Tisztelt Előadók! Tisztelt Hallgatóság!
Kedves Vendégeink!
A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának nemzetközi és tudományos dékánhelyetteseként szeretettel köszöntöm Önöket abból az alkalomból, hogy elfogadták a meghívást erre a konferenciára, amelynek témája a harmincéves sztrájktörvény - az 1989. évi VII. törvény, a sztrájkról.
A sztrájk munkabeszüntetést jelent, a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek a védelmét szolgálja.
A Szentírás a munkával több helyen foglalkozik. Első lapjain mindjárt, Ádámmal kapcsolatban említi meg, hogy "arcod verejtékével eszed a kenyeret..."
Nyilvánvaló, hogy büntetésként hozza fel Mózes első könyvében a Biblia ezt a megállapítást. Kálvin János ezt fogalmazza meg az Institutio II. könyvében, az I. fejezet címe szerint: "Ádám esete és elpártolása következtében, az egész emberi nemzet átok alá vettetett és első állapotától elfajult..."
Amikor Kálvin az ember munka által történő megbüntetéséről szól, ugyanakkor - ugyancsak az Institutióban - a II. könyv 10. fejezetének végén azt mondja: "[n]incs olyan szennyes és hitvány munka, amely ha hivatásunkat követjük, Isten előtt ne ragyogna és értékes ne volna." Ebben a megfogalmazásban egyértelmű a munka értékteremtő jellege.
Juhász Gyula 1920-ban írta versében, a munkáról:
"Én őt dicsérem csak, az élet anyját,
Kitől jövendő győzelmünk ered,
A munkát dalolom, ki a szabadság
Útjára visz, gyász és romok felett..."
Az ősi magyar irodalom első remekei az ún. munkadalok, amelynek nevezetes példája a Malomdal címen ismert töredék, amelyet egy rabszolganő énekelt, őrlés közben. Ehhez hasonló magyar dalt hallott Szent Gellért püspök, amikor egy szolgálólány énekelt éjjel, miközben búzát őrölt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
