A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróságnál indult eljárásban a felperesek fele-fele arányú közös tulajdonosai voltak a perbeli belterületi ingatlanoknak.
A felperesek vételi ajánlatot kaptak a perbeli ingatlanokra áruház építése céljából. A felperesek a felajánlott vételárat elfogadták, az adásvételi szerződés létrejött.
Utóbb azonban a felperesek arra a meggyőződésre jutottak, hogy a környező ingatlanokhoz képest a fenti ingatlanok vételára lényegesen alacsonyabb volt, ezért a perbeli ingatlanok vételára és a tényleges értékük közt feltűnően nagy az értékkülönbség, ami miatt a szerződést megtámadták, további vételár megfizetésére tartva igényt.
A megtámadást tartalmazó kereset a szerződés megkötéséhez viszonyítva egy éven belül érkezett a Választottbírósághoz, ezért a Ptk. 236. §-a alapján elkésettség nem állott fenn, erre az alperes sem hivatkozott, mindezek folytán a per érdemi tárgyalásának nem volt akadálya.
A Választottbíróság megállapította, hogy a felek közti szerződésben szereplő vételárak áfa-mentesek, továbbá, hogy a szerződés kifejezetten utal arra, hogy az eladók nem minősülnek áfa-alanynak. Ezt a megállapítást a Választottbíróság az irányadó törvényi rendelkezés alapján elfogadta.
A felperes a kereset benyújtása előtt ingatlanforgalmi szakértőt vett igénybe, aki szakvéleményében nyilatkozatot tett az ingatlanok reális értékére.
A szakértő által megállapított összegek az áfát is tartalmazták, tehát bruttó értékek voltak, ezért - a korábban kifejtettekre tekintettel - értékelni csak az áfa-mentes nettó összegeket lehetett.
A Ptk. 201. § (2) bekezdése szerint: "Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja".
A megtámadás sikerre a bírói gyakorlat szerint általában akkor vezet, ha az értékkülönbség meghaladja a 40%-ot, amely esetben az ezt meghaladó rész visszakövetelésére, ill. visszafizetésére kerül sor.
A Választottbíróság ítéletében hangsúlyozta, hogy a szakvéleményén alapuló számítások, amelyek adattartalma csak hozzávetőleges, és a szakértőt a felperes magánszakértőként bízta meg, a felperes előadásával egyenértékű nyilatkozatként volt értékelhető.
Az ezt követően a Választottbíróság által kirendelt igazságügyi szakértő adatai nettó összegekre vonatkoznak, így az áfát illetően korrekciót nem kellett alkalmazni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
