlan1 módosítása sorában, mint az ötödik nagyobb módosítás. Az eredeti törvény 1993-as, 1997-es, 2001-es és 2004-es nagyobb léptékű változtatásai után tehát itt a 2006-os.
Úgy vélem, hogy még a hatályba lépés előtt nagyon fontos annak egyértelmű tisztázása, hogy az eljárás mely részeiben történnek változások, ezeknek az egészre várhatóan milyen hatásuk lesz, illetve ahol nem pontosan fogalmaz a jogszabály, hogyan is kell értelmezni rendelkezéseit.
Nem titkolt célom, hogy vitát gerjesszek a kérdésben, hiszen a módosítás tartalmaz olyan, a magyar jogban eddig ismeretlen rendelkezéseket is, amelyek tekintetében még semmilyen joggyakorlat nincs, s célszerű lenne valami egységes megállapodásra jutnunk még a hatálybalépés előtt.
Nézzük meg tehát, hogy milyen részeit érintette a módosítás - és az új Cégtörvény - a Csődtörvénynek. A legnagyobb változtatás az, hogy a végelszámolási részt teljes egészében kiemelték és áthelyezték a Cégtörvénybe, s ennek következtében a neve is megváltozik, 2006. július 1-jétől "a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény"2 lesz a neve. Miután a fizetésképtelenségi eljárásokat (csődeljárás, felszámolási eljárás) lefolytató bíróságok eddig sem foglalkoztak a végelszámolással, feltehetőleg helyes, hogy a Cégtörvényben került újrafogalmazásra. Továbbra sem rendezték azonban azt az eddig is meglévő ellentmondást, hogy bár a végelszámolónak az új Cégtörvény 108. és 118. §-a alapján felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet kell benyújtania, ha a végelszámolási nyitómérleg alapján azt állapítja meg, hogy a cég vagyona a hitelezők követelésének fedezetére nem elegendő és a tagok (részvényesek) a hiányzó összeget nem fizetik meg, ugyanakkor azonban a Csődtörvény - módosított változata - sem tartalmaz ilyen fizetésképtelenségi okot, tehát erre hivatkozva az adós fizetésképtelenségét megállapítani nem lehet.
Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a felszámolási eljárást lefolytató bíróság akkor állapította meg a fizetésképtelenséget, ha volt olyan követelés, amely megfelelt a Cstv. 27. § (2) bekezdésében felsorolt egyik fizetésképtelenségi oknak, tehát ennek valószínűsítését kérte a végelszámolótól, s nem azt vizsgálta, hogy a vagyon elegendő-e a hitelezők követeléseinek kielégítésére. A fizetésképtelenségi okok módosítása miatt azonban ez a megoldás most már nem, vagy csak nehezen lesz alkalmazható, hiszen az új 27. § (2) bekezdés a) pontja megköveteli az adós felszólítását a fizetésképtelenség megállapításához, végelszámoló esetében ez nehezen értelmezhető. Elképzelhető egy esetleges olyan értelmezés - nagyon erőltetve -, hogy a végelszámolóhoz történt hitelezői igénybejelentések tekinthetők ilyen "felszólításnak". A problémát részletesebben a fizetésképtelenségi okoknál vizsgáljuk meg.
A csődeljárás szabályaira vonatkozóan semmilyen változtatásra nem került sor, bár ez indokolt lett volna, hiszen egyértelműen bizonyítható az eljárások csekély számával, hogy ez az eljárási forma ma Magyarországon nem működik.
Hogyan csoportosíthatóak a változtatások:
1. általános szabályok
- az Európai Unió 1346/2000/EK rendeletének értelmezéséhez kapcsolódó módosítás [3. § (1) bek. a) pontja]
- illetékességi szabály [6. § (1)-(2) bekezdés]
- vagyon meghatározása [4. § (3) bekezdés f) pontja]
- jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedés rendelkezéseinek pontosítása [6/A. § (1) bekezdése]
2. felszámolási eljárás megindításához és a fizetésképtelenség vizsgálatához kapcsolódó szabályok
- a cégbíróság, illetve büntetőbíróság által kezdeményezett felszámolási eljárás szabályainak pontosítása [22. § (2) bekezdés]
- az ideiglenes vagyonfelügyelőre vonatkozó szabályok módosítása [24/A. § (4), (7), (10) bekezdés]
- a fizetésképtelenség megállapításához kapcsolódó módosítások [24. § (1) és (3) bekezdés; 26. § (3) bekezdés; 27. § (2) bekezdés a)-d) pontok; 27. § (3) bekezdés]
- a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása szabályainak kiegészítése [25. § (1) bekezdés f)-g) pontok]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
