Az igazságügy-miniszter 2003 júliusában nyújtotta be az "elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről" szóló törvényjavaslatot az Országgyűléshez. A bírósági (nemperes) eljárásban úttörőnek számító, 2003. évi LXXXI. tv-t 2003. november 6-án hirdették ki (Magyar Közlöny, 2003. évi 127. szám, eCtv). Rendelkezései fokozatosan lépnek életbe, először 2005. szeptemberétől lesz lehetőség az online ügyintézésre.
A magyar közigazgatás modernizálásának komoly vívmánya az elektronikus kormányzati rendszerek fejlesztése és eljárások bevezetése. Ebbe a modernizációs folyamatba illeszkedik a cégnyilvántartás digitalizálása és a cégeljárás elektronikus formájának bevezetése.
A modernizációt nem csak az állampolgárok terheinek könnyítése és az állami kiadások csökkentése indokolja: globálisan a közösségi jog, regionálisan pedig a magyar szabályozás versenyhelyzetben van, a virágzó gazdaságért, a befektetőkért jogi vetélkedés is folyik. Ennek felismerése mozgatja a közösség társasági jogi szabályozásának folyamatos fejlesztését, ez hívta életre az elektronikus cégnyilvántartással foglalkozó uniós direktívát, és ez motiválta többek között Spanyolországot, Svédországot vagy az Egyesült Királyságot az elektronikus cégeljárás bevezetésére.
Könnyítésről van szó tehát: az eCtv. valójában nem új eljárást, új intézményeket vezet be, hanem a már meglévő, jól működő cégeljárási, nyilvántartási rendszerhez ad újfajta hozzáférési lehetőséget, mondhatni "elektronikus interfészt". Az elektronikus cégeljárást megtanulni kívánó jogi képviselőknek ezért csupán részletszabályokat, kiegészítéseket kell megismerniük; a cégeljárás elvei és rendje nem változik.[1]
A magyar jogalkotás folyamatát uniós norma kényszerítette ki: a cégnyilvánosság alapelveiről rendelkező 68/151/ EGK irányelvet módosító 2003/58/EK irányelv[2] tartalmaz részletes előírásokat a cégeljárás, illetve a cégiratok megismerése elektronikus útjának 2007-ig történő bevezetéséről.
Az Irányelv előírásai alapján a tagállamok feladata az elektronikus nyilvántartás, adatszolgáltatás és adatfeldolgozás bevezetése. Közelebbről:
1. Elektronikus cégnyilvántartás bevezetése és működtetése. "...A tagállamok biztosítják, hogy a társaságoknak, valamint minden egyéb olyan személynek vagy intézménynek, amelynek értesítést kell végrehajtania vagy abban segítséget nyújtania, 2007. január 1-jére lehetősége legyen elektronikus úton benyújtani minden olyan okiratot és adatot, amelynek a közzététele a 2. cikk értelmében kötelező..." [3. cikk (2) 2. alb.]
2. A hagyományos módon benyújtott okiratok elektronikus formába történő alakítása (legalább 10 évre visszamenőleg). "Minden, a 2. cikkben említett okiratot és adatot, amelyet legkésőbb 2007. január 1-jétől nyújtanak be - akár papíron, akár elektronikus úton -, elektronikus formában kell az aktában tárolni, illetve a nyilvántartásba bevezetni. Ebből a célból a tagállamok biztosítják, hogy mindazokat az okiratokat és adatokat, amelyeket legkésőbb 2007. január 1-jétől papíron nyújtanak be, a nyilván-
- 118/119 -
tartás elektronikus formában rögzítse." [3. cikk (2) 4. alb.]
3. Kétirányú elektronikus kommunikációs csatorna biztosítása a cégnyilvántartást vezető szerv és ügyfelei között (okiratok benyújtása és lekérdezése, más elnevezéssel a "cégiratok távolból történő megismerése"). "A 2. cikkben említett okiratok vagy adatok egészének, vagy azok kivonatának másolatát kérelemre hozzáférhetővé kell tenni. Legkésőbb 2007. január 1-jétől a kérelmeket a kérelmező választásától függően papíron vagy elektronikus formában lehet benyújtani a nyilvántartáshoz. ... a másolatokat a kérelmező választásától függően papíron és elektronikus formában is beszerezhetővé kell tenni a nyilvántartásból." [3. cikk (3) 1, 2. alb.]
4. A cégnyilvántartás adatainak elektronikus úton történő elérhetősége (legalább 10 évre visszamenőleg elektronikusan archiválva[3]). "A tagállamok azonban határozhatnak úgy, hogy egy meghatározott időpontban vagy az előtt - amely nem lehet későbbi, mint 2006. december 31. - a papíron benyújtott okiratokat és adatokat, vagy csak bizonyos típusú okiratokat és adatokat nem lehet elektronikus formában beszerezni a nyilvántartásból, amennyiben egy meghatározott idő már eltelt az okiratok és adatok benyújtása és a nyilvántartáshoz benyújtott kérelem időpontja között. Ez a meghatározott időtartam nem lehet kevesebb, mint 10 év." [3. cikk (3) 2. alb.]
A fent idézett irányelvvel összhangban a magyar eCtv. a korlátolt felelősségű- és részvénytársaságok cégeljárása során teszi lehetővé az elektronikus eljárást: az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv) hatálya alá eső eljárások egyes cselekményeit engedi elektronikus úton megtenni. Más társasági formák esetén - bt, kkt - továbbra is csak a hagyományos eljárás áll nyitva. Az eCtv. rendelkezései csak az elsőfokú eljárásban alkalmazhatók, tehát a jogorvoslati, illetve törvényességi felügyeleti ügyekben papíron folyik az eljárás.
A 2003-as eCtv. szabályai 2006. végétől alkalmazhatóak maradéktalanul. Ennek okát egyrészt a bírósági informatikai fejlesztések kifutásában kell keresni, másrészt a jogalkotónak tekintetbe kellett vennie, hogy az elektronikus közigazgatás keretjogszabálya (2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, KET - melynek "kormányzati portál" intézménye az e-cégeljárásban is szerepet kap) 2003-ban még igen képlékeny tervezet formájában létezett csak. Harmadrészt számos további jogalkotási feladat vár megoldásra végrehajtási rendeletek illetve szabályzatok formájában. Az eCtv. rendelkezéseinek hatálybalépésére a követezők szerint kerül sor:
| 2004. július 1. | 12. §: elektronikus közjegyzői okirat |
| 2005. január 1. | A törvény hatálybalépése, de az elektronikus ügyintézés még nem él. |
| 2005. szeptember 1. | Az 5. és 7.§ hatálybaléptetése (elektronikus cégbejegyzés, iratbetekintés), azonban a Kft-k esetén megkötéssel, rt-k esetén teljes körben. |
| 2006. szeptember 1. | Maradéktalan hatálybalépés |
A cégek, illetve jogi képviselőik szempontjából a két fontosabb időpont 2005. szeptember 1. és 2006. szeptember 1. Az elektronikus eljárás lehetősége ugyanis fokozatosan kerül bevezetésre: 2005. szeptemberétől részvénytársaságok esetén korlátozás nélkül intézhető elektronikus úton a cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás, a korlátolt felelősségű társaság esetén azonban 2005. szeptembere és 2006. szeptembere között csupán a cég székhelyének (telephelyének), fióktelepének és tevékenységi körének megváltozására vonatkozó változásbejegyzési eljárásokban választható az új út (tehát például tisztségviselő-váltás, tőkeemelés, üzletrész adás-vétel esetén nem). A korlátozás 2006. szeptember 1-én szűnik meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
