A családjog kézikönyve a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. gondozásában, 2007. évben jelent meg neves szerzők tollából, Dr. Kőrös András szerkesztésében. A két kötetes, terjedelmes mű megalkotásában a családi jog területének ismert elméleti és gyakorlati szakemberei vettek részt. (Dr. Bencze Lászlóné, Dr. Brávácz Ottóné, Dr. Csiky Ottó, Dr. Filó Erika, Dr. Katonáné dr. Pehr Erika, Dr. Makai Katalin, Piros Zsuzsanna, Dr. Somfai Balázs, Dr. Szeibert-Erdős Orsolya, Dr. Szőcs Tibor)
A kézikönyv a korábbi családjogi kézikönyv negyedik, átdolgozott és jelentősen kibővített kiadása, mely átdolgozást és ismételt megjelentetést indokolnak a 2000 óta végbemenő változások. Időközben elkészült az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvének tervezete, mely még ugyan nem hatályos joganyag, de jogtudományi szempontból kiemelkedő jelentőségű. A szerzők a hatályos jogszabályok és a legújabb bírói gyakorlat ismertetése mellett kitérnek az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjával, elfogadásával várhatóan bekövetkező változásokra is. Szintén nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a családi viszonyok, családi kapcsolatok egyre gyakrabban nyúlnak át országhatárokon, ami azzal a következménnyel jár, hogy az ezen jogviszonyokat szabályozó családi jogi normák is egyre inkább nemzetközivé válnak. Ezt a tendenciát csak tovább erősíti hazánknak az Európai Unióhoz való csatlakozása. A nemzetközi elemet tartalmazó családjogi jogviszonyokra alkalmazandó jog megtalálásához szintén hathatós segítséget nyújt e mű, segít eligazodni a családjogi tárgyú, két és több oldalú nemzetközi egyezmények bonyolult világában.
A mű átfogó jellegét, minden részletre kiterjedő voltát mutatja terjedelme is, hiszen a családi jog anyagát két kötetben foglalja össze. A két kötet összesen három nagy szerkezeti elemre oszlik. "A" pont alatt a házasság, a rokonság és a gyámság szabályaival ismerkedhet meg az olvasó az 1952. évi IV. törvény felépítésével azonos rendszerben. Ezt követik "B" pontban az élettársi jogviszony jelenlegi és jövőbeni szabályai, majd a nemzetközi családjog ("C") rejtelmeibe nyerhetünk betekintést.
Az I. kötet a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (továbbiakban: Csjt.) 69/D. §-áig terjedő részt fogja át. A családi jog alapelveinek ismertetését követően, a házasságkötés szabályainak részletezése előtt e rész szerzője - Piros Zsuzsanna - kitér a családi jogban nem ismert, ám a mindennapi életben ma is létező intézményre, a jegyességre. Felhívja a figyelmet arra, hogy a jegyesség fogalmát a Csjt. nem adja meg, nem határozza meg kik tekinthetők jegyeseknek, ennek ellenére a Polgári és Büntető Törvénykönyv a jegyest egyaránt hozzátartozónak minősíti. A házasságkötés alaki kellékeinek, és a házasságkötési eljárás szabályainak ismertetése kapcsán az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. tvr. és 6/2003. (III. 7.) BM rendelet részletszabályai is helyet kapnak a műben, akárcsak a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. vonatkozó rendelkezései a nemzetközi elemet tartalmazó házasságkötés kapcsán.
A házasság érvénytelenségi okait sorolva Dr. Csiky Ottó kitér az érvénytelenség esetleges orvoslásának lehetőségeire, valamint az érvénytelenítési per Csjt.-beli, valamint polgári perrendtartásbeli szabályaira.
A házasság megszűnésének lehetőségei közül a házasság felbontásával foglalkozik részletesebben a mű, de természetesen szót ejt a halál okából történő megszűnés "problematikusabbnak" tekinthető eseteiről is (holttá nyilvánítás, halál tényének bírói megállapítása). A házasság felbontása körében néhány jogeset ismertetésén keresztül kívánja feltárni a szerző, hogy milyen okok, indokok vezethetnek a házasság feldúltságához, a bontóperben mennyiben kerülhet értékelésre valamelyik házastárs vétkessége. Dr. Csiky Ottó eseti döntések ismertetésén keresztül hívja fel a jogalkalmazók, jelen esetben elsősorban a kézikönyvet forgató bírók figyelmét a megegyezésen alapuló bontás esetleges "buktatóira", nehézségeire. A bíróság békítő tevékenységéhez kapcsolódóan szól egy viszonylag fiatalnak tekinthető, a 2002. évi LV. törvénnyel megteremtett jogintézményről a mediációról, mely a bontóperek során felmerülő járulékos kérdések békés rendezéséhez nyújthat segítséget.
A házasság felbontása esetén az arra önhibáján kívül rászoruló házastárs - az egyéb törvényi feltételek megléte esetén - volt házastársától tartást követelhet. A részletszabályokat ismertetve Dr. Bencze Lászlóné felhívja a figyelmet egy fontos változásra, mégpedig arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a továbbiakban1 - a megváltozott társadalmi - gazdasági feltételek mellett - nem tekinti iránymutatónak a PK. 1082., 1113. és 1124. számú állásfoglalásokat. Ezt a véleményét a Polgári Kollégium a BH 2006. évi 8. számában tette közzé. Meg kívánom jegyezni, hogy ezen állásfoglalások figyelmen kívül hagyása és jövőbeni alkalmazhatatlansága a tartásdíj iránti igényét érvényesíteni kívánó, arra rászoruló volt házastársat meglehetősen nehéz helyzetbe hozza.
A családjogi kézikönyv harmadik kiadása óta, 2004. január 1. napjával megváltoztak a házastársi névviselés szabályai is, amire ez az átdolgozott kiadás szintén kitér. Piros Zsuzsanna külön tárgyalja azt az esetet is, amikor a házastárs születési nevének az igazságügyi és rendészeti miniszter engedélye alapján történő változása kihatással van házastársának házassági nevére.
A házassági vagyonjogi szabályokat 180 oldalon keresztül taglalja a kézikönyv. A nagy terjedelem oka a törvény szűkszavúságában keresendő, hiszen számos fontos kérdésre a Csjt. nem ad választ, így a gyakorlatban, a mindennapi életben felmerülő problémákra a bíróságoknak kellett megoldást találniuk. Dr. Kőrös András is megjegyzi, hogy "az ítélkezési gyakorlat az alkalmazásra kerülő joganyagot jelentősen kibővítette és továbbfejlesztette"5.
A közös vagyon tárgyai körében foglalkozik a szerző a biztosítási összeg, a kártérítés és a kárpótlás, valamint a vagyoni értékű jogok (haszonélvezet, használat, állami ill. önkormányzati bérlakáson fennálló bérleti jog) és követelések jogi sorsával. A biztosítási összeg, a kártérítés, ill. kárpótlás attól függően tartozik közös, vagy különvagyonba, hogy az elveszített munkabér, közös vagy különvagyonban beállott értékcsökkenés, vagy személyiségben bekövetkezett sérelem miatt került megfizetésre.
A családjogi törvény a házastársak adósságáról nem rendelkezik, Dr. Kőrös András azonban jogesetekkel illusztrálva bemutatja az e tárgykörben kialakult bírói gyakorlatot. A házassági vagyonjogi szerződésre vonatkozó joganyag ismertetésén túl példákkal segít eligazodni a kézikönyv, hogy mikor indokolt vagyonjogi szerződés megkötése, mely kérdésekre kell, hogy kiterjedjen a megállapodás, és megmutatja hol húzódik a felek szerződési szabadsága.
A vagyonközösséghez tartozó tárgyak használata, fenntartása és kezelése körében a Csjt. rendelkezésein túl figyelembe kell venni a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait is, melyekre - érintőlegesen - a szerző is kitér. A közös vagyon vonatkozásában a házastársakat közös rendelkezési jog illeti meg. Családjogi törvényünk szűkszavú volta miatt nem kapunk egyértelmű választ arra, hogy mi a jogkövetkezménye, esetleg szankciója a közös rendelkezési jog megsértésének. A kézikönyvből is kitűnik, hogy a gyakorlat sem egységes ebben a kérdésben, más és más álláspontok, eltérő ítéletek léteznek, de talán kialakulni látszik egy azonos irány.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
