Nagy Barna Krisztina: Quo vadis, Europe? (JK, 2017/1., 55-56. o.)

1. "A gazdasági világválság hatása egyes jogintézményekre Magyarországon és az Európai Unióban" című tanulmánykötet Auer Ádám és Papp Tekla közös szerkesztésében jelent meg 2016-ban.[1] Hívó szava a gazdasági világválság. Biztosan állíthatom, hogy manapság azokat az időket éljük, amikor ezen kifejezés - vagy ha úgy tetszik fogalom - mellett szó nélkül nem tudunk elhaladni. Bár a valódi válság, bátran mondhatjuk, már lecsengett, utóhatásai azonban úton-útfélen érzékelhetőek. Kezdetben az amerikai ingatlanpiacon kirobbant, majd az egész világra kiterjedő krízis hamar tovagyűrűzött, váratlanul és felkészületlenül érve az Európai Uniót, annak valamennyi tagállamát és lakosát, beleértve Magyarországot is. Jól mutatja ezt az Európai Unió és ezzel Magyarország kezdeti negligáló, a világválság igen komoly várható hatásait figyelmen kívül hagyó, túlzottan optimista magatartása is. A tanulmánykötet szerzői tanulmányaikon keresztül igen szemléletesen és mélyrehatóan mutatják be a gazdasági világválság Magyarországot és az Európai Uniót érintő hatásait, egyes jogintézményekre lebontva.

2. Marján Attila és Lentner Csaba a politológus, illetve a közgazdász szemüvegén keresztül szemléli az Egyesült Államokban, majd az Európai Unióban kibontakozó válság lehetséges okait és annak hatásait, valamint a válságkezelés eszközeit. Rendkívül találó és elgondolkodtató Marján Attila "Az európai polikrízis" című tanulmányában használt polikrízis kifejezés. Olvasatában ez nem más, mint a pénzügyi válságon messze túlmutató, az egész integrációt veszélyeztető jelenség. Ezen polikrízissel sújtott szupranacionális együttműködés gyökerei a második világháború utáni, szétzilált Európába vezethetőek vissza, melynek elsődleges célja - a tartós béke megteremtése irányába tett erőfeszítéseken túl - egy olyan gazdasági kooperáció kialakítása volt az európai országok között, amely a törtetlen gazdasági növekedés irányába vezeti a résztvevőket. Ez a Római Szerződéssel és az általa létrehozott Európai Gazdasági Közösség létrejöttével meg is történt. Az együttműködés értelmében a tagállamok közötti kereskedelemben a vámok fokozatosan megszüntetésre kerültek; megvalósult az egységes piac, azaz a négy alapszabadság, az áruk, a személyek, a szolgáltatás és a tőke szabad áramlása; a schengeni megállapodás értelmében az Unió részes tagállamai eltörölték belső határaikat és egy közös, külső határ kiépítésére került sor; az együttműködés igazán szoros voltát jelezve bevezetésre került a közös valuta, az euró, etc. Egy láthatóan stabil és fejlődőképes integrációra talált a világválság, azonban az EU stabilitása sajnos csak látszólagos volt, és ahogyan a szerző tanulmányában kifejti, a gazdasági és pénzügyi krízis egy politikai válsággá nőtte ki magát az Európai Unióban. Azonban ennek a válságnak a szerző szavaival élve "az európai integráció fejlődése szempontjából komoly katalizátor szerepük van". Vagyis az EU léte veszélyben van, megoldásként pedig két lehetséges út járható: az együttműködés szorosabbá tétele és a föderalizmus irányába való elmozdulás, vagy az együttműködés lazítása és a Maastricht előtti, pusztán gazdasági együttműködés fenntartása.

3. Gombos Katalin tanulmányában a gazdasági világválság hatásait elemzi az európai és a magyar joggyakorlat szempontjából. A tanulmány aktualitását az adja, hogy olyan uniós jogi aktusok elemzésére vállalkozik a szerző, amelyek az Unió válságra adott jogalkotási válaszaként értékelhetőek. A tanulmány értékét növeli továbbá az, hogy a szerző a jogszabályok olyan részletes és szakmai szempontból alapos bemutatására vállalkozik, amely a magyar szakirodalomban mind ez ideig példátlan. Ezek a jogforrások a következők: a polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet; a vállalkozások ügyletei során felmerülő késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló irányelv; a kis értékű követelések európai eljárásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az európai fizetési meghagyásos eljárás

- 55/56 -

létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítása. Ezen túlmenően a tanulmányban egy uniós bírósági döntés is elemzésre kerül, mely ügyben természetes személyek a görög adósságrendezés körében felmerült káraik megtérítésére kérték kötelezni az Európai Központi Bankot. Az ügy és ezáltal az elemzés fontossága abban áll, hogy olyan alapjogok körét és felelősségi kérdéseket érint, amelyek a válság következtében gyakrabban képezik az európai bíróság előtti eljárások tárgyát. Míg Gombos Katalin a válság bírói joggyakorlatra vonatkozó hatásáról ír, addig Józon Mónika, maradva a bírói jogalkalmazás területén, tanulmányában a bírói gyakorlat válságkezelést érintő következményeiről, a világválság mint alapvetően közjogi jelenség magánszférára gyakorolt hatásáról értekezik és a fogyasztói szerződések tisztességtelensége körében az európai bíróság jogfejlesztő szerepét vizsgálja, valamint azt, hogy ez milyen hatással volt a tagállami bíróságok jogalkalmazására, továbbá, hogy az uniós és a magyar bírói joggyakorlat hogyan érintette a válság okán mélységesen eladósodott magánszemélyek, fogyasztók helyzetét.