Már a megjelenés időpontja is figyelemre méltó: pár nappal az Európai Unió Alkotmányos Szerződésének október 29-i aláírása előtt kezünkben tarthattunk egy tanulmánykötetet az európai alkotmányozás folyamatáról, s az új alapszerződés eredményeiről. Ilyen aktualitásra csak bennfentes személy lehet képes. Az alcímből közelebb jutunk a megoldáshoz: "Az Európai Konvent és a Kormányközi Konferencia testközelből". A "testközelből" ugyanis arra vonatkozik, hogy a szerzőpáros az elmúlt években a Külügyminisztérium azon osztályán dolgozott, amely a magyar konventdelegáltak tevékenységét támogatta, majd a kormányzati fellépést segítette a Konferencián.
A szerzőket nem kell bemutatnunk azoknak, akik az elmúlt években figyelemmel kísérték az európai alkotmányozás tárgykörében született tanulmányokat, e témában minden bizonnyal a "Gordos - Ódor" szerzőpáros volt a legtermékenyebb, s e lap hasábjain is találkozhattak velük (2004. évi 1. szám). E kötet első fele az elmúlt években közzétett tanulmányaik válogatása, a második részében pedig mellékletek találhatók.
A szóban forgó Európai Alkotmánnyal kapcsolatban nagy a fogalmi zűrzavar, különböző próbálkozásokat figyelhetünk meg, hogy a "szerződés" és az "alkotmány" szavakat hogyan lehet összegyúrni egy fogalommá úgy, hogy mindez "európai" minőséget is kapjon. A dokumentum hivatalos magyar nyelvű fordítása "Az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződés", de ez olyannyira hosszú, hogy egyszerűbb elnevezések is terjedni kezdtek. A könyv címében szereplő "Európai Alkotmányos Szerződés" számunkra szimpatikus, mivel alkalmas arra, hogy a három jelentéstartalmat kellőképpen visszaadja. Terjed az "Európai Alkotmányszerződés" is, amely talán semlegesebb elnevezés, mivel nem áll jelzős szerkezetben az utolsó két tag. A másik kritikus pontja a címnek, hogy sokan vitatják, egyáltalán beszélhetünk-e "alkotmányról". Ez olyan tartalmi kérdés, amelynek megvitatását mellőznénk, de felhívjuk a figyelmet, hogy a könyvben találhatóak erre nézve megfontolandó gondolatok.
Mielőtt a könyvbe belelapoznánk, időzzünk el keveset a borítójánál! Európa térképe, a tanácskozó Kormányközi Konferencia fotója, részlet az Alkotmánynak az Unió értékeiről szóló 2. cikkéből - nem okoznak különösebb meglepetést. Mit keres viszont egy teknősbéka az illusztrációk között? A könyv előszavában található erre utalás, s akik a Konvent munkáját a híradásokban nyomon követték, azok tudhatják a választ: Valéry Giscard d’Estaing, a Konvent elnöke ugyanis az ülések során mindvégig egy kerámiából készült teknősbékát tartott maga előtt a pulpituson. A politikus számára a kínai mitológiából vett jelkép testesítette meg a célja felé komótosan, de eltökélten közelítő testület munkamódszerét és elhivatottságát.
A kötetben az olvasó tizenegy tanulmányt, illetve tíz mellékletet talál. Hamar kiderül, hogy nem jogi szakkönyvvel állunk szemben, a célközönség ennél jóval szélesebb: minden, az Európai Unió, az európai politika iránt érdeklődő számára izgalmas olvasmány. A tanulmányokban az alkotmányozás folyamatáról, az egyes szakaszok, így a Konvent és a Kormányközi Konferencia eseményeiről, eredményeiről, a politikai érdekek háttérben zajló ütközetéről olvashatunk. Az események, viták különösen közel kerülnek hozzánk azáltal, hogy a szerzőpáros "magyar szemmel" követi a történéseket - az elemzésekben ugyanis különös hangsúlyt kap a magyar álláspont bemutatása, magyarázata. Emiatt jutott a könyvben kiemelt szerephez a kisebbségek védelme, hiszen e területen érte el hazánk a leglátványosabb sikerét azzal, hogy magyar kezdeményezésre az Alkotmánynak a borító kapcsán már említett 2. cikkében az Unió értékei között az emberi jogok az "ideértve a kisebbséghez tartozó személyek jogait" tétellel egészült ki.
A könyv segít, hogy tisztán lássuk az alkotmányozás egyes szakaszait, az elmúlt évek eseményeit. Mi, jogászok szeretünk kész dokumentumokban, elfogadott jogszabályokban gondolkodni, s az ahhoz vezető folyamat mellékes számunkra. Ilyen történelmi jelentőségű, új alapszerződés esetében azonban illendő ismernünk - nem csak illendő, hanem érdekes is -, hogyan született, formálódott annak szövege. Izgalmas látni, hogy meghatározott pillanatokban, az egyes tanulmányok írásakor, miként látszott az alkotmányozás: hol voltak a hangsúlyok, kik voltak a főszereplők, mik voltak a kritikus pontok stb. A közölt tanulmányok rögzítik a tárgyalássorozat menetét (még táblázatba rendezett eseménynaplót is találunk!), s így az egyes tanácskozások időpontjai, résztvevői, megállapodásai megmaradnak az utókornak.
Az, hogy az Európai Unió a fejlődés útján az új alapszerződés hatására merre indul: egy valódi alkotmánynak megfelelően föderatív irányba, avagy a "nemzetállamok Európája" felé - a közvéleményt leginkább megosztó kérdés, s ennek megvitatása elől a szerzők sem térnek ki. A lehetséges fejlődési irányok kapcsán a másik nagy vita a többsebességes integráció (rugalmas együttműködés) körül alakult ki, melyre az is okot adott, hogy az Alkotmány preferálja, s továbbfejleszti e különböző formákban létező lehetőséget. Az elemzésekben e téma is fontos szerephez jut, így olvashatunk többek között arról a magyar javaslatról, miszerint a megerősített együttműködés esetén a kívül maradó országok kapjanak támogatást ahhoz, hogy képesek legyenek a csatlakozásra.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
